Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări 15-16. (1998-1999)
Istorie
314 Géza Balogh Miután országos intézkedésként kötelezővé válik a heti 1 robotnap, helyi sajátosságként leszögezi, hogy „Két Marhával, maga szekerével Szántáskor mindazon által négy Marhával maga Szekerével s Ekéjével az Uraságnak dolgozni tartozzék. Ha pedig valamely Jobbágy négy igás Marhának fogyatkozása miatt, megírt mód szerint a szántást meg nem tehetné, az olyattán jobbágy mással össze fogván egy napi szántást két napi munkával végezzen. Mind azon által ezen terhes munkát minden szántáskor csak egyszer tartozzék meg adni; Ha pedig négy marhája mellé egy személy elegendő nem volna, akkoron az Jobbágy egyet ugyan olyast, amely minden munkára alkalmatos légyen, másikat pedig csak marha hajtásra valót tartozzék adni, ezen két személy mindazon által különös munkára ne fordíttathassék“56. A zsellérek kötelezettségeire vonatkozóan általános érvényűnek tekinthető az az előírás, mely szerint a magános házzal bírók 18 napot, akiknek pedig házuk nincs 12 napot kézi munkával kötelesek ledolgozni. Helyi sajátosságként az Urbárium előírja, hogy „Amennyire pedig ezen Helységben egynémely zsellérek valamely fundusokat bírnának, amelyeknek száma nyolcados ház helynek mivoltát fel nem érné, azoktól csak kilenced termésben adattassék meg, az egyébb adózások, szolgálatok eránt pedig olyanok az terheknek ház helye mivolta vagy appertinentiája nyolcados ház helyt fel nem ér, egyedül mint házzal bíró zselléreknek tekéntessenek“57. A vidék természeti-földrajzi sajátosságaiból adódóan Genes környékéről hiányoztak az erdők és a nagyobb kiterjedésű nádasok. Ezt figyelembe véve az Urbárium úgy fogalmaz, hogy „ Mivel ezen Helységben a fáizásnak, úgy nádnak fogyatkozása miatt a Jobbágyok ezen javakkal nem élnek, azért sem öl fának, sem nád kévének hordásával és. vágásával nem fognak tartozni“58. A fennebb jelzett általános és sajátos utasításokon kívül az Urbárium utal még az adózásra, a kilencedre és a hegyvámra, a fóldesurak jussaira és tulajdon jövedelmére, az eltiltott és rendkívül való cselekedetekre és szokásokra, a büntetésekre. Biztosította a szabad költözködést, szabályozta az úriszék működését, stb. Hiányosságairól szólva Acsády Ignác rámutat, hogy továbbra is a jobbágyság fennmaradt, „A paraszt nem lett telkének tulajdonosa, s még az önkéntes örökváltságról sem történik intézkedés“59. “Nem tagosította a telki állományt, ami a földművelés lendületét nagy mértékben hátráltatta“60. Az úrbérrendezés 4. nagy jelentőséggel bíró dokumentuma az Urbáriumhoz csatolt Tabella. Ebből megismerhetjük az úrbéres háztartásokat, a családfők nevével, az általuk bevallottan használt szántók és rétek mennyiségét, valamint az ennek fejében kirótt kötelezettségeiket (robot adózás, telekbér, stb.). Genes esetében, mint már jeleztem, igen nagy a földbirtokosok száma. Ezek közé tartoznak: Vay László, Nagy György árvái, Balog András, Csornai Pálné, Balog Mihály, Török György, Piskolti József, Mede Ferenc, Barta András, Gyene György, Kerekes Sigmond, Baróti András, Balogh Mária, Batizi Sigmond és Bara Gábor61. A viszonylag nagyobb számú földbirtokok létének következménye, hogy a 56 57 58 59 60 61 Idem. 4. old. Idem. 7. old. Idem. 9. old. Acsády I. i. m. 299. old. Idem 300. old. Genes helységének Urbariális Tabellája. Szatmári Állami Levéltár. Leltári szám 899.
