Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări 11-12. (1994-1995)
Cultură şi civilizaţie
322 Bura László fi A XIX. század első felének — a gazdasági, társadalmi, politikai viszonyoknak — ismeretében a líceumi tanulók társadalmi eredetéről kapott képünk beleillik a kor összképébe. 4. A líceumi oktatás mértékének és tartalmának megítéléséhez számba kell vennünk a két évfolyamon tanított tantárgyakat és a tananyagot. A líceumban latin nyelven tanítottak, de mindkét évfolyamon tanították a magyar nyelvet és irodalmat is. 4.1. Az elsőéves filozófusok az első félévben a hittanon kívül logikát, matematikát, történelmet, magyar nyelvet és magyar irodalmat tanultak. Feltételezhető, hogy a logika változó megnevezése illetőleg elnevezése a tanított tananyag tartalmi sajátosságaira, esetenként a változó tartalomra is utal. Az 1805. évi első félévi tájékoztató szerint a logika tantárgya logikát és filozófiatörténetet (is) jelentett, a második félévben erkölcsfilozófiát. 1812-től az első félévben elméleti logikát, a másodikban gyakorlati (alkalmazott) logikát tanultak. Az 1814/15-ös tanév második felében a tantárgy neve ontológia10 és logika, 1829/30-ban az első félévben logika és empirikus pszichológia, a másodikban: logika és (tiszta) metafizika, 1838/39-ben viszont: filozófiatörténet, empirikus pszichológia és analitikus logika. A matematika neve az 1805/6-os tanévben: matematika és gyakorlati mértan, 1809-ben tiszta matematika (feltételezhetően: elméleti matematika), az 1812/13-as tanév első felében algebra, a másodikban „tiszta (elméleti?) és gyakorlati mértan“, a későbbi tanévekben egyszerűen: mértan. A történelem tantárgyának tananyaga 1804/5-ben: vallástörténet és művelődéstörténet és cezarológia (a királyok története), a későbbi tanévekben: oknyomozó történelem, majd 1824/25-től: (egyszerűen) történelem. Külön-külön tantárgy volt a magyar nyelv (neve: a magyar nyelv tanulmányozása) és a magyar irodalom. Magyar nyelvet a közéleti pályákra készülő nem magyar anyanyelvű tanulók tanultak, irodalomolvasással a magyarul tudók foglalkoztak. Az elsőéves filozófusok a második félévben fizikát és mezőgazdaságtant is tanultak. 4.2. A másodéves filozófusok a hittanon kívül hét-nyolc tantárgyat tanultak: matematikát, fizikát, filozófiát, történelmet, mezőgazdaságtant és természetrajzot, hidrotechnikát és építészetet, s magyar nyelvet és irodalmat. A másodévesek matematikája: alkalmazott matematika. A fizika: elméleti és kísérleti fizika. A filozófia: ontológia és kozmológia.11 Később a tantárgy neve elméleti és gyakorlati filozófia: metafizika, majd az 1929/30-as tanévtől kezdődően a második félévben: filozófiai etika. 10 A szubjektumtól és a szubjektum tevékenységétől független létről szóló tanítás. 11 A világmindenséggel mint összefüggő egységes egésszel, tér- és időbeli szerkezetével foglalkozó tudomány.