Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări 11-12. (1994-1995)
Cultură şi civilizaţie
324 Bura László 8 sión D’Henri II. című müve pedig az írek történetébe nyújthatott betekintést. 5.3.1. Mivelhogy a történelem tanulmányozása vallástörténetet is jelentett, ilyen irányú ismeretek szerzését segítették az egyház zsinatainak történetét tárgyaló munkák (Cabasutius, Ioannes: Historiarnm, conciliorum et canonum invicem cőltorum Veterumque Ecclesiae rituum notitia ecclesiastica és uő.: Notitia conciliorum Sanctae Ecclesiae; Sarpius, Paulus: Históriáé Concilii Tridentinii libri VIII.; a fentebb említett Rudimenta historica első és hatodik kötete), a magyar egyház történetét bemutató könyvek (Salagii Stephani de Statu Ecclesiae Pannonicae libri. VII.), valamint Giustiniani, Bernardo a lovagrendek történetét tárgyaló műve (Historie chronologique dell’origine de glo’ Ordini Militari e di tutte le Religioni Caválleresche). 5.3.2. A magyar királyság történetét tárgyaló munka Kazy Ferenc könyve (História Regni Hungáriáé ab anno secuii decimi septimi primo ad annum ejusdem secuii), s magyar történelmi vonatkozásúak Esterházy József posthumus emlékiratai is. 5.3.3. Művelődéstörténeti vonatkozású Passerius, Ioannes Baptista: Picturae Etruscorum in vasculis című művészettörténeti munkája, valamint a boszorkánypereket bemutató hat kötetes könyv; Del-Rio, Martinus Antonius: Disquisitiones magicae. 5.4. A XVII—XVIII, századi történelemtanítás magába foglalta a földrajzi ismereteket is. Ezt tanúsítja a már említett Rudimenta historica című munka is, amely azonban már jelentős előrelépés a földrajz tanulmányozása tekintetében, ugyanis V. kötete, a Rudimenta geographica — minden kötetének külön címe is van az általános Rudimenta historica mellett — egészében földrajz tárgyú. Hasonlóképp földrajzi ismereteket is közöl a polihisztor Timon Sámuel Imago antiquae Hungáriáé, representans terras, adventus rés gestas gentis hunnicae, valamint Iosef Veisett: Geographie Historique Ecclesiastique et Civile című könyve is. 5.5. A bölcseleti osztályoknak természetszerűleg fontos tantárgya volt a logika és a filozófia. A könyvtár kezdeti állományában mindössze két logika könyvet találtunk, a domonkosrendi Antonius Genuensis: Elementa Logicae és Berényi, Alexander: Institutiones logicae et metaphisicae című müvét. A filozófiai könyvek közül említésre méltók a természet-filozófiai munkák: Boscovich, Rogerus Iosephus: Theoria philosophiae naturális redacta ad unicam legem virium in natura existenthim, Zabarella, Iacobus: Tractatus de rebus naturalibus, valamint a mechanikai szemléletet terjesztő Reviczky Antal: Elementa philosophiae naturális. Pars prima seu phisica generalis in usum auditorem conscripta című műve. 5.6. A hittani ismeretek elmélyítésében gazdag könyvanyag állt a tanulók rendelkezésére. A katolikus szerzők közül olvashatták Pázmány Péter Kalauzát, Bellarminus, Robertus; Xaverius, Franciseus; Morus Tamás és Cyprianus; Busenbaum, Hermannus; Concinnae, Dániel; Graveson, Ignatius, Hyacintus Amatus, valamint a Benedek-rendi Goustant, Piere és a Domonkos-rendi Canus, Melchior írásait. Magyar egyházi írók közül Csapodi, Ludovicus; Foglár, Georgius; Kőszeghi Stanislaus (László), Illyés István munkáit olvashatták.
