Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări 13. (1996)

Cultură şi civilizaţie

304

Hering Ignác, 2 év, 200 Ft.

Klimek Márton, 6 év, 500 Ft és 100 Ft (becslő). (Nem derül ki az iratból, hogy ez milyen tevékenységet jelentett).

Meg kell jegyeznünk, hogy az Európában korábban használt pénzegység, a rajnai forint (a tallér kétharmada) értéke 60 krajcár volt. Magyarországon csak elszámolási egységként ismerték. Értékére vonatkozóan lásd a Foaarasi Sámuel önéletírásában (Kriterion, 1974.145.1.) említetteket.

36. Lelőhelye: JATE Központi Könyvtára, jelzete: Ms 1805b.

37. Cataloaus venerabilis den diocesis Szathmariensis ad annum MDCCCXXVL Pestini, 1826 (Valamint 1827, 1828, 1823, 1830, 1831,1833, 1835, Viennae, 1840, M. Karoüni, 1851, Szathmarini, 1853, Pestini, 1855.

40. Vő.: Bura László: Szatmári diákok 1610-1852. Szeged, 1994, 216-245.

41. A helységneveket az adott időben használatos megnevezésük szerint és az akkori közigazgatási beosztás szerint közlöm. A név utáni kérdőjel azt jelenti, hogy a falu nevét nem találtam meg a (jelzett) megye korabeli helynévanyagában. Ha a kőznyelvben használt helységnév másként szerepel a helységnévtárban, úgy ez utóbbit a kőznyelvben használatos név után zárójelben közlöm.

42. A tanulói jegyzékben a helységet Sáros megyébe tartozónak írták, a helységnévtár szerint Zemplén negyei falu.

43. Zemplén megyei falu, a tanulói jegyzék viszont Abaúj megyeinek írja.

44. A galíciai helységneveket az iskolai okiratokban bejegyzett alakban közlöm betűhív alakban. A következőket sikerült megfelelőjükkel azonosítanom: Csarnodunajuc = Czarny - Dunajec, Leopolis = Leopolsdorf Rogozsnik = Rohuzno, Zamoscia = Zamosc.

45. Európában az országos átlag is igen magasnak számított. (Vő.: Orosz istván: Szatmári néoélet. a XIX. században. In: Tanulmányok Szatmár néprajzához. Farkas József közreműködésével szerkesztette Újváry Zoltán. Debrecen, 1984. 143-144.

46.

Létszám

Nemes

Értelmi-segi

Polgár

Földmű-vés

Munkás

Katoua

Özvegy

Ismer

eilen

Árva

Cram-1815

466

539

399

248

53

14

71

12

13

nmíikai

100 %25,67

29,64

21,94

13,64

2,91

0,77

3,90

0,66

0,70

Huma-663

174

181

173

54

28

3

18

29

3

nisták

100 %26.24

27,29

26.08

8,14

4,22

0,45

2,71

4.37

0,45

47. Vö.: Arató Endre: A feudális nemzetiségtől a polgári nemzetig. A magyarországi nem magyar népek nemzeti ideológiájának előzményei. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975. 103- 105

48. Vö.: Arató, i.m. 124

49. A névkultúra szempontjából - ennél az információs tartalommal - értékesebbek közülük azok, amelyek, ha idegen szóval is, de mondanak valamit az ősök származási helyéről, foglalkozásáról vagy valamely tulajdonságáról.

50. Hivatalos nevén Gymnasium Maius Regium, azaz Királyi Nagy Gimnázium.

51. A gimnázium hat osztálya és a líceum két (a kívánt Vii - VII. osztálynak teljesen megfelelő) bölcseleti évfolyama összeolvadhatott, így megoldhatóvá vált a nyolcosztályos gimnázium létesítése. A két intézet egyesítésének módozatait a két tanári kar egyesített értekezletén dolgozták ki s közösen terjesztették elő jóváhagyása végett. A minisztérium még 1851-ben jóváhagyta az új intézmény létesítését.

52. Neve: Katolikus Főgimnázium. A gimnáziumot 1863-ban sorolták be a nyilvános királyi főgimnáziumok sorába.