Szatmári Közlöny, 1911 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1911-02-05 / 4. szám

4-ik szám

SZATMÁRI KÖZLÖNY

3-ik oldal

árut szeretik és a magyar kereskedőkkel szívesen állanak üzleti összeköttetésben.

Hogy ez igy van, azt múlt év végén is bebizonyították, mikor a török hírlapírók jöttek hozzánk látogatóba, a kik úgy a magyar kereskedői becsületességnek, mint a magyar áru jóságának igen szívesen kiállítják a török sajtóban a bizonyitványt. Bebizonyították ezt tavaly a boszniai és török kereskedők látogatásai is, a mikor magyar kereskedőkollegáikat viszont látogatásra kérték föl, hogy a kereskedelmi kapcsolatot annál szorosabbra fűzzék.

Ilyen körülmények közt a mi kereskedelmi köreinknek nem lett volna szabad engedni, hogy egy külföldi cégnek jöjjön az a gondolata, hogy itt olyan nagy szabású áruházat alapítson, melynek óriási méretei és áruhalmazának megcsodálására ide csőditi a világot és első sorban persze a mi öröklött fogyasztó piacunkat, a Keletet, hanem nekik lett volna kötelességük erre gondolni.

És hogy nem gondoltak .erre, ez nagy baj volt és még nayyobb baj lenne most, ha nem gondolnak rá, a mikor már rángatják talpuk alól a földet.

Mert a konkurrencia feltartóztathatatlan és nem lehet senkinek sem eltiltani, — még a németnek sem — bogy ott üsse fel a konkurencia sátorfáját, a hol éppen ő jónak tartja.

— Az osztrák-magyar bank tegnap a kamatlábat fél százalékkal leszállította.

— Fajbaromfiak kiosztása a községekben. A Baromfitenyésztők Országos Egyesülétének közlése szerint Gróf Serényi Béla földmivelésügyi miniszter a csere utján kiosztandó nemesvérü baromfiak bevásárlásával újra az egyesületet bízta meg. Felhatalmazást adott a miniszter 6644 drb. tyúkféle, 696 drb. pulykaféle, 3209 drb. pekingi kacsa és 2895 drb. ludféle bevásárlásra. Az egyesület a bevásárlásokat főképpen a kiállításokon intézi el. A Magyarországi Községek Országos Szövetsége kebelében tudvalevőleg külön osztályok teljesítik a külöm- böző irányokban a munkálatokat. A Gazdasági tevékenységet a szövetség gazdasági osztálya teljesiti és ennek egyik főtevékenysége az, hogy a községekben minden esztendőben díjtalanul fajbaromfiakat osz- szon széjjel. Az erre vonatkozó megkereséseket minden év március hó i.-ig kell a szövetség elnökségéhez beterjeszteni pontos feltüntetésével annak, kik tartanak igényt ingyen fajbaromfira és milyen törzsekre? Ugyancsak kioszt a) szövetség a tagul belépett községekben méheseket, ezüst- nyulat is szerez, egyébb fajállatokat is.

— Mit ittak az archeológusok. Marseille közelében nem rég egy római temetőt találtak. A felnyitott sírok közt, kétségkívül legérdekesebb volt Cajus Septimus consulé. Fegyvereken és pénzdarabokon kívül volt benne egy csaknem olvashatatlanná vált feliratú roppant nagy amphora, a mely mintegy negyedrésznyire valami vöröses sürü folyadékot tartalmazott. Egy tekintélyes régész, kinek szava a feliratok akadémiája előtt nagy suly- lyal birt, nagyban törte fejét e feliraton s végül fölfedezni vélte, hogy a vörös folyadék valódi falernumi ugyanaz a hires bor, melyet Horac megénekelt. Nagyon természetesnek találták, hogy Cajus Septimus consul világ életében nagy korhely volt, s mikor meghalt, egy nagy korsó jó bort tettek a sírjába. A tudós, ha ilyesmit fedez föl, nem tartja magában ,• P. ur tehát fogta az amphorát. Párisba ment vele s egy tucat akadémiai kollegát ebédre hivott magához. Nagy áhítattal töltögették ki a falernumit apró poharakba s aztán állva itták meg a konzul és Horác emlékezetére. Alig tették a poharakat ismét az asztalra, midőn a házi urnák a szolga egy táviratot nyújtott át. — Midőn ez, bocsánatot kérve, a táviratot felnyitá s elolvasta, egyszerre vérvörös lett s aztán halálsáppadt, végül rémült felkiáltással kirohant a szobából. A bámuló vendégek fölvették a földre esett táviratot s egyi- kök felolvasta. Abban pedig a következők voltak megírva: „Páris—Marseille este 7 óra. Meg ne ivya amphora tartalmát. Nem falernumi. Sírban újabb felíratott találtunk. Vörös folyadék Cajus konzul tulajdon teste, melyet a bebalzsamozás feloldott.“ — A szerencsétlen tudósok magát a konzult itták meg az amphorából.

— JÓ ecet készítésére nemcsak jó ecetágy szükséges, d^ az is, hogy az ecet- képződés feltételei gondosan figyelemben tartassanak. H-i a helyiség, melyben az ecetágy áll, nem tartatik elég melegen (25—30 R.) hónapokig is eltarthat mig az ecetképzödés léirejő, mig különben legfeljebb hetek szükségesek erre. A lakházakban nem mindig találhatni ily helyiségre, ennélfogva az évi ecetszükséglet előállítására a nyári időszak használandó fel, mikor a kellő meleg bárhol elég hosszú időn át rendelkezésre áll. — A ki gazdasági célokra épületet emel, ne feledkezzék el egy kis meleg szobáról, mi annál köny- nyebben eszközölhető, mert rendesen egy kemence kürtője is eléggé kihasználható. Ezen meleg szobát éppen úgy lehet aztán gyümölcsaszalásra, mint ecetkészitésre is használni, s ha pl. a bortermelő meleg helyen akar a must forrással kísérletet tenni, e célra ily kis melegszoba is kitűnő szolgálatokat tesz.

Kábultság és fejfájás, szédülés és fülzugás olyan jelenségek, melyeket rendesen emésztési zavarok idéznek elő. 'Egy. fél boros p>*hárnyi természetes Ferencz József keseriiviz fájdalom nélkül eltávolítja a gyom orron tűs okait és ezáltal u vér- tódulások biztos megszűnését idézi elő. „A Ferencz József-keserüviz“, Írja V. Buhl német orvostanár, „gyorsan hat és általánosan dicsérik kellemes ize miatt“. Kapható ásványvizkeres- kedésekben és gyógyszertárakban.

A nők éjjeli munkájának eltiltása.

„Törvényjavaslat az iparüzemekben alkalmazott nők éjjeli munkájának eltiltásáról“ címen Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter szociális szempontból rendkívüli nagyjelentőségű törvényjavaslatot terjesztett a képviselőház elé. A javaslat főbb rendelkezései a következők: Minden olyan üzemben vagy vállalatban, a melyben rendszerint tíznél több munkás (férfi és nőmunkás, tanonc) van foglalkoztatva, még pedig olyan üzemben vagy vállalatban, melyben nyersanyagokat, fél vagy egész gyártmányokat iparszerüleg előállitanak, átalakítanak vagy megmunkálnak ;

kőbányákban, bányákban, sóművekben, valamint kohókban és bányatermékeket feldolgozó egyéb müvekben;

az állami egy ed árusa gok kai kapcsolatos üzemekben és vállalatokban :

a vasúti és hajózási vállalatok, vala1 mint az állami posta, táviró és távbeszélő által fentartott gyártási és javítóműhelyekben ;

mindennemű épitési vállalatnál a nö- alkalmazottaknak másutt megállapított kivételekkel legalább tizenegy órai, — megszakítás nélkül tartó éjjeli munkaszünetet kell engedélyezni. Este 10 órától reggel 5 óráig nőalkalmazottakat foglalkoztatni tilos.

Ném vonatkozik a nőalkalmazottak éjjeli munkaszünetére vonatkozó rendelkezés a következő esetekre:

a mezőgazdasági és az erdei termelésre, az állattenyésztésre, a halászatra, a kert- és .szőlőmi velősre, a selymészetre;

az olyan üzemekre, a melyekben csak a vállalkozó családtagjai foglalkoznak ;

a vendéglőkre, kávéházakra és más oly üzletekre, melyek élelmicikkéket az üzletben való elfogyasztásra állítanak elő és szolgáltatnak ki és ;

végül a vasúti és hajózási vállalatoknak, úgyszintén az állami postának, távirónak és távbeszélőnek igazgatására és forgalmi üzemére.

Az e törvény hatálya alá tartozó és évszakok által befolyásolt üzemekben, úgyszintén kivételes körülmények között az e törvény hatálya alá tartozó mindennemű más üzemben is az illetékes hatóságok a nőmunkásoknak a számukra biztosított tizenegy órai éjjeli munkaszünetnek egy-egy évben legfeljebb hatvan napon át tiz órára való leszállítását megengedhetik.

A kereskedelemügyi miniszter a nők munkaidejére vonatkozólag általában, vagy egyes üzemekre nézve külön-külön ennél tovább menő részletes intézkedéseket is tehet. Rendkívüli, előre nem látható mun- hálátoknál a melyeket elemi csapás, vagy erőhatalom által okozott üzemmegszakitá- sok megelőzése vagy megszüntetése, vagy balesetek elhárítása céljából haladék nélkül kell végezni, az illetékes hatóságok a nőmunkásoknak kivételesen éjjel való foglalkoztatását hatóságilag megszabott időtartamra megengedhetik. Ez a munkaidő huszonnégy óránként a munkaközi szünetek beszámítása nélkül tizenhárom óránál több nem lehet.

A kereskedelemügyi miniszter a nőalkalmazottaknak kivételes éjjeli foglalkoztatására adott engedélyét tizennégy napnál hosszabb időre is meghosszabbíthatja, ha azok a munkák, a melyek kivételes engedély megadását szükségessé teszik, a munkaadó hibáján kivül tizennégy nap alatt el nem végezhetők. Az éjjeli munka megrövidítése és a női munkásoknak kivételes éjjeli foglalkoztatása iránt a hatóságokhoz benyújtott kérvények bélyegmentesek.

A törvény rendelkezésének megtartását minden ipari üzemben és mindennemű épitési vállalatnál az iparfelügyelök, Horváth-Szlavonországokban pedig az ott érvényes határozmányok szerint illetékes hatóságok ellenőrzik.

Kihágást követ el és a mennyiben a cselekmény súlyosabb beszámítás alá nem esik, kétszáz koronáig, visszaesés esetében négyszáz koronáig terjedhető pénzbüntetésekkel büntetendő az a munkaadó, a ki az e törvényben előirt rendelkezéseket megszegi és hatszáz koronáig, a mennyiben a

Olcsóbb lett az építkezés

Szatmári faipar és Cementárugyár Részvénytársaság

Kosa féle fűrésztelep Szatmár-Szentvér állomás (bikszádi kis vasút és közraktár) mellett.

Nem nyerészkedésre létesült fakereskedés, hanem a szatmármegyei földbir- tokosok és gazdák közérdekű szövetkezése saját gözfürésziikön termelt jó és olcsó faanyaggal ellátni az egész megye iparosait és építkező közönségét.

Mindennemű puha- és keraényfa, szerszámfa, tűzifa, fedélcserép, nádfonat, fedéllemez, asbestcementpala, beocsini, cement, betoncsövek, cementlapok, üreges betontömbfalvázak. _ . r ___

Kedvező űzet esi teltételek.

Építkezéshez olcsó bankkölcsönök kieszközlése díjmentesen.

Meghívásra érdeklődőket vidéken is személyesen meglátogatunk.