Szatmári Közlöny, 1911 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1911-02-19 / 6. szám

Szatmár, 1911. február 19. Vasárnap. 6-ik szám. TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ES KOZGAZDASAGI HETILAP. ML II. évfolyam. ElifluUil ár: Egész évre 6 K. Félévre 3 K. Negyedévre 1.50 K. Egyes szám ára 10 fillér. Hirdetések jutányos árban vétetnek föl. — Apróhirdeté­seknél minden szó 3 fillér. — Nyilt-tér sora 20 fillér TAUG A. A kacér halott. (Théophile Gautier). Mielőtt rám borulna sírom Örök homályu csendes éje, Kendőzzétek pirosra arcom S a szemem alját feketére. Hadd legyek olyan koporsómban, Mint ama bűvös éjjelen: Legyen orcám pirosló rózsa S fekete árnyu kék szemem. Ne szemfedő takarja testem; Fodros fcsalánszövet ruhám Fehér redöi közt pihenjek Rövid boldogságom után. E kedvenc öltönyöm viseltem Midőn szerelmét nékem adta. Megszentelé tekintetével S azóta nem vettem magamra. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : CSOMAY GYŐZŐ. Fektessetek, mikéntha élnék, Kis puha csipke vánkosomra, Arcom körül p*dig szegélyül Hajam pihenjen ráomolva. A tnámoritó éjszakákon E vánkos volt fejünk alatt, M^g is számlálta ölelésünk S az édes, izzó csókokat. Hadd morzsolgassam ott síromban, Ahonnan senki meg nem tért még. Ajkamra ő csókolta minden Miatyánkját és Üdvözlégyét... Franciából: Szabados Ede. Forradalom a virágágyban. Irta: Goda Géza. Ma nagy csata volt a kertemben. A málnabokrok közt a földön reggel hét óra tájban megjelent egy méh, leült egy száraz falevélre s meg sem mozdult. Nem tudni, hogy ilyenkor mit végez egy ilyen Szerkesztőség és kiadóhivatal : Saatmár, Hám János-utoa 5. szám. Mindennemű közlemények és dijak e címre küldendők. rendszerét. Ebbe a szerves ipartámo­gatásba tartozik az uj piacok megszer­zése is a magyar ipar számára. A hosszú vámháboru folyamán, melyet a Balkán­államokkal folytattunk, ez a legfonto­sabb kiviteli piacunk csaknem teljesen elveszett; visszahóditása elsőrendű ér­deke a magyar iparnak. Ennek az uj hódításnak, reméljük, első fázisa a megkötött román kereskedelmi szerző­dés, amelyet a szerb szerződés is vár­hatólag rövid időn belül követni fog. Ide sorozandó a török és bosnyák akció is, amelynek némi látható ered­ményei már vannak, igazi gyümölcseit azonban csak később, évek múltával fogja megteremni. Sok igazság van azoknak állás­pontjában is, akik elsősorban a magyar piacnak meghódítását tűzik ki célul a hazai iparpártolásnak a jegyében Gaz­dasági igazságok alól azonban teljesen nem vonhatjuk ki magunkat. Ezek a gazdasági igazságok pedig azt mondják, hogy a mi kezdő ipari termelésünk sok esetben alkalmas lehet a kelet szá­mára, de még nem elég megfelelő ma­gunknak. A behozatalnak a pótlására tehát ipari kivitelről kell gondoskodni. És ha el tudjuk érni, hogy nyugati beho­zatalunkat keleti kivitelünkkel egalizáljuk, viszont hazai szükségletünknek nagy százalékát szintén hazai termelésünkkel tudjuk fedezni, akkor megtaláltuk ipa­runk fejlődésének biztos alapjait. Más állat. Néz-e s ha néz, lát.e valamit abból, ami körülötte van? Láija-e például, hogy körös-körül mennyi gyönyörűségbe olvad­nak össze a szinek ? Vagy gondolkozik-e valami felől? Vagy talán épen hallgat s hall is? A jó Isten tudja, hogy mit jelent az, mikor egy méhecske igy ül s mozdu­latlanul marad percekig. Egyszerre látom, hogy körös-körül, jobbra-balra a száraz levéltől, hangyák szaladgálnak. A fekete-sereg jutott az eszembe, látva a tiszteletreméltó hadsere­get, amint fölvonul, elrendezkedik, sürög- forog s úgy tesz, mintha minden attól függne, hogy ebben a kertben milyen so­rokban vonulnak fel reggel hét órakor a hangyák. Okos, eszes lényeknek tartom őket s menten igazolják is, hogy eszesek. Két ember — két hangya, most elválik egymástól. Eddig együtt szaladtak s jól megfigyelhettem őket. Naayok, fejlettek voltak s bizonyos energiával haladtak előre. Az egyik most jobbra kerül, a másik balra. Aztán nagy ivet futnak be s hirtelen találkoznak egy kanyarodással. Azon sebtiben elérték már a nyugvó Az ipari élet mérlege. II. A mi magát az ipart illeti, a szo­ciális harcok elcsendesedéséről kell beszámolni. Nagyon jól tudjuk, hogy ez a relatív béke és nyugalom még nem jelenti a harcoknak megszűnését, sőt tudjuk azt is, hogy ez egy szomorú és pusztító jelenséggel áll kapcsolatban. A munkásmozgalmak elcsendesedése emég mindig mutatkozó utóhatása az 1907. év végén Amerikában kitört nagy gazdasági válságnak, a mely pusztító szelével végig söpört Európán is. Nagy gazdasági értékek mentek tönkre az egész világon és ezeknek pótlásához tényleg szükség van erre a rövid ideig tartó nyugalomra is. Magára a magyar iparra nézve azonban ez a relativ nyugalom még nem elegendő- Itt még annyi akadály áll az ipar természetes fejlődésének útjában, hogy elhárításuk a legfontosabb feladatok közé tartozik. Az ipari ter­melési viszonyok nálunk nehezebbek, mint Európa legtöbb államában. Szoros gazdasági kapcsolatban, közös vámte­rületben vagyunk, egy fejlettebb gaz­dasági életet élő, iparilag erősebb állammal, a melynek erős és nem mindig fair versenye ránehezedik ipa­runkra. Még a szabad kereskedelem­nek abszolút hívei, a kik minél nagyobb gazdasági egységekért lelkesednek, sem mondhatják, hogy ez minden tekintet­ben természetes állapot. Mert, ha a következetességgel keresztülvitt szabad­kereskedelmi irány tud is nagy előnyö­ket biztosítani, a szabadkereskedelem­nek ez a félszeg és csonka formája káraival körülbelül kompenzálja a nyúj­tott előnyöket. Kedvezőtlenek nálunk a termelési viszonyok fizikai előfeltételei is. Szenünk, iparunk ellátására kevés van és a behozatban egy másik állam­nak a jóindulatára vagyunk utalva; a vizierők kihasználása, a mely a szénbeszerzés nehézségeit volna hivatva ellensúlyozni, a vízviszonyok közelebbi tanulmányozása után nehezebbnek tű­nik fel, mnt azt azeiőtt feltételezték; földrajzi helyzetünk meglehetősen elzár bennünket a világforgalomnak nagy útjaitól és az export, a melyre iparunk fejlődése érdekében okvetlenül szüksé­günk van. lényegesen« meg van nehe­zítve. Mindezek a tapasztalatok indokol­ták azt is, hogy az esetről-esetre való szubvenciós ipartámogatás helyett, vagy ha úgy tetszik, a mellett a szerves ipartámogatásnak a prograrnmja kiépít­tessék és megvalósittassék. És örven­detes, hogy a legutóbbi kormányvál­tozás alkalmával a kereskedelmi tárca élére olyan ember került, aki át tudja érteni és talán meg is tudja valósítani ennek a szerves ipartámogatásnak a Függöny Congró ajouros 110 cm. széles, méteije 65 krajcár Ungernél, a Kazinczy- utcán.

Next

/
Thumbnails
Contents