Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări 14. (1997)
Cultură şi civilizaţie
310 Bura László Húsz Ödön: Gyakorlati bevezetés a biológiába A tananyagban és a tankönyvek használatában az 1919/1920-as tanévben gondot okozott, hogy a Nagyszebeni Kormánytanács rendelete megtiltotta a Magyar történelem, az Alkotmánytan, Magyarország földrajza és a Magyar népiskolai szervezettan tanítását. Az 1920/21 -es tanévben viszont az Erdélyi Tanügyi Tanács engedélyezte, hogy a Magyar történelem tanítható tantárgy, a Földrajz is, de az új határok szerint 31, az Alkotmánytan pedig a történelmi eseményekkel fejlődésben tanítható. Az intézet könyvtárnak állományáról az ismert dokumentumok nem tesznek említést. Az okiratok tanúsítják viszont, hogy az intézet megalakulásakor könyvtára is létesült. -’2 .Az 1918 nyarán készült tanácskozási jegyzőkönyv megállapítja, hogy a "Tanári könyvtár"-ban, pedagógiai, fizikai, idegen nyelvi és magyar irodalmi könyvek találhatók.33 3. Az oktatás gyakorlati kérdései A polgári iskolai tanítónőképző tantestületi gyűléseinek jegyzőkönyvei alapján megállapítható, hogy az iskola rendes tanulói számára kötelező volt az óralátogatás, ezt ellenőrizték, a hiányzásokat igazolniuk kellett.34 Számottevő mulasztás esetén a tanulót nem osztályozták.33 A jegyzőkönyvek nem foglalkoznak a tanítási órák módszereivel. A tananyagot bizonyosan megbeszélték, volt számonkérés is, osztályozták, minősítették a tanulók munkáját. 3 6 A tanulók évi munkáját mindkét félév végén minősítették, az időszaki érdemsorozatot az első félév végi tantestületi gyűlésen felolvasták, (írásbeli értesítőt nem adtak, indoka: nem középiskola.) a tanév végi eredményt pedig bevezették az Erdemsorozat könyvébe. 37 A tanulók túlnyomó többsége38 jeles vagy jó átlageredményt ért el, viszonylag kevés volt az elégséges átlagú,3 ^ néhányan ismétlőre buktak.^® Az iskola 31 Tehát a történelmi múltból csak az Erdély magyarságára vonatkozó részeket taníthatták, nem taníthatták Magyarország földrajzát (Erdélyét igen), az Alkotmánytan kérdéseiben hasonlóképp csak az Erdélyre vonatkozó kérdéseket, illetőleg a tantárgy vonatkozásában 1919 után végbement változásokat tárgyalhatták. 3^ Az 1896-os tanév megkezdésekor rendezték az iskola könyvtárát, addigi könyvtárosa, Kubovics Engelberta ekkor adta át a tisztséget Pósch Alkantára tanárnőnek. 33 Vö.: 1818. június 24-i jegyzőkönyv. 34 1915-ben Halmosi Lenke édesanyja ápolása címén kért távolmaradásra engedélyt, de az ellenőrzésekor kiderült: egyéb ügyei voltak. 33 Az iskola működése során két tanulót nem osztályoztak megbetegedésből származó hosszasabb hiányzása miatt. Egy tanulónak - három hónapot meghaladó hiányzása miatt - magántanulásra való átiratkozását javasolták. 36 A tananyag ismeretét kitűnő, jeles, jó, elégséges és elégtelen minősítéssel osztályozták, az átlageredmény alapján jeles-, jó rendű, elégséges, elégtelen. Az erkölcsi magaviseletét: példás, dicséretes minősítéssel osztályozták. (Az erkölcsileg kifogásolható magatartású tanulót nem tűrtek meg az iskolában. Ezért kellett 1915-ben Halmosi Lenkének is igazolnia kimaradása alatti cselekedeteit.) ÓT ~ ' A tanulók Erdemsorozat-át tartalmazó iktatókönyv mindennapos megnevezése: "kalkuluskönyv". 3* Összesítve a tanévek eredményeit: 89%.
