Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări 11-12. (1994-1995)
Cultură şi civilizaţie
328 Bura László 12 2. Az egymást alkotásra, munkára serkentő munkaközösség tagjai úgy érezték, hogy csak az oktathat eredményesen, az a jó pedagógus és előadó, aki nemcsak ismeri szakterületének legújabb eredményeit, hanem művelője is saját tudományának, emellett pedig a társadalmi munkában is alaposan kiveszi a részét. Kutatómunkájuk feltételeit maguk teremtették meg, írásaikat pedig időszakos kiadványokban, szaklapokban és folyóiratokban, különféle újságokban jelentették meg, számos munkájuk könyvként is megjelent. 2.1. Közlési lehetőségeik egyike volt a minden tanév végén megjelenő iskolai évkönyv, amely — az iskola életére vonatkozó adatok mellett — minden alkalommal pedagógiai vagy szaktudományos értekezéseket is közölt. Az 5—30 lap terjedelmű értekezések többsége csak egy-egy adalékot jelentett a szaktudományok vizsgálódásaihoz, érdemük abban rejlik, hogy tanár-íróik műhelytitkaikra tanították az együttgondolkodásra késztetett olvasót. A kiemelkedőbb tanulmányok közül említsünk meg néhányat: Pásqual Antal: A tanulás elvei cs szabályai (1859), Sarmaságh Géza: Száz tanács ezer bajra (Szülőknek, 1884), Lukácsi György: Matematilcai játékok (1887), Schőber Emil: Tanítványaimnak az ásványgyüjtésröl és határozásról (1892). 2.2. A korszak jellegzetes jelensége volt a nevelői és a publicisztikai tevékenység összefonódása. A tanárok napilapokat, hetilapokat alapítottak, szerkesztettek. A századvég negyven éve alatt Szatmáron megjelent 14 lap közül hatot e gimnázium tanárai alapítottak vagy szerkesztettek.21 Tanulmányunkban nem vállalkozhatunk — s ez nem is célunk — a szatmári tanárok e lapokban vagy egyebütt közölt publicisztikai írásainak feltérképezésére, feltárására. 2.3. Felsorolunk viszont néhány könyvalakban megjelent pedagógiai, szaktudományos, illetőleg szépirodalmi munkát, amellyel hírnevüket öregbítették. Dr. Fechtel János: Nagy Károly frank király cs császár uralkodásának világtörténelmi fontossága (Szamosújvár, 1885), Bagossy Bertalan: Palesztina hajdan és most (Szatmár, 1894), Sarmaságh Géza: A szatmári kir. kath. főgimnázium története (Szatmár, 1896). Ugyanő statisztikai könyvet szerkesztett: Szatmár vármegye népességi, nemzetiségi, vallásfelekezeti és kúlturális statisztikája (Szatmár, 1886). Obermayer András latin nyelvű verskötettel (Odae. Bécs, 1859), Bodnár Gáspár színdarabokkal (Vissza a műhelybe, é.n., A stiglincek. Szatmár, 1893) és elbeszélésekkel (Elbeszélések. Szatmár, 1892), Dr. Lessenyey Ferenc műfordítással (Doschenbach: November hava. Szatmár, 1881) jelentkezett. A tanárok munkáinak tudománytörténeti és világnézeti elemzésére tanulmányunkban természetesen nem vállalkozhatunk. Elképzelhető, hogy akár korukban, akár ma vitatott tudományos megállapításokat, esetleg föltevéseket közöltek, viszont munkásságukat, illetőleg műveik értékét semmiképp sem ezek határozzák meg, legfeljebb ezek is hozzájuk tartoznak. 21 E lapok — megjelenésük sorrendjében —: Szatmár, Szatmár és vidéke, Téli Esték, Magyar Földmivelö, Katolikus Család, Heti Szemle.
