Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări 13. (1996)
Cultură şi civilizaţie
287 A magyar nyelvet is kéziratos munka alapján tanították. 1836-ban a tanításban felhasználták Imre János: Metaphisica és ethica című munkáját. A líceum könyvtára A püspöki líceum könyvtárát az iskola alapításának évében, 1804-ben létesítették. A könyvtár első állományát azok a könyvek alkották, amelyeket az egri nyilvános líceum és az egri érsekség magánkönyvtárában több példányban megtalálható könyvekből - királyi rendelet alapján - az iskola számára megküldték. Az Egerből kapott könyvek jegyzéke 235 címet sorol fel, - közülük 79 való a líceum, 156 az érsekség adományából -, minthogy azonban sok műből két-két példányt, kettőből hármat, illetőleg egy-egy műből négyet, ötöt is küldtek, létesítésekor a könyvtár valójában összesen 304 kötettel rendelkezett. A könyvanyag tüzetes elemzésekor viszont megállapíthatjuk, hogy valójában ennél is több könyv érkezett, ugyanis több könyv - öt bizonyosan - colligatum24. Ha pedig számbavesszük a többkötetes műveket is, akár 595 könyvvel is számolhatunk. A líceum első könyvtárának könyvjegyzékéből tájékozódhatunk a könyvanyag tematikai megoszlásáról is, ugyanis a könyveket a felsorolásukkor tematikailag csoportosították. A könyvjegyzék tudományszakok szerint öt csoportba sorolja az egri líceumtól átvett könyveket: teológiai munkák (21 cím), jogtudományi munkák (9 cím), történelmi munkák (36 cím), filozófiai, matematikai és orvosi könyvek (3 cím), irodalmi vonatkozású művek (14 cím). Az érsekség könyvtárából küldött 156 könyvet a jegyzék nem csoportosítja tematikailag, viszont (többnyire helyes) betűrendben sorolja fel őket. A könyvek túlnyomó többsége latin nyelvű. A huszonegy nem latin nyelvű műből tíz francia, hat olasz - közülük kettő nyelvtan - egy német, kettő ruszin (rutén), kettő magyar nyelvű, • A könyvek nyomtatásának helye, valamint megjelenésük kora valamelyest tájékoztat arról is, hogy milyen tájegységek (országok) és milyen időszakok művelődési, filozófiai és tudományos eredményei és irányzatai jutottak el a líceum diákságához a fenti könyvanyag révén. A könyvtár állományának több mint hatvan százalékát magyarországi nyomdákban nyomták, mintegy két százalékát Erdélyben és Horvátországban, a többit szerte Európában2^ könyvállományból megállapíthatjuk, hogy a tanárok felkészülésük során, a líceum tanulói az egyes tantárgyak elmélyítésében, illetőleg a nyelvnek tanulása során milyen könyveket olvashattak, melyekből egészíthették ki a tanítási órán kapott ismereteiket. A matematika tanításában, tanulásában hasznos segédeszköz volt losephus Liesganig Tabulae memoriales praecipue arithmeticae című műve, valamint Vlacq Adrianus fontos matematikai segédkönyve, a Tabulae sinum, tangentium et secantium, et logaritmi sinum, tangentium et numerorum ab unitate ad 1000, Horváth Joannes Baptista Elementa matheseos philosophiae auditorum usibus accomodata című kétkötetes munkája, valamint Eduardo Corsini ötkötetes, kimondottan a bölcsészeti osztályok tanulói számára készült műve, az Institutiones philosophicae ac matematicae, ad usum Scholarum piarum. A hidraulika és a fizika tanításában hasznosították Domenico Guilielmi Operra Omnia Mathematica, Medica et Physica című négykötetes művét. A fizika tanításában Guilielmi műve mellett két fizika könyvet tanulmányozhattak, losephus Khell Phyisca Generalis és Briald Physica Generalis et pastoralis című művét. A történelem tanulásakor világtörténélmi ismereteket szerezhettek a hatkötetes Rudimenta historica-bó\, valamint loannes Rosinus Antiquitatem Romanorum, Petrus Bertius Breviárium Históriáé Esticae, Franciscus Borgia Kéri Hystoríae byzantinae, Petrus Bizarus Persicarum rerum história, Carolus Du Fresne lllyricum vetus etnovus, sive história
