Szatmári Közlöny, 1911 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1911-04-09 / 10. szám
10-ik pzám 2-ik oldal SZATMÁRI KÖZLÖNY Színház. Az utóbbi időben mintha megcsappant volna a közönség érdeklődése ; gyakran gyér publikum nézi végig az előadásokat. A tavaszt, a kellemes időjárást lehetne talán erre okul fölhozni, hogy a közönség több szórakozást talál már a virágzó természetben, — ha igazán szép, kellemes tavaszunk volna ; de bizony hűvös, esős, sőt havas idők járnak. Azt hisszük, inkább a közeledő ünnepek miatt takarékoskodnak az emberek. A közelebbi színházi esték közül különös figyelmet érdemelt egy erősen szatirikus darabnak, a „Sárga liliom“ cimü magyar életképnek szinrehozatala. Biró Lajos e három felvonásos müvét pénteken, szombaton és vasárnap adták elő, bemutatóképen. Ha röviden elmondjuk a tartalmát, mindenki azonnal fölismeri s meg tudja ítélni a darab tendenciáját is. A színmű egy magyar vidéki városban játszik s cselekménye egy ott, huszárhadnagyként szolgáló 2i éves, léha nagyhercegnek személye körül forog. A nagyherceg duhajkodásainak s nőcsábitásainak szemet hunynak a hatóságok, mert a nagyherceg papájától a városka sok előnyt élvez. Sőt amikor az uj .városi orvos, egy demokratikusan gondolkozó, önérzetes fiatal ember, húgának becsületét féltve, keveredik véres konfliktusba a lakásába betolakodó ifjú herceggel, a hatósági személyek az eset eltussolása s az orvos elhallgattatása érdekében mindenre képesek. Előbb kitüntetéseket, magas állásokat kínálnak föl a makacskodó s megtorlást követelő orvos megnyerésére, aztán mikor az orvos hajthatatlannak mutatkozik, nem riadnak vissza attól a magyar speciálitástól sem, hogy őrültnek nyilváníttassák s örökre a bolondok házába csukassák. Mindenki el hagyja az orvost, még tulajdon húga is, aki kijelenti, hogy ő bizony forrón szereti az érte rajongó fiatal nagyaz a rythmus. A zene szabályos és folytonos rezgésü (16—4000) hangból áll. A többi zörej, nem zenei hang. A zenei hangot még az is jellemzi, hogy csengése van és ez a csengés nem csak egy hangból áll, hanem egy alaphangból s az ezt kísérő harmonikus felhangokból, mely felhangok teljes durharmoniát rejtenek magukban. Lehetséges, hogy nemcsak ilyen felhangok kisérik az alaphangot, hanem ugyanilyen (nevezzük igy) alhangok is, melyben talán a mollharmonia rejtezik. És akkor a tere filozófikusan a zene alapjává lesz. Ezt a teoretikus tercet pedig az alaphang, mint hangszin csengeti. Ez a a zene legmonisztikusabb magyarázata. Azonban a zene nem ilyen teorito- kusan megszinezett terc-csengésekkel dolgozik, hanem zenei hangokkal. A zenei hang, ha egy másikkal társul, mindig megkülönböztethető- Ha harmonikus a társa — melódia keletkezik. A melódia a legelső zenei alapforma, melynek alapján az összes műfajok összetevődnek. A melódiák zenei váltakozásában rejlik a második alapkelléke a muzsikának : a rythmus. Költészetet szavak nélkül, zenei alkotást rythmus nélkül elképzelni nem lehet. A rythmus teszi kellemessé a zenét, a rythmus nélküli hangsor mindig kimerítő, vagy borzasztó. Ezen alapokat azért érintettük futólag, mert nélkülük nincsen zene. Ezek törvények, miktől eltérni nem lehet s mikhez a kísérletező ujitó előbb-utóbb visszatér. A zenetörténet sok példát tud erről, már a legrégibb időkből is. herceget. Az orvos lakásán történt véres összetűzés részleteinek elhallgatásáért pedig mindenki, aki tudott róla, kikapta diját : egyedül csak az orvos marad kétségbeesetten s tehetetlen dühével. Ekkor önmagával meghasonlik s keserű rezigtiációval adja meg magát sorsának és aláírja ti cáfolatot, amellyel az újságba kitett igazi tényállást lehazudtolja; elfogadja a címeket és rangokat, beleegyezik húgának a nagyherceggel való morganatikus házasságába, ami által húga is bárónői rangot nyer. A darab elfogadható jó előadásban került színre. Kiemelhető eseménye volt az elmúlt színházi hétnek Mátrai Kálmán 30 éves színészi jubileuma, és jutalomjátéka. Csütörtökön este Verő György kitűnő énekes vígjátékét játszották ebből az alkalomból. Bizony majdnem üres ház előtt. Azonban az a kis közönség is meleg lelkesedéssel ünnepelte a jubileumát ülő derék színészt, akit az őszinte elismerés és rokonszenv tüntető megnyilvánulása mélyen meghatott. HIH EK. ■ ■ ■ Költemények. Irta: Gustavo A. Becquer. I. Mi a költészet, tőlem kérdezed S szép kék szemed t eám tapad. Mi a költészet ? és te kérded ezt ? Hisz az te vagy magad. II. Nézésedért a világot, Mosolyodért a mennyeket, Egy csőkodért, ah nem tudom, Mit adnék egy csókért neked. Spanyolból fordította : ■ -Dr. Barna János, Már föntebb mondottam, hogy a zene az érzelem nyelve. Ez azonban nagyon általános felelet, mondhatnák az olvasók. Pedig közelebbi meghatározás alig lehetséges. Szóval megjelölhető, csak annyi van ebben az érzelemkifejezésben, hogy ime vígak a hangok, vagy szomorúak. Az összes többi jelölés ebből a kettőből származik. A mi szemünk előtt elsősorban a filózófiai meghatározás keresése a döntő. Minden igyekezet eddig hiábavalónak bizonyult, miszerint a zenének intellektuális értelmet adjanak. Ugyan van frazeológiája s figurális törekvése, de nem lehet pontosan jelölő, csupán impresszionisztikus. Ezért van a legnagyobb mozgása az összes művészetek között. A zene nem fejez ki meghatározott valamit, hanem egy complexumot, mely nagyon is átfogó jelzőkkel határozható meg. Ebben a körülményben kereshetjük a zene filozófiai egységét is. T. i. oly hatókat rejt magában egyszerre, melyek kifelé a legváltozatosabb módon nyilvánulnak. Láttunk már vígnak nevezett zenétől sírni valakit és megfordítva. A ható ugyanaz, a hatás különböző. A lehető legmegfoghatatlanabb egységek az emberi elme számára. Ami azonban valamennyire eligazíthatja a kutatót, az az eddigelé még nem méltatott (legalább ilyen magyarázatra nem méltatott) műfaj - fejlődés. A műfajok kifejlődését a zenében csakis úgy magyaiázhatjuk, hogy a mint az emberben is bizonyos osztályozható csoportokra oszlik az érzelmek ezerféle fajtája, úgy a zene is, mint abszolút érzelemfestő jelenség symmetrikusan az érze—- A polgári s kereskedelmi iskola. A polgári fiúiskola s a felső kereskedelmi iskola épitése ügyében április 1-én d. u. az erre összehívott bizottság Dr. Vujay Károly kir. tun. polgármester elnöklete alatt ülést tartott a városháza tanács termében, melyen kimondatott, hogy az iskolák tervezésére pályázatot nem hirdet, hanem elfogadja Sárkány Ervin budapesti műépítész ajánlatát, ki az esetben, ha úgy a polgári, mint a felsőkereskedelmi iskola műszaki munkálatai elvégzésére megbízást nyer: hajlandó azokat a minisztérium által jóváhagyandó költség- vetési végösszeg után számított 3 és fél százalék tiszteletdijért ellátni. — A cselédszerzö intézet reformja. Schvarcz Ignác/, budapesti lakos előterjesztést tett a városi tanácshoz, hogy hajlandó a cselédszerzést a város területén közvetíteni, reformok létesítésével a cseléd mizériákat enyhíteni. Ezen előterjesztést a városi tanács nem vette figyelembe, hanem tárgyalás alá vette a főkapitánynak azon előterjesztését, hogy a cselédközvetités úgy a cselédtartókra, mint a cselédekre teljesen ingyenes legyen. — A Kölcsey kör sorsa méltán agaszthat mindenkit, aki e szép múlttal biró intézmény hivatását megérti és a kulturális előhaladás hive. Úgy látszik, a kör vezetősége mély lethargiába merült, mert semmiféle életjelt nem ad magáról. Jogos és helyes dolog tehát, ha — mint értesülünk — a kör tagjai sorából indul ki egy mentő akció s a kör közgyűlésének összehivásáról magok a köri tagok gondoskodnak. De minél hamarább, annál jobb lesz. — Főgondnokválasztás. Az Uruv Géza halálával megüresedett főgondnoki állást f. hó április 9 én töltik be. Választási elnökül a ref. egyháztunács Veréczy Antal kir. táblabirót választotta meg. — Ácsmesteri vizsga. Daceó Arnold, a fakereskedelmi részvénytársaság Kovács Abrahám-féle telep üzletvezető főkönyvelője Máramarosszigeten a képesített ácsmesteri vizsgát sikerrel letette. * * lemcsoportokkal, műfajokat hoz létre, melyek egyenkint közelebb állnak a különböző érzelemcsoportokhoz, mint egy nem műfajokban kifejlődött. Egy kis menuet jobban festi a futó mosolyt, mintegy nagy opera az egész életet. Ez a magyarázat egyelőre szintén csak kísérlet azon sok próbálgatás között, mely az újkor majd minden nevesebb filozófusánál megtalálható. * A költészettel való kapcsolatára a zenének már rávilágitottunk, cikkünk elején. Ha egységesen gondolkodunk a művészetek felől, rokonságba kerül a zene a képzőművészetekkel is. És ez a legegységesebb szempont, melylyel a művészeteket vizsgálhatjuk. Ez a szempont a kompozíció. Minden művész konstruktőr is egyben. Hogy mit értünk kompozíció alatt a festészetben, t. i. a színek és formák arányos elhelyezését, az közismert. Szintúgy az építészetben is. Mert pl. ki találna szépnek egy oly házat, melynek széle tele van rakva kiugrókkal és erkélyekkel, mig a homlokzat másik fele teljesen csupasz. Vagy két műnek tekintenök, vagy nevetnénk. Ami a művészi symmet- riát, a tömegegyensulyt illeti, az a zenében is megtalálható. A legkisebb dalban ép úgy, mint a leghatalmasabb operában is. A melyben ez nincs meg, az ha pillanatnyi sikert el is ér, a befogadók finomodásával okvetlenül feledésbe merül. Csak a jó! szerkesztett, szinte építési elvekkel felépített zenei kompozícióból lesz századokra szóló épület, különben összedől, vagy szétesik. varró-gép, (Gramophon) beszélő-gépek és kerékpár-kereskedése Szatmár, Széchenyi-u. 13. szám, Páskuj-ház. Varró-gépek, kerékpárok és beszélő-gépekben legnagyobb választék olcsó árak mellett, kedvező részletfizetésre. — Úgyszintén gépvészek, olaj és hanglemezekben nagy választék a legújabb felvételekből.
