Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 17-21/2. (2000-2004)
A. Istorie
60 Dancu Pál Ezzel a munkácsi püspökség vikáriátussá lett nyilvánítva. Közre játszott ebben Benkovics Ágoston nagyváradi püspök jelentése Kollonich Lipót esztergomi érsekhez. A Leleszen élő Benkovics 1688. szeptember 20-án tájékoztatta Kollonichot a munkácsi püspökség zilált helyzetéről.24 Kollonich 1689-ben Rómába utazott. Érdeklődésére De Camelis János Józsefet az orosz baziliták római prokurátorát ajánlották neki a munkácsi püspökségre. De Camelis görög szülőktől származott, 12 éves korában a római görög kolostorba került, a filozófia és a teológia doktora lett. Kollonich azonnal felismerte benne az éles eszű, széles látókörű, művelt, rendkívüli munkabírású embert, és igyekezett őt megnyerni. Kollonich előterjesztésére VIII. Sándor pápa (1689-1691) De Camelist 1689. november 5-én apostoli helynökké nevezte ki, majd felszentelték őt szebásztei püspökség címére. Miután a bíboros kíséretében Bécsbe érkezett, I. Lipót király munkácsi püspöknek nevezte ugyan őt ki, de azzal a kikötéssel, hogy ő és utódai az egri megyéspüspöknek — mint annak helyettesei — mindenkor engedelmeskedjenek. Ez az eltérő értelmezés később bonyodalmakhoz vezetett.25 A munkácsi püspökök állandó jövedelmét a kolostor birtokai biztosították. A már említett ún. Koriatovics-féle adománylevél Bubuliska és Lauka falvakat a községnek ajándékozta, néhány más községet pedig bortized megfizetésére kötelezett. Mindezt a munkácsi uradalom tulajdonosai maguknak foglalták le (1588), ezért a püspöknek az egyes főpapi funkciók alkalmával fizetett pénzen kívül más jövedelme nem maradt. De Camelis kérésére I. Lipót király a Koriatovicsnak tulajdonított adománylevelet megerősítette, a püspök a két községet visszakapta.26 Ebben az 1693. február 23-án kiadott levelében, I. Lipót, hivatkozva a Koriatovics-adománylevélre, elrendeli Kolonichnak, aki egyszersmint II. Rákóczi Ferenc gyámja volt, hogy a munkácsi Rákóczi uradalomból adja vissza a kolostornak az említett két falut. Klobusiczky Ferenc bárónak, mint a Rákóczi javak intézőjének, és Köködy András, Széchy György, Szeredszeghy Imre és Kalmár Mihály beregmegyei elöljáróknak pedig kiadja, hogy ezt a döntést alkalmazzák.27 A császári rendelet értelmében, Bécsben, 1693. április 6-án kiadott utasításukban, II. Rákóczi Ferenc és Rákóczi Julianna, Aspremonti grófnő, intézőjüknek meghagyják, hogy Kolonich bíboros rendeletére, fizesse ki a munkácsi püspöknek azt az 5483 forinttallért, amivel még tartoznak a birtokok után.28 1693. augusztus 11-én pedig felhatalmazzák Krasznay Sámuel intézőjüket hogy az említett összeget, két egyenlő részletben kifizesse Camelisnek.29 De Camelis rátermettségével, más birtokokat is visszaszerzett a munkácsi püspökség számára. Például a Lugossi János által bitorolt birtokot, melyről Lantossi András kassai püspök és Fenessy György egri püspök, a kassai városi bírósághoz panasszal fordulnak, kérvén az ügy mielőbbi elbírálását. A levelet 1695. szeptember 15-én küldték el.30 Amint az említett községek átadása megtörtént, Kaminszki Petronius, a munkácsi kolostor elöljárója tiltakozást jelentett be az eljárás ellen az egri püspök, a leleszi konvent, majd a prímás előtt is. Arra hivatkozott, hogy az adományozó a javadalmat a kolostornak szánta, nem pedig a püspöknek, aki csak vendégként tartózkodik abban. Ezzel megindult a pereskedés a püspökség és a szerzetesek között az alapítvány körül, s az egészen 1751-ig tartott.31 Ennek érdekében például III. Mátyás király, 1735-ben a fentebb idézett levelek alapján, hivatkozva Benkovics Ágoston nagyváradi püspöknek a leleszi Szent Kereszt konventjéhez írt levelére, újra hivatkozik az egykori II. Rákóczi Ferenc-féle hagyatékra.32 Szintén a leleszi konvent vagyonáról és az azt ért kárról intézkedik, a brunóczi kastélyban kiadott 1701. április 5-i levelében Bercsényi Miklós gróf, a Rákóczi-szabadságharc kiemelkedő személyisége. Bercsényi felhívja a figyelmet arra a kárra is ami a munkácsi püspökséget érte a kurucok és labancok közötti csatákban, a vár átadásakor.33 A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc kitörése után De Camelis nem maradhatott a kolostorban, Kaminszki elűzte onnan. A püspök Eperjesen telepedett le, de mivel II. Rákóczi Ferencnek 24 Dr. Pirigyi István: A magyarországi görög katolikusok története 142. o. 25 Szatmári püspöki levéltár, Protokollumok 26 Uo. 27 Uo. 28 Uo. 29 Uo. 30 Dr. Pirigyi István: A magyarországi görög katolikusok története, 143. o. 31 Szatmári püspöki levéltár, Protokollumok 32 Uo. 33 Hodinka: A munkácsi görög szert, püspökség okmánytára.Ungvár, 1911., 261. sz.
