Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 25/2. (2008)
A. Istorie
reformátusoknak, romai [sic!] katolikusoknak, egyszerűen csak azért, mert ezen vallásváltoztatás után az a hatóság, amely még tegnap nem ismerte el ezeket a vallásukat megváltoztatott egyéneket magyarokul, ma ugyanaz a hatóság minden további nélkül hűséges magyarokul tekinti őket, állást ad nekik; állásukban meghagyja őket és egyenlő fizetést ad nekik a többiekkel, amikhez azonban - ami szerény véleményünk szerint - nekünk mint görög katholikus magyaroknak is, megvannak ugyanazon igényeink, jogaink. - Ezen meggyőződésünknek a leszögezéséért, érvényre juttatásáért járulunk mi tiszteletteljes sorainkkal Nagyméltóságod magas színe elé és a velünk szemben megnyilvánuló egyenlőtlen és emg nem érdemelt bánásmód megszüntetését kérjük. Huszonkét éven keresztül viseltük többi magyar testvéreinkkel egyetemben a kisebbségi sorsot, tűrtük az elnyomatást, üldöztetést és ma, amikor visszakerült édes Magyar Hazánkhoz, ma ugyanezen jelenségekkel találjuk szembe magunkat. Teljesen érdemtelenül, mert a szatmámémetii gkath. egyházközség és egyházkerület mindig magyar volt és annak is fog maradni mindenkor. Bennünket a mi őseink tanítottak meg erre a magyar önérzetre, a mi édes anyáink csepegtették lelkűnkbe a magyar föld iránti szeretetet, mi ezt soha sem fogjuk megváltoztatni. Azoknak a tévesen gondolkozóknak kell megváltoztatni a véleményüket, akik azt hiszik, hogy egy vallásváltoztatás után nekik szabad és joguk van arra, hogy valakit ők - ezért a vallásváltoztatásért - hűséges magyaroknak minősítsenek. Nem, erre nekik nincsen joguk és nagyon helytelen az az eljárás, amely semmiképpen sem építő munka, de bomlasztó irányzat, minden tekintetben. - Mi magyarok voltunk és maradunk is, maradunk is, de a mi görög szertartásunkat is meg akarjuk őrizni. És ebben nincsen joga senkinek sem kételkedni. - Mi erre okot nem szolgáltattunk! Losonc és az anyaországnak többi munkatábora tudnak beszélni arról, hogy a szatmárnémeti gkath. magyar egyházközségnek, meg az esperesi kerület falvainak az ifjai is tömegesen mentek át a határon az anyaországba csak azért, hogy megtarthassák magyarságukat, hogy ne legyenek román katonák, és magukat a magyar haza rendelkezésére bocsássák. Követték őket az öregebbek, azután egész családok, úgy hogy hitközségeink szinte elnéptelenedtek. Mi az itt maradtak emberfeletti viaskodással tartottunk ki magyarságunk mellett, és ezt a mi magyarságunkat támadásba veszik. Bozga István 19 éves suszter, magyar katonának kívánt jelentkezni a minap. Bizonyítványt kapott az egyháztól, hogy hívünk és magyar nemzetiségű. Nem vették figyelembe. Arra biztatták, hogy legyen református, mert csak ebben az esetben lesz száz százalékos magyar. Az itten csatolt jegyzőkönyv szerint az lett. Árti István törvényszéki tisztviselő szintén kapott az egyháztól egy ilyen bizonyítványt. Hasonló okokból a jegyzőkönyv szerint ő római katholikussá lett. Jakab Béla Ferenc postatisztnél hasonló az eset. Ő két gyermekével a jegyőkönyv tanúsága szerint római-katholikus. És ezekhez hasonló eset van mai napig Szatmár-németiben vagy 600. Annak kieszközléséért, hogy híveinktől ne tagadtassák meg magyar voltuknak az elismerése, és hogy az anyakönyvvezetőség előtt folyamatban lévő vallásváltoztatás - amely homlokegyenest ellenkezik a magyar törvény szellemével és az apostoli szentszék szándékaival - beszüntettessék, egyházközségünk a mellékelt beadványt adta be a Városparansnoksághoz. Minthogy azonban erre a beadványra válasz hozzánk még nem érkezett - Nagyméltóságod ajkáról kívánunk ítélkezést hallani arra vonatkozólag, hogy a szatmámémetii görög katholikus egyházközség és kerület hívei nem lehetnek-e olyan magyarok, mint a reformátusok - akik csak a 16. század óta szerepelnek magyar hazánk történetében, vagy pedig a római katolhikusok, hiszen történelmileg beigazolt dolog az, hogy a kereszténység felvételekor a magyarok görög katholikusok is lettek. Felmerült lelkűnkben ez a kérdés azért is, mert a Magyar Haza 1912-ben a római apostoli Szentszékkel egyetemben egyházmegyét alapított a magyar görög katholikusok számára, ölelő karjába zárt minden görög katholikus magyart és mint jó édes anya szeretetének sokféle megnyilatkozásaival halmozott el bennünket és nem tudjuk elhinni, és nem is fogjuk elhinni sohasem, hogy ez a jó édes magyar Haza valaha visszavegye tőlünk szeretetét, akik a megszállás 22 nehéz esztendeje alatt, olyan sokat szenvedtünk és tűrtünk édes magyar Hazánkért, és amelyhez mindenkor hűségesek kívánunk lenni és maradni. Mély tisztelettel járulunk azért Nagyméltóságodhoz és hódolattal kérjük, kegyeskedjék mint legilletékesebb nyilatkozni arra nézve - és magas határozatát városunk és megyénk hatóságainak Biserica de sat şi politica. Izvoare privind istoria greco-catolicilor maghiari din Satu Mare, 1940-1944 211
