Szatmári Közlöny, 1911 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1911-02-19 / 6. szám
J-ik oldal SZATMÁRI KÖZLÖNY 6-ik szám oldalról viszont a keleti nyerstermények behozatalánál a kikészitési eljárásoknak egész sorozatát kell felállítanunk, hogy ezek a mi közvetítésünkkel jussanak el a nyugatra és ne csak a szállítónak a nyereségét biztosítsuk egy állami vállalat részére, hanem a feldolgozóét és kereskedőét is az államot fenntartó adózó polgárság számára. Az évek során változás állott be a magyar külkereskedelmi politika területein. Az előtt Magyarország, mint nyerstermelő állam, kizárólag a nyugat felé gravitált, ma a közeli sőt a távoli keleten is igen fontos érdekei vannak. Ezt a szempontot figyelembe kell venni még a hajózási politikának irányításánál is és gondoskodni kell róla, hogy Magyarország ne csupán idegen vállalatok kétes jóindulatára utalva, hanem saját járatokkal rendelkezzék a távoli keleti piacoknak megszerzésében. Oroszország déli részének és Szibériának újabban gazdaságilag erősen fellendülő, de eddigelé csaknem kizárólag agrikul- turális jellegű vidékei is a magyar iparnak érdekkörébe tartoznának. Sajnos, állító módban még nem mondhatjuk, hogy tartoznak, mert még nagyon kevés történt ezeknek a nagy felvevőképes- ségü vidékeknek a kiaknázására. A magyar gazdasági élet nagyobb feladatok előtt áll, mint valaha. Jövőjének biztosítása érdekében teljes mértékben meg kell teremtenie a kapcsolatot az egyetemes világgazdasággal. A kis arányokból a nagyszabású gazdasági politikára kell átmenni és meg kell teremteni a gazdasági kérdések iránt érdeklődő erős közvéleményt. Minden igazi fejlődésnek és a jobb jövőnek csak ez lehet az alapja. Ennek a jobb jövőnek a reményében kívánunk erőt és kitartást a magyar iparnak, a reá váró nagy feladatok elvégzéséhez. Tatorján István épftlsz építési irodája Szatmár, Rákóczy-n. Fogarasy-báz. Vállal mindenféle építkezést, tervek, költség- vetések készítését, művezetést és ellenőrzést. méhet s egy szempillantás alatt belecsim- pajkodnak a méh lábába. — Mi lesz ebből ? — gondolom s sajnálom -ezt a két nyomorult állatkát. Biztosra veszem, hogy a méh lesz rajtuk a győzedelmes. — Egy ilyen óriás állat ellen harcba indul két ilyen kis féreg. Ebből baj lesz, hangya uraim ! Nagy baj lesz! A két hangya érintésére a méh is megmozdult. Nem repül el, csak a lábait mozgatja, mintha le akarná rázni magáról a kellemetlenkedőket. Nem használ neki. És mert nem használ, egy darabig még ült a falevélen s megint néz, hallgat és gondolkozik. Bár ne tenné! Alig múlik el félperc az első támadás után, már uj hangya-legények jönnek. Egymás után, j gyorsan, sietve futnak a méh felé, zárt sorokban jön a főcsapat, aztán egyenkint, ; párosával a többi és mind sietve, gyorsan, szinte szaladva. Nem telik bele két perc s a méh már lehemperedik a levélről s úgy tesz jnintha a puha földbe akarna belefuródni, j egy kicsit dong, a szárnyait emelgeti, tizet-huszat lelök magáról azáltal, hogy összehúzza a potrohát s a lábaival kalimpál a levegőben. Borzasztó csata ez s olyan izgatottan nézem, mintha emberek küzdelméről lenne szó. A postatakarékpénztár huszonötéves jubileuma. A Baross Gábor minisztersége idejében alapított postatakarékpénztár most érte meg fennállásának első huszonöt esztendejét. Ünnepi diszt ölt ebből az alkalomból ez az, immár virágzó intézetünk, melynek kezdő hivatása az volt, hogy a szegényebb néposztályt megtanítsa a takarékosságra, ma pedig sikerrel fáradozik azon, hogy a magyar termelő tőkét mind jobban belekapcsolja a világforgalomba s ezáltal a külföldi pénzt is hozzáférhetővé tegye iparunk és kereskedelmünk számára. Ezt a szép eredményt, amit itt elmondtunk, ugyan igy bírhatjuk számokban is: 1886. február elsején 69 emberrel kezdte meg működését az intézet, ma 800-at meghaladó testülettel rendelkezik s közel két millió tiszta jövedelmet hajt. A takarékpénztár, a többi más pénzintézettől eltérően, alaptőke nélkül kezdte meg működését s igy az első öt esztendőben számadását veszteséggel zárta. A veszteséget a posta- intézet pótolta 583.959 koronás előleggel, melyet a postaforgalmi pénzekből nyújtott. 1891-ben már felesleggel zárult a posta- takarék mérlege; ezekből a feleslegekből 1894-ig minden adósságát letörlesztette a postaintézettel szemben. Megkezdette tehát az intézet tartalékalapjának képzését. Meglehetős költségbe került .azonban az intézet fenntartása, ha tekintetbe vesszük, hogy az akkori kamatiéritmény 3 6 százalék volt s a személyzeti kiadás is sok volt. Tulajdonképpeni jövedelme tehát csak akkor indult meg a postatakaréknak, mikor az 1889. évi XXXIV. t.-c. értelmében életbeléptette a csekk- és clearing- forgalmat. A ma tényleg forgalomban lévő betéti könyvecskék száma 780.506, ez az összeg annál is inkább figyelemreméltó, mert az egész országban lévő, mint- egy egy millió hgtétkönyvecskének több, mint kétharmada a postatakarékpénztár birtokában van. Betét állománya 1910-ben 108.550000 korona volt, ebben csak a Pesti Hazai Takarék előzte meg 262 millió koronás betétállományával és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 207 millió koronát meghaladó betétállományával. A postatakarék e szerint, betétállománya nagysága szerint, az országban harmadik helyen áll. Az összes betétnek 72.85 százaléka 20 koronán aluli összegekről szól, ez domborítja ki legjobban az intézetnek néptakarékpénztári jellegét. A csekk-üzletág, A kertész, aki szabad óráiban asztalos mesterséget üz, oda áll mellém. —- Nézze, mondom. — Ez igazi csata. A kertész lehajol s nézi. — Az! mondja. — Valódi csata. Ni! most a méh van fölül s a potroha alatt van az ellenség. Agyon is nyomja őket, ha nem segítünk rajtuk. — A hangyákon ? — Azokon. — Miéyt nem a méhen ? A kertész hallgat. Figyeli az ütközetet s látom az arcán, hogy ő hangya-párti. Szinte vonaglik az arca, ha a méh kerül följebb s segíteni szeretne, ha a hangyák valami ügyetlen mozdulattal lehemperegnek a testéről. — Miért hangya-párti ez az ember? — gondolom. —: S miért, hogy én meg a méhnek fogom a pártját ? Bántottak engem ezek a hangyák ? Vagy szolgált-e nekem ez a méh? Gyöngébb-e valamelyik fél, hogy a gyöngébb iránti vonzalom állított a méh pártjára? ,Nem. Mindkét fél egyforma erős ebben a pillanatban s valóban nein lehet tudni, hogy ki lesz a győztes. Most még dúl a harc. Egyre több segédcsapat jön a hangyaboly felől. Egyre több. A föld fekete már tőlük köröskörül s sietve, elszántan futnak a harc színhelyére. (Folytatjuk.) hatalmas arányaival, mindjárt kezdetben túlszárnyalja a takarék-üzletágat: a számtulajdonosoknak száma 1910. év végével, az 1909. év véeén fennálló 910-ről 20.706-ra szaporodott. Ezek közül i5.322 a clearing- forgalomnak is tagja. Hogy a postaiakarék a főváros ipari és kereskedelmi forgalmában milyen jelentékeny részt vesz, ennek bizonysága, hogy a budapesti főpénztárnál 1909-ben 234.541 csekket mutattak be, melynek összege Ii44 millió koronát meghaladta. A nemzetközi forgalom fejlődésére jellemző, hogy 1910-ben 2t.5oo tételben 24 millió koronát meghaladó nemzetközi forgalmat értünk el. Az értékpapír üzletág is szépen fejlődött, itt igen jó nevelőhatással lesz az úgynevezett részjáradék-üzletágnak a bet vezetése, mely lehetővé fogja tenni a magyar állampapíroknak kis részletekben való vásárlását. Az elmúlt negyedszázad alatt az intézet elért feleslege 19.683.7i98 koronát tett ki. A kiadások legnagyobb részét a tőkésített kamatok teszik. A huszonöt esztendő alatt a felek javára tőkésített kamat összege 28 millió koronát tett ki. Ezzel az intenzív munkával érte el a postatakarékpénztár, hogy igo4 ben már együtt volt a törvényes, 6 millió koronát kitevő tartalékalapja s ettől az időtől kezdve egyik legproduktivabb pénzintézetünkként szerepel. HÍREK. ■ ■ ■ '' — Dr. Kovács J. István beiktatása. Vasárnap iktatták be ünnepélyesen dr. Kovács J. Istvánt a szatmári ref. leír készi állásba. A beiktatásra számos kiváló egyéniség jött el úgy a fővárosból, mint a ref. egyházkerületből. Az ünnepség a templomban ment végbe. Biki Károly ref. esperes szép beszédben fejtegette a lelki- pásztor hivatását. Azután az uj lelkész mondott magasan szárnyaló imát és utáná beköszöntő beszédet, amelyben szónoki s papi képességeinek fényes jelét adta. Az istentiszteleten az iparos dalárda és a vegyes kar énekelt. Istentisztelet után az egyháztanács tartott ülést. Biki Károly esperes átadván az uj lelkésznek az egyházi pecsétet, Uray Géza főgondnok üdvözölte öt mély tartalmú beszédben, mire dr. Kovács J. István válaszolt, buzgó működéséről biztosítva az egyháztanácsot. Délben 1 órakor nagy társas ebéd volt a Pannóniában, amikor sok magvas pohárköszöntő hangzott el. Este 8 órakor pedig táncmulatság volt ugyancsak a Pannóniában. Az uj lelkipásztor sok .üdvözlő táviratot és levelet kapott az ország különböző részeiből, beiktatása alkalmából. — Dalestély bállal. A szatmári iparos dalárda február 26-án az iparos olvasókör helyiségeiben farsangi bált s ezt megelőzőleg felolvasással kapcsolatos dalestélyt rendez, melyre a meghívókat a napokban küldi szét. Belépődíj 1 kor. — Gyászhir. Oppenheim Jakabné, dr. Biró Elemér szatmári ügyvéd édesanyja f. hó 12-én vasárnap Szátmáron meghalt. Temetése febr. 13-än ment végbe nagy részvét mellett.-j- Baleset. Súlyos baleset érte özv. Láday Jójséfné leányát, Mathildot. A nőegyleti bálba indulóban a lépcsőn lemenet elesett s bokában lábát törte. Néhány hét telik bele, mig felgyógyul. — A nőegylet bálja. A „Szatmári Jótékony Nőegylet“ f. hó 11 -én szépen sikerült táncmulatságot rendezett a Pannóniában. A mulatságot kabaré vezette be, majd vacsora és a hajnali órákig tartó tánc következett. A mulatságon résztvettek: Asszonyok: Biki Károly né, Tabajdi Lajosné, Kótay Pálné, Veréczy Ernőné, Unger Istvánná, Nagy Lajosné, Wallon Gyuláné, Fényes Elekné, Bakó Ignácné, Osztroviczky Istvánná, Daubner alezredesné, Pirkler Józsefné, Hérmán Mihályné, Wallon LaKASSAY KÁROLY S2v"ŰLCÖ9 a városház alatt.
