Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări 15-16. (1998-1999)
Istorie
312 Géza Balogh Áttanulmányozva a forrásanyagot, megállapítható, hogy az Urbáriumot megelőző időben a falu nem rendelkezett, és a kikérdezettek nem is hallottak hasonló jellegű dokumentumról38 39. A contractusok csak az 1770-es években csak az adófizetésekre vonatkozóan fogalmazódtak meg. A szolgáltatásokat pedig továbbra is a szóbeli egyezségek alapján végzik a helybeliek, hol vonó marhával, hol kézi munkával, mások pedig pénzen váltják meg. A kérdésekre adott válaszokból megismerhetjük a helység természeti viszonyait. A térséget az Ér és a Kraszna vizei öntözik s áradások idején jelentős károkat okoznak. Hegyei, erdői nincsenek, de a vidék alkalmas gabonafélék termesztésére s állattenyésztésre. E két foglalkozás jelenti a lakosság megélhetésének forrását. Termékeiket a közeli vásáros helyeken értékesítik: Nagykárolyban „fél mérfóldnyire“, Margittán és Szatmáron „három mérfóldnyire“, s Királydarócon és Tasnádon „két mérfóldnyire“40. Termesztenek kendert is, mivel „áztatójok jó és elegendő vagyon“41. Ugyancsak beneficiumként említik a helységekben működő szárazmalmot s az egy-két „mérfóldnyire“ található vízimalmokat is. Gyümölcstermesztéssel nem foglalkoznak, de a telkeiken kívül rendelkeznek „káposzta és zöldségtermő földekkel“42. A közösségi jövedelem tekintetében megállapítást nyer, hogy “... a helység semmivel nem rendelkezik“43. A település hátrányairól szólva a kikérdezettek megemlítik: esős időben a Kraszna és az Ér áradásai kárt okoznak szántóföldjeikben, rétjeiken, mivel laposabb helyeken vannak, esős években iszapos szénát kaszálnak; saijút nem lehet kaszálni; vásáros helyeik távol vannak, útjaik rosszak és “ ... Nagy Majtinban úgy Szatmáron levő hidakon is vámot fizetnek“44; legelőik kevés “ ... és mivel ezen helység nagy ország útjában vagyon, az sok úton járók meg élik határjokon, s mind ezen okbul Marhájok megszórni, mind pediglen, hogy ezen helységbelieknek úgy földes uraiknak is feles Marhájok vagyon ugyan ezen okbul, amidőn az ugar kitelik, a Határ felszántódik, az lakosok közül sokan magok Marhájokat pénzért más határokon járatni kéntelenittetnek“45; erdejük nincs s úgy épületmint tűzifájukat pénzért kénytelenek megvásárolni, a messzebb vidékről hordani; mivel helyben semmi jövedelemforrás nincs, hogy pénzt keressenek „ a nyári napokon a háromnégy mérfóldnyire levő szőlló hegyeken dolgoznak“46. A helységben sok a fóldesúr, s azok a jobbágyok szolgálatait szükségleteiknek megfelelően követelik. Vannak időszakok, amikor egyvégtében öt-hat napot kell 38 Az esküdtek által országszerte elmondott szöveg: ÉN. N. N. esküszöm az élő Istenre, tellyes szent Háromságra, Atya, Fiú, és szent Lélek Istene, Szeplőtelen Szűz Máriára és Istennek minden szentéire, hogy én fére tévén mindennemű félelmet, haragot, szeretetet, magam saját hasznát avagy kárát és akarmi kigondolható emberi tekintetet, mind azokra, amellyekre kérdendő leszek igazán felelek, mind magam, mind más itt lakosoknak birtokát és akárminémű javait, kárait, vagy fogyatkozásait ezen helységnek igazán megvallom és legkissebbet is amennyire tudom el nem tagadok. Isten engem úgy segéljen. 39 A Gencsi jobbágyok válasza a 9 kérdésre. Szatmár Állami Levéltár. Leltári szám 897. 78. zs. mikrofilm. 1772. nov. 25. 40 Ibidem 41 Ibidem 42 Ibidem 43 Ibidem 44 Ibidem 45 Ibidem 46 Ibidem
