Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 25/2. (2008)

A. Istorie

Szatmáron született KATONA MIHÁLY a természeti földrajz magyar úttörője

Fazekas Lóránd

Ha műveit egy világnyelven, mondjuk németül vagy franciául írja, - mert az előbbi nyelvet anyanyelvi szinten ismerte — ma a német Alexander von Humboldt (1769-1859) helyett az oknyomozó, rendszerező természeti földrajz megalapozójának világszerte Katona Mihályt tekintenék, hiszen a „Közönséges természeti Föld-leírás” című munkájával 24 évvel megelőzte Humboldt „Kosmos”-át, melynek kötetei 1845 és 1858 között jelentek meg, s melyet e tudomány alapművének tekintenek. De Katona írásainak közlésére népének nyelvét tartotta szükségesnek, mert amint könyve előszavában írja „Hlyen tzélból titulálta ezt így: a felsőbb Oskola béli Tanulók számára: mert azokat forgatta szeme előtt ennek készítésében.”'

Katona Mihály arcképe, Katona Bálint festménye

Az életút

A szatmári Katona család

1758-at írtak, amikor április 6-án a 41 éves Katona Mihály és a 31 éves Magyoros Borbála, (sz. 1727. április 8) Magyoros Mihály leánya örök hűséget esküdött egymásnak a szatmári Láncos templom falai között. Egybe kelésükből három gyermek született: György még azon év július 28-án, Éva 1759. február 7-én és Sára 1760. február 5-én. E házasság azonban igen rövid életű volt, mert 1760. április 27-én a fiatal Borbála asszony árván hagyja a családot. A három gyermekkel özvegyen maradt apa két év után köt új házasságot Czégényi István családjának harmadszülött hajadon leányával a 20 éves Czégényi Erzsébettel (sz. 1742. március 10.) 1762. február 18-án. Hogy a férj előző házasságából született három gyermekét magával vitte-e az új kapcsolatba vagy netán a nagyszülők 1

1 Katona M.

Satu Mare - Studii şi Comunicări, nr. XXV, 2008