Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări 13. (1996)

Cultură şi civilizaţie

302

Kovács Flórián (1809-1811), Dubinszky Mihály (1811-1827), Obermayer András (1828-1837 és 1843-1852), Schlachta Márton (1837-1843) (Vő.: Sarmaságh i.m. 213.).

Meg kell jegyeznünk, hogy Sarmaságh Géza könyvében Dubinszky Mihály 1827-ig szerepel igazgatóként, adata azonban bizonyosan téves, ui. a megőrzött levéltári anyag bizonysága szerint 1830-ig mindig Dubinszky ír alá igazgatóként, Obermayer András pedig csak 1830-tól.

Adatainkból az is megállapítható, hogy a gimnáziumot és a líceumot a kívülállók (s nyilván az iskolákról írók is) azért is egy intézménynek vélhették, mert olykor ugyanez a személy töltötte be a gimnázium igazgatói tisztét és a líceum (al) igazgatói tisztét is.

8. A tanárokról írt jellemzésben feljegyezték, ha valamelyik nyelvet „csak közepesen“ beszélte. Nagyon ritka az ilyen eset. A szláv nyelv valószínűleg a ruszin/rutén vagy a szlovák nyelvet jelenthette. (Vö.: Relatio de Professoribus... 1817/18).

9. Semmiképp sem tartjuk valószínűnek, hogy a szenior címet az iskola legöregebb tanára jelentésben használta volna.

10. Ugyanakkor a bölcseleti tanfolyamon nagy súlyt fektettek a tézisek nyilvános vitájára (is), ezeket ki is nyomtatták. Vö.: Sarmaságh, i.m. 108.

11. Ez ekkor az Uray család magántulajdonában volt, a kollégium épületét amely egyben püspöki lakás és szeminárium is volt - bérelte, tulajdonjogát 1824-ben szerezte vissza Kovács Flórián püspök.

12. Az utca neve 1883-től Kazinczy, ma Ştefan cel Mare.

13. A líceum két tanterme mellett egy szobát pedig a természetrajzi eszközök tárolására. Csak a líceumnak volt a tudomány akkori állásának megfelelő „phisica múzeum“-a (49 tárgy, 5 könyv és 7 (miscelanea) kisebb tudományos közlemény, valamint (a püspök bőkezűsége folytán) természtrajzi gyűjteménye. Vö.: Sarmasáa. i.m. 128.

14. Az épület a földrengés következtében megrongálódott, javításra szorult

15. A püspöki konviktust 1828-ban Hám János megyéspüspök alapította azzal a céllal, hogy a gimnáziumban tanuló vidékiek számára elheyezést, ellátást, (tanári - nevelői) felügyelet biztosítson. Az épület, amelyet a konviktus létesítése céljából megvett, a püspök lakása (a régi rezidencia) melletti telek és a rajta épült ház volt. A ház utcai része a Kápolna (később Eötvös, ma Alexandru Ion Cuza) utcára nézett. Az utcai részt mintegy másfél évtized után lebontották és 1842-ben helyére az emeletes konviktust építették.

16. Vö.: Alumnii... pro anno 1848/49, 1849/50, Az ösztöndíjasokról szóló tájékoztató szerint 1849/1850-ben hét ösztöndíjas tanuló volt: a másodéves Csernek Károly, Érsekújvári Imre, Frank József, Miller Jakab, az elsőéves Bráza János, Márton Alajos és Mraconai István.

17. A líceumi tanulók vizsagarendjét négy tanév ismert vizsgarendjével szemléltetjük. Az okiratban először a másodéveseket közük, utána az elsőéveseket, ezért mi is így járunk el. Az első félév vizsgái márciusban voltak, ha valamelyik vizsgát áprilisban tartották, ezt az időpont mellett jelöljük; a második félév mind augusztusban voltak.

18. A szubjektumtól és a szubjektum tevékenységétől független létről szóló tanítás. (Vö.: Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára. Akadémiei Kiadó-Kossuth Könyvkiadó, 1974.601)

19. Vö.: Mészáros István: Líceumi magyartanítás a reformkorban. Magyar Nyelvőr, 108, évf. (1984)4:442-449.

Az 1807-1808-as tanévben magyar irodalomból húszán vizsgáztak, magyar nyelvből pedig tizenegyen. A tizenegy vizsgázó közül románnak vallja magát: Madarászi loannes senior és iunior, Mihályi Georgius, Papp Petrus és Sándor loannes, ruténnek Iszájovits loannes, Dán Ladislaus, magyarnak Yónutz Franciscus és Francovszki loannes, nincs adatunk Nedeczei Franciscus és Ungur loannes anyanyelvéről és nemzetiségerői.

20. Az 1806 évi II. Ratio Educationis erősen katolizáló és németesítő szellemű volt; ez utóbbi vonatkozása tulajdonképpen nem a nép(ek) nyelve ellen irányult, hanem inkább a - főleg a magyar nemesség által használt-latin nyelv helyére kívánt egy élő nyelvet meghonosítani a