Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări 13. (1996)
Cultură şi civilizaţie
290 sorolnunk a Szatmári Líceum személyeinek és tanulóinak Katalógusa31 megnevezésű dokumentumainkat is. Ugyancsak összegező jellegűek az első-3^, illetőleg a második félévről szóló tájékoztatók, valamint a bölcsész hallgatók félévi és második félévi osztályzatát közlő kimutatások33. Számos jegyzőköny tájékoztat a bölcsészek első- vagy második félévi vizsgáján a különböző tantárgyakból - matematikából, mértanból, fizikából, algebrából, történelemből, filozófiából, logikából - elért osztályzatairól34. Több okirat tájékoztat a tanulók vizsgarendjéről, az ösztöndíjasokról, és vannak a tanárok nyilvántartását, fizetési jegyzékét33 tarlalmazó okirataink is. Megmaradt a líceumi könyvtár első könyvjegyzéke33, és a cenzúra több tájékoztatója. Tájékoztató forrásul felhasználtuk a szatmári római katolikus egyházmegye klérusának évkönyveit37 és a egyházmegye papságáról készült kéziratos összeírást38. A diáklétszám alakulása A líceum bölcsészeti osztályai 1804-1852 között negyvenhét tanévben működtek, 1848/1849-ben nem volt tanítás. Az első tanévben a líceumban csak az első évfolyam működött, a következő tanévtől két évfolyam minden tanévben. A teljes diáklétszámot huszonnégy tanévből ismerjük. Az 1834/1835-ös és az 1838/1839-és tanévből csak az első évesek, 1847/1848- ből csak a másodévesek teljes névsorát ismerjük Tizennyolc tanévből viszont csak a líceumban tanuló klerikusok, papjelöltek nevét és számát, egy tanévből pedig csak az ösztöndijasok nevét ismerjük. Két tanévből (1818/19 és 1831/32 nincs egyetlen adatunk sem. Az ismert létszámú huszonnégy tanévben a líceumban 1678 diák tanult. Ha ehhez a létszámhoz hozzáadjuk a fentebb említett évfolyamok százhatvannyolc első- illetőleg másodéves diákját, valamint a száztizennyolc ismert nevű klerikus és ösztöndíjas tanulót, összesen 1964 ismert bölcsészhalgatóról tudunk. Az 1810-1811 -es tanévre - a megelőző és a következő tanév diáklétszámának ismeretében bátran számolhatunk hetven tanulót az 1813/1814-es és az 1814/1815-ös tanévekre ötvenet illetőleg negyvenet, az 1818/1819-es tanév létszámát - ötvenhárom tanuló (az 1869/70-es évkönyvben közölt) statisztikai összegezésből ismerjük, az 1827/1828-as tanévre legalább ötven tanulóval számolhatunk. A későbbi tanévek létszáma megközelítő pontossággal a (későbbi) katolikus főgimnázium 1869/1870-es évkönyvében közölt adatokból következtethetünk, ez ugyanis (visszamenőleg) évekre bontva közli a gimnáziumi osztályok és a líceum diákságának összesített létszámát A fenti évkönyv adatai alapján, az adott évek grammatikai és humanista osztályai diáklétszámának ismeretében megközelítő pontosságai körvonalazhatjuk a líceumba járók létszámát: 1831: 98, 1832:86, 1836:97, 1837: 97, 1838:120, 1839: 149, 1840: 130, 1841: 120, 1842: 90,1843: 97, 1844: 100, 1845: 80, 1846: 70, 1847: 60, 1849: 40, 1850: 80, 1851: 70. Ezeknek az éveknek a (kikövetkeztetett) tanulói létszáma tehát körülbelül 1847. Az ismert és a kikövetkeztetett adatokat összesítve megállapíthatjuk: a líceumban 1804 és 1852 között mintegy 3811 diák tanult. (Meg kell jegyeznünk azonban azt, hogy az 1896-ban megjelent iskolamonográfía a legtöbb esetben más számadatokat közöl - nem ismerjük a forrásait -, s ezeket összesítve még 1624 tanulóval kellene számolnunk3®, ez esetben az adott időszakban 5435 tanulóval). A líceum két bölcsészeti osztályba járt tanulók évenkénti ismert létszámát táblázatunk szemlélteti:
