Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări 13. (1996)

Istorie

109

Jegyzetek

1. Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai gyűjtemény. 2166 sz. Idézi Szabó István; Uaocsa vármegye. Budapest, 1937, 319, I. Lásd még Documente privind istoria României. Veacul XI.C.Transilvania. II. kötet, Bukarest, 1953. 74-76.1.

2. Szabó István; Uaocsa vármegye. Budapest, 1937. 75-76, 84, 87-89, 172-173, 178-179 és 319-321.1.; Szirmay, Antonius: Notitia politica, historice. topoaraohica incliti comitatus Uaochiensis. Pest, 1805. 157.1.

3. Jelzete R. 2758. Itt köszönöm meg a könyvtár igazgatójának, Dr. G. Szabó Botondnak és a kézirattár fiatal őrének, Szabadi István-nak a kutatáshoz nyújtott önzetlen segítségét.

4. Ha az első, általam 1619-re datált névjegyzék családneveit összevetjük a Szabó István fennebb idézet munkájának egyik, 1670-es állapotot rögzítő felsorolásával, azt tapasztaljuk, hogy az első aláírásban szereplő 17 családnév közül 1670-ben még 11-et sikerül azonosítani. Ez nagyon jó arány, különösen ha figyelembe vesszük, hogy más (1681 vagy későbbi) nevek közül az azonosság már csupán 3 vagy 4. V. ö. az első névjegyzéket Szabó: Lm., 319-321 I. Az első cikkelyeknek legkésőbb a XVII. század elején történt megfogalmazására ezek nyelvezetéből is következtethetünk.

5. Ennek közlésétől eltekintek.

6. A szöveg első része, az 1728-as aláírásokig bezáróan, egyazon kéz írása, a nevek elé is a „mp“ (manus propria) jelzést a másoló helyezte.

7. Imreh István: A törvényhozó székelv falu. Bukarest, 1983. 511.1.

8. Jelen közlés a szöveg eredeti állapotát igyekszik megőrizni. A mai helyesírás szabályaihoz igazodva a felesleges nagybetűket átirtam kicsikre, az igekötők írásánál az érvényes szabályokat tekintettem követendőknek. A szöveg helyes tagolásának érdekében a központosításon, ha erre szükség volt, módosítottam. Jelen közlésben a magánhangzók rövid vagy hosszú volta szintén a mai helyesírás szabályaihoz igazodik. A mássalhangzók használatánál azonban, ha nincs értelemzavar, az eredeti alakhoz ragaszkodom. A hely és személyneveket szintén eredeti alakújukban közlöm.

9. A kéziratban a „H“ betűnél szép iniciálé látható.

10. Itt, akárcsak a XVI., XX. és XXIV cikkelyek esetében, nyilván a vármegyei alispánról van

szó.

11. A 10. lap b oldala, a11 lap egészen és részben a 12. lap a mutató táblát tartalmazza.

12. Más kéz írása, a szöveg innentőll kezdve eredeti.

13. A lap következő 3/4 része és a következő 14. lap 2/5-e kivágva. Az 1799-ből datált rövid módosítást időrendben közlöm.

14. Más kéz írása. Minden név után dőlt kereszt van. Ezalól a Szegedi István, Borbé Sámuel, Bortos Pál, Szabó Ferentz és Engi István kivétel.

15. A következő 15. lap hátsó oldala üres.

16. Más írás. A lapnak a széle fel van vágva és be van tűrve, rajta pecsétnyom. A nevek után dőlt kereszt van, ez alól csupán Szegedi István és Lakoczi István esete kivétel, ahol nincs semmijei.

17. Más kéz Írás. A nevek után dőlt kereszt van. Kivételt képez Belényi István és Bonis László esete, nevük után „mp“ (manus propria) látható, valamint Tömöri András, mely után nincs semmi jel.

18. Más kéz írása.

19. Egy szó olvashatatlan.

20. Más kéz írása.

21. Minden név után dőlt kereszt látható.

22. Más kéz Írása.

23. Minden név után dőlt kereszt látható.

24. Mindenik név után kereszt látható, a nevek előtt pedig általában „Ns“ (nemes) jelzett olvasható. Nincs „Ns“ jel a következő nevek előtt: Szabó István, Szegedi Mihály, Gáspár