Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări 15-16. (1998-1999)
Artă şi etnografie
622 Zoltán Tóth egy nemzetközileg meggyökeresedett emlékmű-konvención, mégpedig olymódon, hogy az adott téma több rétegét volt képes plasztikailag feldolgozni egyazon műben. Az Erőltetett menet és a Babij Jár című munkákat az időrendi sorrenden kívül a halálmotívum is egybekapcsolja. Az első munka a Babij Jár közvetlen előzményének tekinthető, mert míg az említett szobor magát az értelmetlen és rettenetes halált jeleníti meg, addig az Erőitett menet a halál előtti pillanatokat, esetleg órákat sűríti magába. Ez a munka az akarat és az ösztön erejét mutatja a már földdel érintkező tömbtől elinduló és előre haladva felfeszülő ívvel, mely a lábak "növekedésével" egyre inkább alakokká formálja a maga mögött vonszolt tehetetlen tömeget. A menetbe vonulók fekvő, tégla alakú, horizontálisan feszített tömbjében jut kifejezésre sorsuk és élniakarásuk azonossága. A Babij Jár szikláiról élettelenül alázuhanó testek tömegében a kiszolgáltatottság és a pusztulás sorsközösségének vertikális képi megjelenítésével találkozunk. Az ólomból és kőből kialakított mű megrendítő hatása növeli monumentálissá önmagát. Úgy érzem, a megcsonkított és tehetetlen testek tömegét szemlélve nem véletlenül jut eszünkbe a "corpus" szó, hiszen ehhez mindjárt a "corpus delicti" - vagyis a "bűntárgy", a "bűnjel" képzete is felidéződik. Ugyanakkor a Krisztus- testek sokszorozása a szenvedés szavakkal meg nem nevezhető mértékét és tömegességét hivatott fölidézni, egyben eltörölhetetlen bűnjele az emberirtás mérhetetlenné aljasulásának. A Hősi emlékmű esetében már a cím megválasztásával is Varga utal az ábrázolás groteszkségére, mely uo. fájdalmasan vádló, mint a szobor csonka figurája. Ez a mű - a megszokott gyakorlattal szemben - azt ábrázolja, hogy mivé lehet az ember, ha háborús hősöket akar teremteni.6 Az egyéni stílus kanonizálódása, kiüresedése felé mutat viszont Varga Imre egykét legújabban készült nagyméretű műve. Az Alapító monolit bazalttömbre helyezett, hajlított, szögecselt krómacél palástja koronázási jelvényei a különböző anyagokkal folytatott virtuóz játéknak minősülnek - de nem többnek! Újabban Varga gigantikus, többszörös életnagyságú szobrokat is alkot. Csakhogy a kőbányai Atheneum nyomda udvarán lévő több méteres gépszobor - a sisakos Athéné-fej, már inkább egy helyét nem lelő szirén képzetét kelti kolosszális méreteivel, riasztóan kifejezéstelen arcával... a monumentalitás gigantomániájának is mondhatnám. A Széchenyi, a meghasonlottság léckeretbe zárt, összeláncolt, széthulló testrészekkel megjelenülő szobra az előbbiekkel rokon tüneteket mutat. A töbszörösen életnagyságú Ikarosz-szobor, mely az antik mítosz hősét mai sárkányrepülőként mutatja be, délceg röpte ellenére is csak a Prométheusz-gondolat égi parafrázisa marad. Azonban bárhogyan is legyen, Varga Imre szobrászatának "görcsoldó", dogmákat lazító szerepe, köztéri plasztikáinak "faltörő kos" jellege vitathatatlan. Aktív jelenléte a magyar szobrászatban 1965 óta érezhető, hatása az utóbbi években (ha közvetetten is) kimutatható. Az akadémikus, klasszicizáló naturamintázás, az erőltetetten és külsóségesen patetikus emlékműszobrászat nemzeti és nemzetközi bálványainak frontját kellett áttörnie egy új szemléletű, technikailag korszerűbb szobrásznemzedéknek, melynek egyik élharcosa Varga Imre - akinek szuverén, de egyben determinált életművének további alakulásához bort, búzát és békességes alkotást kíván minden becsületes műélvező. Képekjegyzéke 6 Hősi emlékmű. 1969. Bronz. 34 cm. A Kulturális Minisztérium tulajdona
