Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări 14. (1997)
Istorie
176 Balogh Géza 174.928 személyből bérlő és földtulajdonos 96.346 (55,1 %), napszámos és béres 78.840 (44.7 %), tisztviselő 488 (0,2 %)5. A vármegye lakosságának alacsony életszínvonalára, elszegényedésére utalnak azok az adatok is, amelyekből megtudhatjuk, hogy milyen olcsón voltak kénytelenek eladni munkaerejüket a mezőgazdaságban dolgozók. A napszámosok munkabére 1899-ben a következőképpen alakult6: a. ) eltartással Férfi Nyáron Télen 122 54 b. ) eltartás nélkül Férfi Nyáron Télen 170 74 krajcár/nap Nő Nyáron Télen 86 42 Nő Nyáron Télen 120 60 Gyermek Nyáron Télen 54 26 Gyermek Nyáron Télen 78 40 A fentieket kiegészítik még az egy év alatt ledolgozott napok számát bemutató adatok is, amelyek a következőképpen alakultak: férfiaknál 190 - 250 nap, nőknél 95 -185 nap, gyermekeknél 70 - 165 munkanap7. A munkabér alacsony értéke és az évente ledolgozott munkanapok száma rámutat a parasztság, de különösen a nők és a gyermekek kiszolgáltatott helyzetére, akik éhbérért, vagy azon aluli összegekért voltak kénytelenek dolgozni az évnek bizonyos számú napjain. A fennmaradó napokon gyakorlatilag minden munkaerő a semmittevésre volt ítélve - munkanélküliek voltak. A munkanélküliség leginkább a földmunkásokat érintette s ezért nem volt véletlen, hogy ezekből kerül ki a kivándorlók legnagyobb hányada. A mezőgazdasági munkások hagyták el százával, ezrével a magyar földet, mert hát koldulni nem akarnak, önérzetük nem engedi az alamizsna kérést, tehát felcihelődnek és egész családok, falvak mennek Amerikába8. A kivándorlási folyamat helyes értelmezése úgy vélem szükségessé teszi nemcsak a kibocsátó ország (vidék) viszonyainak ismertetését, hanem a befogadó ország kínálta lehetőségek bemutatását is. Annál is inkább szükséges ez, mert a kivándorlók történelme "... nem romantikával, dicsőséggel, hanem nehéz fizikai munkával, verejtékkel - és olykor sajnos vérrel is - telített."9 Az Amerikai Egyesült Államok - mint befogadó ország - belső fejlődésének sajátosságai merőben eltérőek az itteniektől. Az ingyen föld, a kiaknázásra váró természeti kincsek, a gyors meggazdagodási lehetőségek fogadják a bevándorlók tömegeinek egy kisebb hányadát. A nagy többségnek ott is keményen meg kellett küzdeniük a fennmaradásért, azért, hogy az itthonitól valamivel jobb munkabér egy részét megtakarítsák, s esetleg javíthassanak itthon maradt családjuk sorsán. Visszatérve földet, üzletet, szerszámokat vásároljanak, vagy házat építsenek. Hajlandók ezért elfogadni az alacsonyabb életszínvonalat, a tömeges lakás és életfeltételeket, stb. 5 Egyed Ákos Despre problema (ărănescă în Comitatul Satu Mare în a doua jumătate a secolului al XIX-lea şi începutul secolului alXX-lea. în Satu Mare Studii şi Comunicări 1972. 247. old. 6 Magyar Statisztikai Évkönyv. 1899. 300. old. 7 Egyed Ákos. i.m. 249. old. 11 Északkeleti Újság. 1912 okt 5. 9 Puskás Juliánná, i.m. 13. old.
