Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări 9-10. (1992-1993)
Istorie
3 125 repel az aláírási jegyzőkönyvben, 1637—1641 között pedig nincs anyakönyvi bejegyzés. Nagyon valószínű azonban az, hogy Kézdi-Vásárhelyi Péter éppen a rokonánál lakott, s így nem is kellett aláírnia a kollégium bentlakóinak jegyzőkönyvét. 5. Szathmári András nem volt jelentős egyéniség, peregrinációs albumba,8 emlékkönyvecskéje azonban érdekes kortörténeti dokumentum, hisz a külföldi akadémiákat látogató dijákjaink szokásairól tudósít. Herepei János Adattára szerint9 Szathmári András valószínű, hogy Szatmáron született és ott is járt iskolába. Azt is lehetségesnek tartja, hogy az 1660. év után utolsó évére még átment a nagybányai ev. ref. gimnáziumba, ahol egy vele azonos nevű tanuló írta alá az iskola törvényeit. 1664. májusában viszont a franekerai egyetem teológiai és filozófiai karára iratkozik be Veszprémi Istvánnal és még három társával. Mit tanúsítanak a szatmári református kollégium aláírási jegyzőkönyvei? 1662. február 4-én tógás diák írta a Veszprémi István által vezetett iskola jegyzőkönyvét. Sorrendben a 19. Andreas Szatthmari, akinek neve mellett még ez olvasható: senior, doctus piusque, satis fecit. Az 1664. február idusán készült jegyzőkönyvben (a tanár Körmendi István) az ötödik aláíró: Andreas Szathmári, (satis fecit.) 1665. február 20-án Szécsi István tanár tanítványaként írja alá a jegyzőkönyvet. Az első aláíró a szenior, a második pedig Andreas Szathmári, contrascriba. Tehát ő lett a diákok közösségének a jegyzője, a kollégiumi diákság egyik vezetője. Ezek az adatok, úgy érzem, ellentmondanak az Adattárban közölteknek. Valószerűtlennek tűnik az, hogy a szatmári kollégium diákja 1664. februárjában még a kollégiumban legyen, májusban már Franekera akadémikusa, 1665-ben (esetleg 1664-ben?) részt vesz akadémikusok vitatkozásában, majd 1665. március 3-án Gröningában fordul meg. Viszont 1665. február 20-án Szatmáron aláírja (méghozzá a diákság egyik vezetőjeként) a jegyzőkönyvet. Az egyik lehetőség az, hogy a külföldi tartózkodással kapcsolatos adatok nem pontosak, a másik lehetőség, hogy Szathmári András itthonról írta a vitatkozást üdvözlő verset (ez nem valószínű), s végül az is előfordulhat, hogy nem ugyanazon személyről van szó, a névazonosság valahol összezavarja az adatokat. Herepei közlése szerint a Hollandiából hazatérő Szathmárit a tiszántúli püspök iskolamesterül rendeli valamelyik iskolához, „mégpedig — ha nem csalódom — a szatmári főiskolához.“ Nos, az anyakönyvekben nem szerepel a neve. 1666-ban Veszprémi István a tanár, 1669-ben Veszprémi mellett Otrokócsi Fóris Ferenc. Legfeljebb az 1667-es évről lehetne szó — de ebből az évből nincs jegyzőkönyv —, ugyanis 1668-ban már Cégényben pap.10 8 Lásd: Szathmári András és peregrinációs albuma. In: Adattár, III, 390—393. 9 Vő. Adattár, III. 390. 10 Herepei János forrásai: Szabó Károly: Régi Magyar Könyvtár. 1—3. Budapest, 1879—1898. (Veszprémi István és Szathmári András személyéről: III. 2279.) és Borovszky Samu: Tiszán túli ev. ref. papok. Budapest, 1898. (Szathmáriról: 36. 1.).
