Szatmári Közlöny, 1911 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1911-04-09 / 10. szám
H. évfolyam. Szatmár, 1911. április 9. Vasárnap. 10-ik szám. TARSADAfcMff SZÉPIRODALMI ES KOZGAZDASAGI HETILAP. Előfizetési ár: 'Egész évre 6 K. Félévre 3 K. Negyedévre 1,50 K, / . Egyes szám ára 10 fillér. Hirdetések jutányos árban vétetnek föl. — Apróhirdetéseknél minden sző 3 fillér. — Nvilt-tér sora 20 filléi. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: CSOMAY GYŐZŐ. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Hám János-utca 5. szám. Mindennemű közlemények és dijak e címre küldendők. A kenyér. Soha nem volt annyira bebizonyított tény, hogy a kenyérkereset forrásai. nem szaporodnak arányosan a kenyér folytonos drágaságával, mint most. A kereseti viszonyok gyatrák, de annál magasabbra emelkedtek az élet fenntartására legszükségesebbek, a legelemibb eszközök árai. Habár évek óta, bizottságokban, bankettekben, sajtóban arról folyik a vita, mily utón és módon volna lehetséges a drágaságot csökkenteni, még sem bírtunk egy lépéssel sem közelebb érni a célhoz. Pedig bizony egy kis jóakarat úgy a kormány, mint a város részéről megtudta volna legalább egy csekélykét is enyhíteni a majdnem elviselhetetlen viszonyokat. Nemzetgazdasági és politikai szempontból felette fontos, hogy a rendszeres, egészséges táplálkozást lehetségessé tegyék és hogy még áldozatok árán is a nemzet fizikai és erkölcsi fejlődésére figyelemmel legyenek. TAECA. Gondolatok a zenéről. Irta: Hermann László, szatmári zeneiskolai igazgató. A művészetek közül a zenének és költészetnek nincsenek olyan jelenségei, mint pl. a kézmüvészeteknek. Sokan állítják, hogy a költészetben a nyelv látható. Ezt azonban csak a felületesen gondolkodó és csak a mai korban élő ember gondolhatja, mert a költészet eredetileg épugy a hallás utján érzékelhető művészet volt mint a zene. A költészetben ez a ferde gondolat úgyis reakcióhoz vezetett; ez pedig abban állott, mindinkább szétfolyó lett a kompozíció s nem volt többé az a kompakt, a végletekig kerek egész, mint abban az időben, a midőn az írást még nem ismerték és a memoria eléggé korlátolt határai fejlesztették, kerekítették tömörré a költő alkotását. Ugyanaz áll a zenére is. Ma mikor nem kell a szerzőnek szerves egészbe gyúrni müvét azonnal, hanem legfutólagosabb hangbenyomásait is lekottázhatja, előfordul sokszor, hogy a műbe nem illő ötletek (melyek, most már rögzítve vannak, sajnál kihagyni), zavarják a kompozíció tiszta hatását. Régen a memoria alapján A nép táplálkozását tartsák legalább is oly fontosnak, mint a katonaság harcképességének fokozását, mely egész erőnket fogva tartja. — Nyissa meg az állam a szivét és a fülét és hallgassa meg az éhezők szavát, amely kenyérért kiált. Csak belenézhetnének, mint rni, a szegények házaiba, látnák őt a szomorú. tűzhelyénél ezerféle nyomorúsággal küzdve, akkor könnyen kitalálnák, mi a módja a legnagyobb és legszükségesebb segítségnek. A szegényes háztartásokban, ahol az asszony is gyakran kenyérkereső- és emellett a gyermek ápolásának a .^pndja is reá nehezedik, ott még drágaság nélkül is szó sem lehet a mindennapi rendes, tisztességes táplálkozásról. Mikor .a regény jnunkás fáradtan és kimerültén napi dolga után hazatér és otthon már csak félig-meddig tisztességes étellel várja a felesége, mivel a kis pénz a nagy kiadásokat gyakran nem fedezi, csak természetes, hogy ilyenkor elmegy a legelső korcsmába közölt költészet és zene igyekezett minden az egészet nem szorosan összefűző részletet kiküszöbölni, hogy munkája úgy az éneklésnél, mint a recitációnál a iegköny- nyebb legyen. Azért született meg abban a korban (és csakis abban a korban a legtökéletesebb) legkerekebb műfaj: a dal. A kicsike dal, amelynek végeredményében csak érzelmi benyomás költői kifejezése az anyaga. A dalban függött legszorosabban össze zene a recitativ poezis- sal. Azért nagyon logikus a magyar jelölés, mely a dal alatt a szövegét s a vele járó kisérő zenét dallamnak nevezi, mint- egy jelezni akarván, mennyire közös tőn fakadt ez a művészet. Az Írás feltalálásával azonban mindinkább ketté válik a poézis és a zene fejlődésének útja. Már a történelem legelején, sőt sokkal előbb is azt látjuk, hogy akad már költő, a ki önmagában, zene nélkül alkotja meg a dalt s a hozzá való zenét vagy mások Írták, vagy nem is komponálják meg. Mert a keleti népek éneklő hangú, de mégis monoton költemény — elmondását még nem tekinthetjük zenének, csak olyan kisérő valaminek, a mi az elmondást megkönnyíti. Hogy ez igy van, ma is tapasztalhatjuk pl. felolvasóknál, vagy falusi mesélőknél, kik belemelegedve az elbeszélésbe, hangjuk szono- rikusabb, színesebb lesz, mint a rendes, csak a betű modulációk különböző volta miatt változatos beszédnél. Tehát az áltaés ott veri el sokszor keservesen megszerzett garasait, melyek a feleségének és gyermekeinek is szánva voltak. Ha ez nem is mindig van igy, de gyakran különösen a munkásoknál, ahol a mindennapi civódásnak szokott oka lenni, a rosszul elkészített szegényes, sovány eledel és a korcsmázásnak is ez egyik leggyakoribb ürügye. És hogy a csapszékek bűzös levegője mennyire demoralizálja az olcsóbb osztályokat, mennyire megérzi lelkületét, az eléggé ismeretes. Ezért szükségesnek bizonyul nemcsak a testi jólétet, de a családiasság érzületét is a szegény néposztályban fejleszteni. E végből arra kell törekedni, hogy a szegény ember otthon övéi körében olyan jól érezze magát, hogy ne is kapjon tulgyakran kedvet a korcs- mázásra. fit a legfőbb ideje, hogy ne csak ankétekkel és sok üres frázissal, hanem tettekkel fogjunk hozzá a népjólét emeléséhez. Tessék a kormánynak kezet fogni a törvényhatóságokkal és válvetett erővel segíteni a szegény emberek baján. lünk ismert legrégibb korban válik már ketté a két művészet útja, hogy amaz, t. i. a költészet már az Ó-korban klasszikusokat ihlessen, mig emez: a zene az Újkorban adjon ujjáalkotó genieket az emberiségnek. Mi választja el a poézist a zenétől ? Az az eszköz, mellyel egyugyanazon agyagot: az emberi érzelmeket kifejezi és azokra hat. A nyelv, hogy magunkat zeneileg fejezzük ki, egy hangmagasságu, különfélekép modulált hangok egyszínű monoton sora, mig a zene külömböző időtartalmú, többféle színezetű, magasságú, erősségű, tehát nem monoton, hanem változatos hangok sora. így azonban alig volna távolság, a zene és poézis között. Ha a nyelv és zenei hangokat vizsgáljuk azt fogjuk látni, hogy a nyelvhangok szorosan összefüggnek egy emberi működés eredményével, mely eredmény mindig egy elgondolt, vagy érzékelt valaminek a pontos jelölése. Ez a valami, vagy gondolat, vagy valamely tárgy pontos kifejezése. A zene nem észbeli, vagy érzékelt dolgok jelölője, hanem érzelmek festése. A költészet az észen is keresztül hat és elsősorban igy hat, mig a zene a hallószerven keresztül az érzelemhez szól. És ezért nevezhetjük el a zenét az érzelem nyelvének. * A zene legprimitívebb, egyszersmind leglényegesebb eszköze a zenei hang. A mi a hangok egymásutánját zenévé teszi Függöny Congré ajouros 110 cm. széles, méterje 65 krajcár Ungernél, a Kazinczy- utcán.
