Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 25/2. (2008)
A. Istorie
Hámori Péter magyarok, hanem oláhok. ... Hogy a községben milyenek az állapotok, csupán arra kívánok még rámutatni, hogy az elmúlt évben levente zászló szentelés volt, s a zászlót a görögkatolikus plébános is megáldotta. Ezzel kapcsolatban a faluban úgy nyilatkoztak, hogy az oláh pap megbecstelenítette a zászlónkat. ... A községnek országzászlót adományoztam, ünnepélyes felavatásán a jelenlegi görögkatolikus plébános megjelenése nem kívánatos. Ha azonban a zászlónkat egy magyar görögkatolikus pap szentelné meg, nagy megnyugvással szolgálna az egész községnek. ... 1942. július 20. Péchy [?] Loránd Nagyméltóságú és Főtisztelendő Püspök Úr! Kegyelmes Uram és Atyám! Mély alázattal jelentem Nagyméltóságodnak, hogy az a hatalmas mozgalom, mely az erdélyrészi paróchiáink visszacsatolása érdekében esperesi kerületemben olyan elementáris erővel fellángolt, úgy látszik, hogy már átterjedt a távolabb fekvő délvidéki paróchiáinkra: Makóra és Szegedre is. Éppen ma kaptam mindkét helyről sürgős jelentést, hogy melyben az illetékes paróchusok aggódó hangon közük velem, hogy az ottani hívek, különösen az intelligensebb világi elemek nyíltan is kifejezést adnak elégedetlenségüknek a római Szentszék halogató taktikája miatt, mellyel ezt a ránk nézve oly fájdalmas erdélyi kérdést még most sem tudja vagy akarja megnyugtatóan rendezni. Mindkét városi paróchián számtalan olyan intelligens hívünk él, akiket a románok annak idején Nagyváradról. Kolozsvárról, Aradról vagy Temesvárról magyarságuk miatt kiüldöztek, s ezek a hívek most szívvel-lélekkel magukévá teszik szülőföldjük panaszait, és éles hangon bírálják, hogy a Szentszék, nem tudni mi okból, de a románok igazságtalan álláspontjának kedvez, és az ottani görög katolikus magyarságot engedi a schizma veszélyébe rohanni, vagy teljesen elrománosítani. Főleg azzal érvelnek, hogy a Szentszék nem alkalmazza velünk szemben az egyenlő elbánás elvét, mert pl. a Délvidék felszabadítása után a pécsi és Csanádi latin szertartású egyházmegyék elszakított részeit 3 hét alatt visszacsatolták az anya-egyházmegyéjükhöz - a mi esetünkben pedig még 15 hónap sem volt elegendő arra, hogy a római Szentszék meglássa az igazságot és végre jóvátegye a több, mint 20 éves sérelmeket! A jelentések szerint a fentiek következtében mindkét egyházközségben annyira izzó és túlfeszített a hangulat, hogy a lelkészek nem is mernek nyilvános gyűléseket összehívni, mert minden ilyen alkalommal félni lehet egy sajnálatos elszakadási tömegmozgalom hirtelen kirobbanásától. A hívek ugyanis nyíltan hangoztatják, hogy ha a katolikus Egyház nem tudja megvédeni az erdélyi görög katolikusokat, akkor inkább ők is kilépnek az Egyházból és görög keletiekké lesznek valamennyien, mert a schizma keretében szabadabban és nagyobb erővel tudnak majd az erdélyi testvérekért küzdeni. Nagyiétán, 1942. február 5-én. Turányi Miklós kerületi esperes Nagyméltóságú és Főtisztelendő Püspök Úr! Kegyelmes Uram és Atyám! Mély tisztelettel jelentem Nagyméltóságodnak, hogy az elmúlt napokban több ismeretlen egyén érkezett községünkbe, akik erdélyrészi görög katolikusoknak mondják magukat, és házról-házra járva az itteni gör. kát. hívek között, azzal agitálnak, hogy az egész nép lépjen át a magyar görög keletiekhez, mert csak ily módon megerősödő magyar görög keleti egyház tudja erdélyi testvéreinket kiszabadítani a román nemzetiségi egyház karjaiból. Az idegeneket illetőleg érdeklődtem a helyi közigazgatási hatóságnál, de azt a választ kaptam, hogy mivel ezek az emberek semmi nemzet- vagy 218
