Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 25/2. (2008)
A. Istorie
Biserica de sat şi politica. Izvoare privind istoria greco-catolicilor maghiari din Satu Mare, 1940-1944 A falusi templom és a nagypolitika. Források a szatmár megyei magyar anyanyelvű görög katolikusok történetéből Rezümé Az identitás-kutatással foglalkozó szociológusok, társadalomtudósok, néprajzosok, történészek, sőt pszichológusok és irodalmárok körében meghatározónak tűnik az az álláspont, hogy az önbesorolás, identitás a huszadik század előtt legfeljebb az elitcsoportok esetén tanulmányozható az egyének szintjén. Korántsem csak azért, mert a társadalom alsóbb régiói kevés, vagy éppen semmilyen írásbeli nyomot nem hagytak maguk után; sokkal inkább meghatározó, hogy identitásukat csoportként, közösségkén formálták ki és élték meg. A vallási elkülönülés Szatmárban a legtöbb esetben egyben nyelvi elhatárolódást is jelentett. Istentiszteleteken liturgikus nyelvként a protestánsok, Kálvin követői használták anyanyelvűket, de a római katolikus vallás gyakorlatában is terjedt az anyanyelvűség: a prédikáció kezdettől a hívek nyelvén hangzott el, de emellett - részben református mintára, részben az egyház korábbi, középkori gyakorlatából merítve - a népének, illetve a templomon kívüli liturgikus cselekmények: temetés, esketés, stb. nyelve is egyre inkább alkalmazkodott a nép igényeihez. Szatmárban ez a 19. század derekán inkább a német nyelvet jelentette, bár a század második felében a római katolikus egyház papjai elöl jártak a magyar szó terjesztésében egész Magyarországon, így a vármegyében is. Sajátosan alakult és kezdettől konfliktusokkal terhelt volt az egyházhoz tartozás és az anyanyelv, majd később a formálódó nemzeti identitás viszonya a szatmári görög katolikusok esetében. Eme küzdelmek sorozatából kíván egy epizódot felvillantani a most közölni kívánt 10 dokumentum. Az 1940-es visszacsatolás után kényszerhelyzet elé állított szatmári görög katolikusok hitük és nemzetiségük között kellett választaniuk. A most publikálandó dokumentumok két csoportba sorolhatók. Az első csoport a görög katolikus hívek által írt kérvényeket és a rájuk adott válaszokat foglalja magába, amelyek a Hajdúdoroghoz való visszacsatolás kérdésével foglalkoznak. A források második csoportja azokról a küzdelmekről és törekvésekről ad számot, melyek Hadúdorog egykori parókiáinak a püspökséghez való visszahelyezését szolgálták. 221
