Radoslav, Doru et al. (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări 4. (1980)
Istorie
200 4 bői kifogytam ..., mert 5 aranyat kértek nem mehetem ... Ilyen helyzetben mit csináljak; nem ösmertem senkit. Gondoltam bé mész és megnézed a várost és a kikötőről béfelé fordulok. Nékem jön egy olyan 40 éves ember. Láttam, hogy valami ragjának kelletett lenni, mert olyan sapkája volt mint a kapitányoknak. A gőzösöknél megállít és kezdett románul beszélni, valami keveset értettem (amit út közben tanultam, a szükségeseket). Értettem, hogy annyit mondott, hogy bizonyosan elkéstem mert a Dunán a jég miatt a gőzösök megszüntettek és innen ma az utolsó .török gőzös megyen. Mig meg nem nyitják a gőzösök comunikáeióját újra, csak közönséges török hajók teherrel járnak. És mivel minden város és szigetnél megállanak két hétig is a tengeren járnak kényelem nélkül ebbe a hidegbe. (Kérdé) hogy jöttem én, és honnan és merre megyek — én valahogy feleltem mind ezekre amire látta, hogy talán más nyelven kell evvel beszélni. Én előadtam, hogy honnan jövök, hova akarok menni és micsoda nyelveket tudok. Mikor tótot-szláv nyelvet említettem kezdett vélem szerbül beszélni — és úgy mindjárt ment a convarsatio jobban. Megkért mig a gőzösök járnak maradjak nála. Rám nézve az ajánlat nagyon jó volt idegen országba, és mindjárt karonfogva, bévitt a város felé ahol egy birzsár várt, felültünk és bévit a házába. Ott tudtam meg, hogy hol vagyok és kinél — Spătar lean Dobreanu — kikötő parancsnok (Bassa-General Haafen Commando). Nála vagy egy hétig jól éltem... százezerrel vannak itten a legjobb dunai halak; szardínia, caviar, rák specieszek stb... Ha szép idő volt magunk mentünk csónakokkal, hálókkal. Ami a bort illeti vagyon itt az úgy nevezett rusztukki bor, olyan mint az érmelléki, csak hogy nem fordítanak a belföldi borra semmi figyelmet mert itt francia, spanyol, angol, amerikai — bor, — dohány, szivar untig vagyon — és a házi gazdámnak mind egyik kedveskedik, — teli vagyon minden kamarája, pincéje borral, rummal — Bordeaux champany stb-----Egy bojárral aki egyszersmind jó barátom lett, megösmerkedtem Cantacuzinónak hivják. Felszólított, hogy menyünk Bukarestbe a hercegi választásra elvisz. Hogyne mentem volna,, itt vagyon néki szép palotája ahová szaladtunk. A szép idő véget és... az öreg parancsnok protekciójánál fogva ment lefelé a Dunán egy gőzös amelyikkel indultunk. Szilisztránál (Silistra) megállottunk ahol a várat megnéztük és onnan Gyurgyeváig (Giurgiu), ahonnan postával 10 óra alatt Bukarestbe voltunk. Útközben Oltenitza mellett elmentünk, ahol figyelmeztetett a nagy ütközetre és meg néztem a tért és monumentjaikat. Elég az útról most Bukarestről. Itt Proclamálták az Uniót és Cuoza herceget (egy liberálist) akit már moldovai hercegnek választottak, itt is herceg. Bukarest nagyszerű város orientáli stílusra építve 380 templommal, egy francia-olasz és iromán színházzal. A világ minden részéből vannak itt nemzetek kik Conzulok által őriztetnek... Minden szabad a kereskedés is. Ki-ki nyithat boltot amilyent és ahányat akar, bezárhatja amikor akarja máshoz foghat anélkül, hogy valakinek szól vagy megszólítattik. Minden pénz az egész világból itt jár; ezüst, arany, a bankót nem ösmerik, el sem veszik. A katonaság mind muszka adjustinungba vagyon és muszka módra vannak gyakorolva. Tisztjeit az itteni akadémiáktól kapják. Különben minden nevelt osztálynak, van itt akadémiája, mind orvosnak, ingeneor és a többi külön-külön egyenruhában, akik azután a hercegségekben alkalmazást nyernek. Azonkívül az idegennek; minden nemzetnek van itt külön consul ja, püspökje, prokátoirjai, orvosai, — hotelyei, színháza, casinója és a többi. Sokat lehetne
