Szatmári Közlöny, 1911 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1911-03-12 / 8. szám
2-ik oldal SZATMÁRI KÖZLÖNY 8-ik ezám két, melyekre március idusa emlékeztet minket ; de ha újból kiáltana feléjek a haza veszélyeztetett szabadsága, hogy ők is érette sikraszállja- nak . . . „pénzt talán, de vért és életet soha nem hoznának áldozat gyanánt.“ S erre is gondoljunk éppen a mai viszonyok közt, eme nagy napon. Imánk pedig szálljon fel a népek sorsát bölcsen intéző nagy Istenhez, hogy adjon, idöröl-időre, e hazának önfeláldozó s tettre kész honfiakat. Az, aki e népet több, mint ezredévig annyi balszerencse közt, külső és belső ellenség ellen minden a mai napig megoitalmazá, tartsa meg nekünk továbbra is e drága, szép hazát. Ne engedje, hogy viszály, egyenetlenség pusztítson ennek hegyei, rónái és folyói közt. Minden magyar ember lelkét a hála szent és nemes érzete hassa át e napon. S M inden szívből ima szálljon, Ének zengjen minden ajkon. A ki e napot elhozta S szabadsággal aranyozta, Áldott legyen a nagy Isten ! Dr. Márk Ferenc. Kamarazenehangverseny. Nagy műélvezetben volt része városunk zenekedvelő közönségének. Bendiner Nándor zongoraművész és tanár, Hermann László zeneiskolai igazgatóval s hegedűtanárral karöltve kamarazene-hangversenyt rendezett csütörtökön este 6 órakor a városháza nagytermében s e hangverseny keretében föllépett Bendiner Heddy, a Király-színház primadonnája is. A hangversenyen díszes közönség jelent meg. A műsor a következő volt: I. a) Brahms: Szerenád, b) Hermann László: Dal, újdonság kézirat, c) Loeve: ről nemzedékre, a folytonos veszteségek és csalódások után megtanulták, hogyan kell elkerülni az ellenséget, alkalmazni tudják tollazatukat, bundájukat, vagy testük színét a környezethez, el tudják rejteni fészkeiket és menedékhelyüket, ki tudják kerülni az ellenség által felállított hálókat. Testük és agyuk szüntelenül ebben az irányban dolgozik, folyton újabb és újabb módszereket találva fel, mikor a régiekre már rájött az ellenség. A veszély kikerülésére irányuló folytonos elővigyázat és óvatosság teszi azt, hogy csak a vigyázatlan fiatalabbak esnek áldozatul, vagy kerülnek a hálóba, mig a megfontoltabbak ki tudják mindezt kerülni. Ez az önvédelem gyengül néha, mikor kisebbedik a veszély. Ahol az ember kiirtotta a ragadozó madarakat, ott a kis cinkék és a verebek megszűnnek tovább is törődni a veszedelemmel, mert azt hiszik, hogy az most már sohsem fenyegetheti őket. A véletlenül odavetődő ragadozónak pedig dús aratása van, ha hirtelen olyan madarak között találja magát, melyek keveset törődnek a veszedelemmel; kihalt az ellenség tradíciója és kihalt vele együtt az önvédelmi rendszabály is. Épen azért a halálos ellenségekről szóló tradíciók megőrzésére feltétlen szükségük van a gyengébbeknek, még akkor is, ha az ellenség visszahúzta körmeit és agyarait; a gondatlan biztonság érzete pedig megtompitja a leghatalmasabb fegyvereket is. így van ez az egész teremtésben. (Folytatjuk.) Niemand hat’s gesehen, énekli: Bendiner Heddy. II. Lehár Ferenc: a) Aria a Cigányszerelem I. felvonásából, (hegedűszóló: Hermann László), b) Aria és Valzer a Cigányszerelem II. felvonásából, énekli: Bendiner Heddy. III. Beethoven: Kreutzer szonáta, előadják: Hermann László és Bendiner Nándor. IV. Wagner : Lohengrin cimü operából „Nagy ária“, énekli: Bendiner Heddy. Bendiner Heddy gyönyörű éneke magával ragadta a közönséget s a nagy énektudásu, széphangu primadonnát elhalmozta tetszésének és lelkesedésének tüntető jeleivel. A közönség frenetikus tapsaiból kijutott Bendiner Nándornak és Hermann Lászlónak is, különösen a Kreutzer-szonáta mindhárom részének egy huzamban való brilliáns eljátszásáért. Szinház. A Nemzeti színház jeles művészet Beregi Oszkár az elmúlt héten ismé- vendégszerepelt színházunkban, két egymásután! estén. Mind a két előadást fel, emelt helyárakkal s bérletszünetben nézte végig a közönség. S mig első nap zsúfolásig megtelt a nézőtér s az Orchester, második estén már több üres páholy s szék jelezte, hogy publikumunk kissé kimerült. Ha nem is jelentette ez utóbbi körülmény, hogy a közönség megelégelte a drámai vendégszereplést, mi mégis kifejezést adunk azon óhajunknak, szíveskedjék a direktor ur más zsánerű vendéget is meghívni. Szerdán Hamlet-ben lépett föl Beregi. Ezt a darabot már nem játszották le olyan gyorsan, mint a mukkor Rómeót és Júliát. Beregi teljesen végig játszotta Hamlet nagy szerepét, amivel mindenekelőtt dicséretes ambíciójáról tett tanúságot. Látszott, hogy belemélyedt e problematikus szerep tanulmányozásába. Játéka értékes, műéivé zetet nyújtó volt. Bár ez estén is voltak olyan jelenetei, ahol hangsúlyozása túlságosan páthoszos s szavalása éneklésszerü volt és szöveg kiejtése nem hangzott tisztán. Nem olyan nagyszabású, de mégis közvetlenebb volt alakítása csütörtökön a „Kísértetekében, Ibsen extravagáns izü, ködös s nyomasztó hangulatú darabjában. Itt Oswald alakjában teljes fényében ra- gyogtatta színészi tehetségét. A közönség mindkét estén sokszor kitapsolta a vendégszereplő művészt. Kedden egy 3 felvonásos francia vígjátékot, a „Szent liget“ et játszották. A női hiúságot, irigységet s a női protekciót az államügyeknél, szatirizálja ez a darab. Tagadhatatlan, hogy szellemesen van megírva, de meséjének lapossága túl naivsága unalmassá teszi. Meg kell emlékeznünk még az elmúlt hét színházi estéi közül a „Monna Vanna“ cimü Maeterlinck-dráma előadásáról. Ez eszmékben gazdag, magas stilusu mű erősen próbára teszi a színészek szavaló képességét. E téren azonban a legtöbb szehpplő sok kívánni valót hagy fönn, vagy előadói képesség, vagy hang tekintetében. Ez estén mutatkozott be az újonnan szerződtetett drámai szende, Károlyi Sári a címszerepben. Jó megjelenésű színésznő, hajlékony s az érzések színezésére képes orgánummal. Mozgása öntudatos, elég jól beosztott, rutinról tanúskodik. Kifogáso- landók nála: a gyors, hadarásig fokozódó kiejtés, a fölfelé szegzett főtartás, a néha erősen szenvelgő hanghordozás és az érzelmi hatások gyakran túlzott mimikái kifejezése. Általában jó erő, akinek sikeres szerepléseihez reményt füzünk. HÍREK. a ■ ■ — A főispán a királynál. Jelentettük már, hogy Csaba Adorján, Szatmár- megye főispánja a múlt héten a király elé járult, hogy ő felségének megköszönje kineveztetését. A legfelsőbb kihallgatáson történt fogadtatásáról és arról a ritka kitüntetésről, hogy ő felsége negyedórával tovább beszélgetett vele, egy nagykárolyi lap a következő érdekes dolgokat Írja: Az audiencia, amely csütörtökön ment végbe, jellemzi az ősz királynak az ország kisebb dolgai iránt tanúsított érdeklődését is. Midőn Csaba Adorján megköszönte főispánná történt kinevezését, a király ezt mondta : — Örvendtem, hogy kinevezhettem. Ön ugyebár régen működik a közigazgatási pályán? — Huszonnyolc éve, felséges uram, válaszolt a főispán. — Ez nagy idő. És biztosíték arra, hogy Szatmárban most az ügyek mintaszerűen vannak vezetve. Majd hozzátette: — Ököritó, ugyebár a Méltóságod megyéjében van ? — Igen, felség! — Megilletödve értesültem tavaly tavaszkor az ottani tűzvészről. Az eset legkisebb részleteit is elmondattam magamnak. Meglepő dolog, bogy a király a megyei székhely-kérdést is ismeri. Kárhoztatta azt az áldatlan harcot, a mi a két testvérváros közt folyik. Es megjegyezte : — Az erősebb városnak nem szabadna a gyengébb ellen törni, ez nein szép vonás. A jelentőséges audiencia 18 percig tartott. A róm. katholikus egyház nagytudásu, szelíd lelkületű, nagy jótékonyságáról ismert főpapja: dr. Kádár Ambrus szatmári kanonok, szentszéki helyettes elnök szerdán éjjel 66 éves korában meghalt. P’ebruár 22-ike óta hülés következtében súlyos betegen feküdt, az utóbbi napokban tüdőgyuladásba esett s ez okozta halálát, amely nemcsak egyházát és hozzátartozóit ejtette mély gyászba, hanem tisztelői egész seregének szivében felekezet különbség nélkül őszinte részvétet keltett. Dr. Kádár Ambrus 1845 február 25-én született Aknasugatagon és 1872- ben lett áldozópap. Aztán a bécsi Augusz- tineumba került, majd visszatérve az egyházmegyei iktató és szertartó hivatalát töltötte be. Gyors egymásutánban lett szentszéki jegyző és püspöki titkár, tiszteletbeli kanonok, zsinati vizsgáló, püspöki irodaigazgató, mesterkanonok, bényi c. prépost, éneklő kanonok, püspöki helynök, a zsinati vizsgálóbizottság elnöke, olvasó kanonok, pápai prelátus és a Vigilántia bizottság tagja. Irodalmi téren is értékes működést fejtett ki. Dolgozott a „Religio“, „Hittudományi Folyóirat“ és „Bölcseleti Folyóirat“ cimü lapokba. Önálló müvei: „Az egyházi törvényhozás társadalmi jelentősége.“ Szatmár 1842. „A világi hívek közreműködése az egyházban. Budapest 1890.“ Nemcsak egyházi, de világi körökben is nagy tekintélynek, becsülésnek örvendett dr. Kádár Ambrus páratlan szivjó- sága és a szegények iránti bőkezűsége miatt. Még életében minden jövedelmét templomépitésekre, alapítványokra és szegény felebarátai támogatására költötte, ő maga szerényen élt. Végrendeletében is, vagyona legnagyobb részét és 24.000 korona készpénzét jótékony intézeteknek hagyományozta, miután rokonsága amúgy is vagyonos. Bútorait a szeminárium, Dr. Kádár Ambrus. KASSAY KÁROLY 3> városház nlütt.
