Szatmári Közlöny, 1911 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1911-03-25 / 9. szám
2-ik óidul 9-ik- szám Társadalmunknak egyik kimagasló alakja, Uray Géza ügyvéd költözött el körünkből. Tevékeny, közhasznú életének fonalát elvágta a kérlelhetetlen halál. Uray Géza kora ifjúságától kezdve a közélet embere volt. Minden téren, ahol egy dolgozni akaró, nemesen érző, rátermett férfiú jót tehet, szépet alkothat, Uray Géza kivette részét az ernyedetlen munkából. Alig volt köz- intézmény, amelynél ő tisztséget nem viselt, amelynek működésében részt nem vett volna. Erős függetlenségi érzelmű ember volt s mint ilyen, szántén kiváló szerepet vitt a politikában. így forrott, ö össze a város köz- és társadalmi életével. Hosszú éveken át iíagy érdemeket szerzett a közpályán s méltán gyászolja öt az egész társadalom, mert halála reá nézve nagy veszteség. Feledhetetlen jesz az ö nemes alakja, amelyre áldás dús életének alkotásai mindenkor emlékeztetnek. Életrajzi adatai a következők : urai Uray Géza született 1844-ben Tyúkodon. A vármegyénél 1867-ben tiszti ügyészszó választották s mint ilyen a megyei törvényszéknél *1872 január 1-ig működött. Ekkor a köz- igazgatást s a törvénykezést egymástól elválasztották s erős 48-as elvei miatt kor- mánykinevezéstől függő hivatalt nem vállalt. Azóta gyakorló ügyvéd Szntmáron. Ugyanitt több Ízben követjelölt volt s 1908-ban Hieronymi kereskedelmi miniszterrel szemben 58 szavazattal maradt kisebbségben. Szervezője volt: a szatmármegyei függetlenségi e 48-as pártnak, majd diszelnöke. A népbanknak egyik alapitója s igazgatósági tagja. A szatmári ref. egyház főgondnoka, az egyházmegyének világi tanácsbirája s konventi tag. Főlövészmester. Mint kiváló szónok, nópgyülésekben, közgyűlésekben s a bűnügyi védelem teréről ismeretes. A székhely harcok idején több évig szerkesztője volt a Szatmár-nak s utóbb a Szamos-uak. tett, lengyelnek érezte magát épen akkor, mikor a teutoni kézből hullani kezdtek reá a gyilkos csapások és szüntelen csalódások. És csak ma kerülnek ki belőle hősök, akik nem gondolva a maguk és övéik sorsára, bátran haladnak a világosság felé és mindig közelebb vannak a célhoz. Tehát úgy a természet megfigyeléséből, mint az emberiség történelméből csak azt a következtetést lehet levonni, hogy a harcra hivó csalódások és akadályok, egyáltalán nem gyöngítik az úgynevezett „gyengébbeket“, hanem még megerősítik őket. A ravasz török elragadozta az idegen népek gyermekeit, tejbe-vajba fürösz- tötte, kényszerítve őket, hogy a boldogság közepette felejtsék el a hazai földet, szüleik és testvéreik nyelvét, belekényszeritette a saját kultúrájába, a legtetszetősebb oldaláról világítva meg azt előttük és azután ezeket a jólétben elfajult fiukat saját hazájuknak ellenségeivé tette, akik harcoltak a kemény életben, gondban és csalódásokban felnevelt testvéreikkel. És a török ravaszság bevált száz évre. Az elfajultak utódai letűntek a föld színéről, elnyomott testvéreikből pedig hősök lettek, akik letiporták a törökök hatalmát. Nem szabad tehát sem az egyes emTemetése szerdán délután ment végbe óriási részvét mellett. A gyászháznál dr. Kováts István szatmári lelkész tartott imát. Azután a ref. templomhoz vitték a koporsót N a templomban gyászistentisztelet volt. Biki Károly ev. ref. esperes megható imája után Kováts Lajos németi ref. lelkész tartott mugasröptü beszédét az elhunyt fölött. Az iparos dalárda éneke után u gyászmenet a temetőbe indult. A »Írnál Tuba Endre seijédlelké-z tartott gyászbeszédet, utána pedig Schönpfiug Jenő dr. ügyvéd megható beszédben vett búcsút az elhunyt kartárstól, végül a 48 us párt nevében Duszik Lajos ev. lelkész mágus szárnyalatu' beszédben méltatta Uruy Géza politikai érdemét. ; Az iparos dalárda gyászénak« közben ezután elföldelték a polgári erényekben oly gazdag lélek földi részeit, kinek halála Szattnár város társadalmára igazán súlyos veszteséget jelent. Az elhuny t nejéhez' a részvét-sürgönyök halmaza érkezett, legelsők- között a Budaipesten tartózkodó dr. Vajay Károly kir. tanácsos, polgármesteré, s Kossuth Ferencé. Részvétsürgöpyt küldtek meg: Dr. Faluspy Árpád volt főispán, dr. Kelemen Samu orsz. képviselő. Ilosv.ty A. alispán, Jármy Béla, Ferenc Ágoston, dr. Korbay Károly, Makár Károly. Tóth István, Csengerv János és családja, Uray Andor, Gaál Endre stb. Az elhunyt ravatalára helyezett koszorúk közül sikerült feljegyezni a következőket : „Drága jó uram, Isten veled!“ „Felejthetetlen kedves Papijának, Szerető Leo- náju;“ „Testvéri szeretete jeléül Lajos és családja.“ „Testvéri szeretete jeléül. Károly és családja.“ „Ibolyától, Drága jó Papinak.“ „Bartl Róbert és nej-’.“ „Legkedvesebb Papijoknak, Ilona és gyermekei.“ „Géza pupinak u legkedvesebb üzlettársnak, Forrón szerető Gézája.“ „A legkedvesebb rokonnak, Acél Fereho és neje.“ „Főlővész mesterének kegyelete jeléül, a Szatmári Lövészegyesület.“ ,T„ Mély részvéte jeléül, Menszáros Zoltán és családjp.“ „Felejthetetlen jó batyuknak, Jenő és Erzsiké.“ „A jó nagybácsinak, Uray< Jenő és neje. “ „Szere-- tett Papijuknak, Mariska és Pista.“ „Tisztelő szeretetünk jeléül, az Internátus tanári kara.“ „Szeretett főgondnokuknak, a leányinternátus növendékei.“ „Géza bácsinak, Margit.“ „Tisztelete, szeretete jeléül Hadady __________SZATMAltl KÖZLÖNY be reknek, sem a népeknek, még ha „gyengébbeknek“ tartják is őket, fájlalni a csalódásokat és akadályokat, hanem kitartóan szembe kell azokkal szállani, alkalmazkodva a körülményekhez. Akadályokat találunk mindennap az életben, küzdelem nélküi nem volna élet az élet; erősen és önbizalommal kell velük szembe- szállani, leverni, rendíthetetlen lelkesedéssel haladni előre, nem veszítve el soha a vezető eszmét. Az embereknek nincs meg az az ösztönük, melyeknek segítségével a leggyöngébb kis madár nyugodtan szállhatna szembe az óriással, melynek ereje csupán az öklében van. Hogy néha a csalódást, pillanatnyi ájulás követi, az megszokott dolog, csakhogy annak nem szabad sokáig tartani, mert az élet rövid és a csapások rendesen nem külön-külön, hanem egyszerre szokták elérni az áldozatot ; ébren kell tehát lennie annak, aki élni akar; különben a felhalmozódott akadályok megtörik az erőt, melyre pedig szükség van a még nagyobb csapásokkal való szembeszállásokhoz. Alig pillantottunk bele a természet törvényeibe és az emberiség történelmébe, már is megtaláljuk a költő által hangoztatott igazságot: „Ne veszítsék el a reményt, akik élnek“. József és családja.“ „Szeretett ügyészének, Csenger és Vidéke takarékpénztár.“ „Szeretett. nagy batyuknak, Sulyok Ede és családja“. „ A jó barátnak, Biky Károly és családja.“ „Uray Gézának, Ügyvédi kamara,“ „A jó barát és rokonnak, Ödön és Izn.“ „Viszontlátásig, Ella és Alajo«.“ „Uniy Géza igazgató-tanácsosnak, Főgimnázium igazgató tanácsa.“ „A szeretett sógornak, Jeney György és családja.“ „A kiváló emberbarátnak és hazafinak, a 2. felmérési felügyelőség tisztikara.“ „Igaz részvéttel, Skoff' főhadnagy.“ „Legmélyebb részvéttel, Jótékony Nőegylet.“ „Szeretett keresztapámnak. Szabó Géza és családja.“ „Kedves Géza pupinak, Krassó-cealád.“ „Szeretett főgondnokának, a szatmári ref. egyház“. „Szeretett diszelnökó- nek, a függetlenségi 48-as kor.“ „A SzSfmár vármegyei függetlenségi és 48-as párt elvei hű harcosának.“ „Hű szeretettel, Gáspár.* „Fáradhatatlan munkatársának kegyelettel, Szatmárnémeti szab. kir. város törvényhatósága.“ „Géza bácsinak, a nemesnek és jónak, Szűcs Sándor.“ „Szeretve tisztelt igazgató tanácsosának a ref. felsőbb tanítóképző intézet.“ „Igaz. szeretettel Bukó Béla és családja“. „ j A Szatmári Hírlapírók Szindikátusából. A Szatmári Hírlapírók Szindikátusa e hó 22-én Bodnár Gáspár elnöklete alatt ülést tartott, amelyen tárgyalás alávette: 1. egy, a testületen kívül álló újságírónak a szatmári hírlapírók, valamint a szindikátus ellen a „Szatmár-Némcti“ c.' lapban intézett támadását A szindikátus azt határozta, hogy a támadó cikk tartalmának ama része fölött, amely szerint a szatmári hírlapírók jogtalanul adják ki magukat hírlapíróknak, egyszerűen napirendre tér, miután csak könnyelmű meg- fontolatlanságnak és sajnálatos elfogultságnak eredménye lehet az, hogy egy régi, hivatását becsületesen betöltő testület ilyen igaztalanul megtámadtatott és pedig egy fiatal, az újságírói pályát csak most kezdő újságíró által, akit eddigi működése ilyen fellépésre egyáltalán nem jogosít. Kijelentette továbbá a szindikátus, hogy tagjai sorából eddig senkit ki nem rekesztett, mert hisz’ célját éppen a szatmári hírlapíróknak testvéries egyesítésével kívánja szolgálni. 2. Heltai Ilugó színésznek a „Szamos“ márc. 17-iki számában megjelent nyilatkozatára, amelyben — egy már épen Heltai Hugótól — bocsánatkéréssel jóvá tett sértést és teljesen befejezett ügyet újra felbolygatott és a már elitéit sértését egy újabbal tetézte — a szindikátus a következő álláspontra helyezkedett: a kritika jogának sérthetetlenségét a leghatározottabban fönntartja azzal a kijelentéssel, hogy Heltai Hugó nyilatkozata oly szöges ellentétben áll nemcsak a szindikátus tagjainak, de minden helyesen gondolkozó embernek erkölcsi felfogásával, hogy az ellentét csak az ilyen durván nyilatkozót magát sújtja le. A szindikátus egyben kinyilatkoztatja, hogy ezen esetért is első sorban Heves Béla színigazgatóra hárul az erkölcsi felelőség, amennyiben ő megígérte, hogy hasonló eseteknek elejét fogja venni. Miután azonban a durvaság megismétlődött, kétségtelen, hogy Heves Béla direktori tekintélyét kellő szigorral nem érvényesíti s igy eshetik meg, hogy a nagy nyilvánosság előtt tett ünnepélyes kijelen“ tésein és Ígéretein ugyanazon színész egyszerűen tulteszi magát s ez ellen az igazgató nem képes tenni semmit. 3. A szindikátusnak egyik leghatározottabban kijelölt erkölcsi célja, hogy a varró-gép, (Gramophon) beszélő-gépek és kerékpár-kereskedése Szatmár, Széchenyi-u. 13. szám, Páskuj-ház. Varró-gépek, kerékpárok és beszélő-gépekben legnagyobb választék olcsó árak mellett, kedvező részletfizetésre. — Úgyszintén géprészek, olaj és hanglemezekben nagy választék a legújabb felvételekből.
