Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 25/2. (2008)
B. Etnografie
Történetek a határról személyes és érdekviszonyban van. Az országhatárokon belül való élés életpályája számára egy bizonyos sémát (tanulmányi idő, katonáskodás, nyugdíjkorhatár stb.) és életminőséget ír elő. Az országhatár egyúttal a személyes élet affektiv bázisát is meghatározza (biztonságérzet, frusztráltság, patriotizmus).” (Keszeg 2004: 43) Ez a meghatározás - véleményem szerint - a határlakók-országhatár kapcsolatáról az országhatároknak csak bizonyos típusaira érvényes - az elemzett történetekben megjelenő határra mindenképpen, mégpedig azokra, melyekben a határhasználatot erősen korlátozza az államhatalom. A határ mentén élők, a határon túli területekről a határrégiók közötti kapcsolat minőségének17 függvényében rendelkeznek információkkal, egyéni tapasztalattal, tudással. A szomszéd határrégióról való tapasztalati vagy tanult tudás ugyanakkor nem csak térben, hanem időben is eltérés mutathat. A superimposed18 típusú határok esetén a másik oldalra vonatkozó információk mértéke, mint például a határzóna kognitív térképe, rendkívüli szórásban jelenhet meg, a teljes tudástól a teljes tudatlanságig. Példaként két szatmári határszakaszt említenék. Egyik a román-magyar - ennek része Csanálos-Vállaj is, melynek esetén a kognitív térképek területi mélysége19, gyakorlatilag valamennyi korcsoportnál magas értéket mutat. A másik a román-ukrán határszakasz, ahol a területi mélység értéke közelít a nullához.20 Történetek a határon - A határ története A határ története, mint a lokális történelem21 fontos fejezete, a családtörténelmek az egyéni élettörténetek felidézése során születik meg, minden egyes emlékezési alkalommal újra és újra. A határnak ugyanakkor megvan a maga hivatalos történelme is. A politikai határ története A Vállaj és Csanálos között húzódó államhatár története 1918-ban indul. Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés következményeként Csanálos Romániához került, Vállaj pedig - egy területi veszteségekkel politikailag eljelentéktelenített - Magyarország részévé vált. Az ideiglenes román katonai közigazgatást a romániai és magyarországi politikai helyzet megszilárdulását követően a polgári közigazgatás váltotta fel. A határ elválasztó funkciója, csak ekkortól realizálódott. A hatalmi struktúra megszilárdulásának egyik első jele az határátlépő igazolványok, útlevelek megjelenése és kötelezővé tétele volt. Ezeknek legsajátosabb változata a kettős birtokossági igazolvány volt. A határral kettéválasztott területen a kettős birtokosság rendszere alakult ki. A kettős birtokosság rendszerében a határ két oldalán lakók tulajdonjoga megmaradt az elcsatolt mezőgazdasági területek fölött, s külön útlevéllel minden nap átjárhatott földjét művelni, s a saját földjének termését vámmentesen hazavihette. Sokan reménykedtek abban, hogy határ legalább átjárható lesz. A román hatóságok viszont egyre több akadályt gördítettek az útlevelek kiadása elé. A magyar-román határ átlépése a kettős birtokosok számára is egyre nehezebbé vált. Ezért a csanálosi és vállaji gazdák rövid időn belül igyekeztek megszüntetni az újfajta határhasználatból származó kellemetlenségeiket. A határ túloldalára eső földterületeiket eladták vagy elcserélték. 17 Bővebben Martinez 1994: 2-5. 18 Adott terültre erőszakosan elhelyzett azonos vagy hasonló kultúrájú csoportok közé ékelt határtípus. Vö. Kocsis 2004: 25. 19 A térre vonatkozó tudás és a térképesített valóságok közötti összefüggés együtthatója. 20Míg Csanáloson például szinte mindenki ismeri a szomszédos magyarországi falvak, közeli városokat, ha nem is tudja földrajzi pontossággal elhelyezni őket hallott róluk, esetleg járt már ott - az idősebbek egészen pontos, utcapontosságú mentális térképpel rendelkeznek a környező településekről. Addig a román-ukrán határszakaszon települések sokaságát említhetnénk, ahol az egészen öregek ugyan van némi tudása a közvetlenül szomszédos településről és esetleg a rokoni szálak folytán még néhányról, ám már az ő tudásuk területi mélysége sem éri a legközelebbi várost. Mindez annak ellenére, hogy a két határszakasz - kisebb különbségekkel - ugyanolyan változásokat ért meg a 20. században. így történhet meg az, hogy a csedregiek sokkal „pontosabb” mentális térképpel rendelkeznek a magyarországi területekről, mint a közvetlen szomszédságukban fekvő kárpátaljai falvakról. 21Lásd. Keszeg 2002: 25 327
