Szatmári Közlöny, 1911 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1911-06-04 / 11. szám
II. évfolyam. Szatmár, 1911. junius 4. Vasárnap. 11-ik szám. TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Előfizetési ár: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Egész évre 6 K. Félévre 3 K. Negyedévre i.50 K. Egyes szám ára 10 fillér. Hirdetések jutányos árban vétetnek föl. — Apró hirdetéseknél minden szó 3 fillér. — Nyilt-tér sora 20 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: CSOMAY GYŐZŐ. Szatmár, Hám János* utca 5. szám. Mindennemű közlemények és dijak e címre küldendők. Pünkösti lelkesedés. Az első pünkösti történet vonul most el újólag a mi lelki szemeink előtt. És erre, a mai önző, anyagias irányú korban, jó lesz visszaemlékezni. Látjuk azokat az egyszerű galileusokat, akiket a lelkesedés tüze, néhány röpke perc alatt, halálra elszántakká és legyőzhetetlenül bátrakká tett. A nemes lelkesedésnek ereje volt ez, mely ujjászülte őket. Az igazságnak ellenállhatatlan ereje volt ez, mely még ma is képes lenne a gyöngéből erőst, a csüggetegből kitartót, a törpéből óriást, a rabszolgából szabadsághőst és a parányi emberből félistent teremteni! Minden önzetlen vállalkozásnak az élet utain mindig a lelkesedés adja meg a vonzóerőt. Az igazi lelkesedésad eszméinknek emelkedést s ez nemesíti meg az emberi szivet, hogy tetteiben bátor, cselekedeteiben pedig öntudatoslegyen. Azok a szegény, félénk apostolok, akiket az isteni Mester el- és árvául hagyott, nem emelkedtek volna fel világtörténelmi alakokká, ha a lelkesedés tüze újjá nem szülte volna őket. Nem pillanatnyi fellángolás, sem pedig hitvány és múló földi érdek volt az, mely őket táborba állitá, hanem szent és nemes lelkesedés. A tettek embere, ki valami magasztos és szent célért küzd, érzi csak igazán, hogy a valódi lelkesedés olyan, mint az örök tüzü napfény, mely életet fakaszt mindenfelé. E lelkesedés nélkül, sem a társadalmi, sem pedig az erkölcsi világban semmi magasztost és dicsőt nem alkothatunk soha. Ugyan mit is tehetne a lelkesedés eme tüze nélkül az önzés rideg embere, ki mindenben csak nyereséget keres?! A magyar történelemnek kimagasló alakjai is csak a lelkesedés szent ihletével felvértezve lehettek a haza és nemzeti szabadság hősei és apostolai. Boldog igazán csak az az ember lehet, aki akár a haza, akár pedig a fajszeretetnek ezt a lelki örömét érezte. Ezt a tiszta boldogságot érezheti mindenki, aki nemcsak magára gondol, hanem agyának minden gondolatát s szivének minden érzését, egy nemes és magasztos célnak: az emberiség jövő boldogságának r:unkálására használja fel. Nemes és nagy eszmék buzditnak csak bennünket bátor vállalkozásra is. A lelkesedés ad erőt kitűzött célunk megközelítésére. E nélkül nincs soha biztos célhoz jutás. Egy nagyszabású angol iró Carlyle a lelkesedést vaknak nevezi. Elfogadjuk e nagy bölcselő állítását annyiban, hogy a lelkesedés csakugyan vak abban, hogy nem látja az útjában tornyosuló akadályokat; s nem nézve, se jobbra, se balra, mindig csak kitűzött célja felé halad és előre tör. Tetteinek rugója soha nem az önző, hideg ész, hanem lángoló lelkesedés! Ez a lelkesedés az, amely biztosítja a siker örömét is. Azok az első pünkösti apostolok, a forrongó sokaság körében, egy ellenséges tábortól körülvéve nem értek volna el semmi sikert, ha lelkesedés nem adott volna nekik a küzdelemhez kitartó erőt. A haza és nemzeti szabadság apostolai is, a századok küzdelmei közt, soha el nem érhették volna a kitűzött nemes célt, ha a lelkesedés szent tüzének bűvös ereje át nem hatotta volna egész lényüket. Valóban nem ...! Ahol nincs lelkesedés, nincs nemes önelhatározás, ott kétes a siker, a diadal is. A pünkösd» történet tehát arról győz meg ma bennünket hogy a lelkesedés nemcsak megadja tetteink végrehajtásához s nemesebb eszmének megvalósításához a kellő erőt, de meg is jutalmazza a nemest, a bátor, a híven küzdőt! Dr. M. F. A jövő asszonya. (Tizian-festmény — modern nő.) Jean Finót, hirneves francia fliozofus a „La Revue“ hasábjain érdekes cikket irt a jövő asszonyáról Azzal kezdi, hogy mi lesz az asszonyból, ha egyszer leveti összes női tulajdonságait, erényeit. Elveszti-e az asszony női bájait, ha leszáll, abba az arénába, ahol ma még a férfiak küzdenek egymással a boldogulásért, a mindennapi kenyérért? Nem fogja-e ez az átalakulás az asszonyt ledobni arról a piedesztálról, ahova a férfiak emelték? Ez egy probléma, amelyről már sokat Írtak, de amelyet mindeddig meg nem fejtettek. Finót hosszab értekezés után arra a következtetésre jut, hogy mindettől nem kell félni. Csak tartalomban és formában fog megváltozni az „örök női“, maga a lényeg megmarad. A politika asszonya mindenesetre más lesz, mint a háziasszony, de azért asszony lesz az is. A politikus asszony sem fog tudni boldogulni a női báj nélkül, nála is mindent le kell majd győzni a szerelemnek, hogy az emberiség tovább élhessen és fejlődhessék. A tegnap asszonyának a gyengesége, felelőtlensége és macska természete volt az ereje. A lélek megmagyarázhatatlansága, amit annyiszor megénekeltek a költők, nem született tulajdonsága az asszonynak, pusztán csak társadalmi helyzetéből, a férfitől való függéséből folyó. Amint az asszony önálló lesz, nyomban nyíltabb is lesz és pedig annál őszintébb, mennél magasabbra emelkedik a társadalmi szereplés létráján. Látjuk ezt már ma is. Az asszony követeli jogait és fölemelt fővel foglalja el azokat a pozíciókat, amelyeket eddig a férfiak pusztán a saját részükre tartottak fenn. Mint orvos, ügyvéd, hivatalnok, újságíró kiérdemelte a férfiak tiszteletét, de egyúttal a konkurrenstől való félelmet is. És ezek az asszonyok nem arra törekszenek, hogy istennők, hanem hogy becsületes emberek legyenek. A tegnap asszonyával együtt eltűnnek különböző régi fogalmak is, első sorban azok, amelyek a szépségre vonatkoznak. A modern asszony munka, sport és egészség után törekszik és azt hiszi, hogy elegáncia és szellemesség által éri el azt a célt, amire a múltban csak a szépség volt képes, Azok a szép asszonyok, akiket Tizian, Holbein, Reynold festettek, meginditóan angyali arckifejezésükön hordják a függőség, az odaadás kifejezését. Micsoda óriási az ellentét ezek között az arcképek és a mai modern szépségeink között, akiknek szemei büszkeségtől, önérzettől, a győzelem biztos tudatától csillognak. Ezekből az arckifejezésekből leolvasható az uralkodás. A ma asszonya, elentétben a múltéval, csupa energia, csupa akarat. Nem játékbáb. És emellett nem kevésbbé szép a modern asszony, csak másként szép. Ez tény. Csakhogy annyira általános, hogy senkisem veszi észre. Különösen pedig nem veszik észre a férfiak, akiknek megvan az a tulajdonságuk, hogy minden kikerüli a figyelmüket, ami őket éidekli. De amint más a mai asszony, mint a múlt asszonya, épen úgy más lesz a nő a harmincadik században, mint ma. Ezután a nő koráról értekezik Finót és konstatálja, hogy a ma asszonya ugyanabban a korban sokkal fiatalabb, mint a múltban volt. Sőt sokkal fiatalabb, mint édes anyja volt az ő korában. Balzac egy negyvennégy éves férfit öreg embernek nevezett, ma még hatvan éves Don Jüanok is vannak. De még ennél is nagyobb az ellentét a nőket illetőleg. Ötven évvel Balzac kora előtt egy szociológus mély sajnálkozással irt arról a leányról, a leány szerencsétlen sorsáról, aki tizennyolc éves korában még Az „ olcsóságairól “ •• előnyösen ismert •• FISCHER UNTUL nöi-divat és selyem-áruházában SZATMÁR, a Pannónia mellett, divat újdonságok kaphatók, §^S" Vásárlási kötelezettség nélkül kérem megtekinteni. ■Jt* SZ ATMÁRI KÖZLÖM
