Szatmári Közlöny, 1910 (1. évfolyam, 1-21. szám)
1910-12-15 / 20. szám
TÁRSADALMI, SZÉPjjjffiHLMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Előfizetési ár : Egész évre 6 K. Félévre 3 K. Negyedévre 1.50 K. Egyes szám ára 10 fillér. Hirdetések jutányos árban vétetnek föl. — Apróhirdetéseknél minden szó 3 fillér. — Nyilt-tér sora 20 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: CSOMAY GYŐZŐ. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Hám János-utca 5. szám. Mindennemű közlemények és dijak e címre küldendők. A szinház kérdés. Városunk sokat fejlődött az utóbbi két évtized alatt. Lakosainak száma is tetemesen megnövekedett. Érthető tehát, hogy a városi színház iránt is nagyobb pártolás nyilvánul a közönség körében, mint amilyen eddigelé, különösen a színház megnyitásának első éveiben volt, amikor a színház nézőtere bizony nagyon is tágasnak mutatkozott. Most gyakoribbak az egészen telt házak, deficites esték pedig talán egyáltalában nincsenek is a nagy számú bérlet miatt. Ebből a látogatottságból, — és abból is, hogy egyes bemutatók, díszelőadások s hangversenyek alkalmával sokán kinn rekednek a nézőtérről, ami, mellesleg megjegyezve, az elmúlt húsz év alatt is mindig megtörtént s talán másfélszer nagyobb nézőtér mellett is nem egyszer megtörténnék, — azt a következtetést vonták, hogy a szinház kicsiny s a 'tk4 igényeknek már nem felel meg így jött felszínre a szinház megnagyobbitá- sának kérdése. Utóvégre is folyton szaporodunk, sokan kezdünk lenni s a színházba járás fontossága egyikünknél-másikunk- nál még a testi táplálkozásnál is el- sőbbrendü. Nagyobbitsuk meg tehát, ha olyan nagy közszükség kényszerit reá. De lehetséges ez? Azt mondják, hogy lehetséges. Szakértő után néztek tehát. Le is jött egy ur a fővárosból. Egy építész. Aki pedig a fővárosból jön a vidékre, az nekünk rendszerint nagyon imponál, aki pedig építész, az építeni tud. A szakértő ur megvizsgálta a színházat s érdekes megjegyzéseket tett. — Azt mondotta, hogy a színpad zsinórpadlása rozoga; hogy a villamosvezetékek elhelyezése könnyen tűzveszélyes lehet; hogy a nézőtér fölötti mennyezet fából lévén, az ott, támadható tűzesetkor leszakadhat s végül, hogy a szinház falai húsz év alatt megöregedtek s egy újabb eme:etet nem bírnak meg. Denique: uj színházat kell építeni. így jött felszínre aztán az uj szinház építésének eszméje. Uj szinházat kell építeni, még pedig ezt a régi, sok pénzbe, javítási költségbe, más egyéb áldozatba került szinházat telkestől el kell adni 200 ezer korináért s aztán 200 ezer korona hozzátételével a Deák-térre építtessünk uj szinházat. (Vájjon elég lesz 400 ezer korona, amikor a Pannóniánál is a költségvetési összeget jóval meg kellett pótolni?) Nem vonjuk kétségbe a gondolatot nyújtó szakértő ur tudását, lelkiismeretességét, jóakaratát s önzetlenségét. De meg kell jegyeznünk a következőket. A szinház megnagyobbitásának gondolata szép. De még ez sem olyan elsőrendű közszükség, hogy azzal várni nem lehetne. Már csak azért is, mert az érdekesebb s megtekintésre méltó színdarabok annyiszor kerülnek színre, hogy azokat előbb-utóbb az elunásig megnézheti minden szinházba járó. Közbiztonsági átalakításokat pedig könnyen lehet eszközölni. Azonban: ha mégis azt akarjuk, hogy a bemutatókat, a díszelőadásokat, a hangversenyeket s más ünnepélyeket még több néző élvezhesse végig, hát nagyobbitsuk meg a mostani szinházat. Igenis, a mostani szinházat nagyobbitsuk, mert a mi szerény vidéki nézeteink szerint lehetséges ez. aztán nagy mértékben olcsóbb dolog is, mint uj szinházat építeni. Húsz év alatt azok a falak úgy meg nem rokkanhattak, hogy egy újabb emeletet meg ne bírjanak. Régen — tapasztalat szerint — több „zsírral“, és kevesebb cirkalmozással ugyan, de alaposabban is épitettek az emberek mint ma, a mikor „ 100 évig tartó“ falakat is tudnak előirányozni a tervezők. Szélesebbnek amúgy sem kell lenni a színháznak; de mélyebb s illetőleg hosszabb lehet. Tessék az épületet a két utcáig egészen kinyújtani s csinálni még egy emeletet. Hátul mélyebb lesz a színpad; megnagyobbodnak s megszaporodnak az öltözők; lesz ruhatár, lomA Riviera. (Folytatás.) Monacó önálló fejedelemség és áll Monacó városából, az azzal Összefüggő Monte-Carlóbó! és Condominából. Lakosainak száma körülbelül i4.ooo lélek, mig az utcai idegenek száma tavaly 870,000 embert tett ki. Ezen város találkozó helye a világ leggazdagabb és legelőkelőbb embereinek, azonfelül azonban sok kaland tr- nak. De látogatja azt a középosztály is, miután maga az élet igen olcsó, a mellett pedig sok élvezetet nyújt. Egy kiálló hegyormon óriási fényűzéssel épült Monaco. Szentélye: a kaszinó. Oda tódul reggeli 10 órától éjfélig a közönség, hogy megkísértse a könnyű pénzszerzést, mert azon gondolattal, hogy a pénzt el is lehet veszíteni, úgy látszik senki sem számit. Pedig jóllehet századiknak látszik, mégis úgy van, hogy csak az nyer, a ki nem játszik. Mert ha meggondoljuk, hogy Monacóban adót senki sem fizet; hogy a fejedelem több millió frankot tévő civillistáját a kaszinó fizeti; hogy a kaszinó pénzén lett a sziklákból tündérvilág varázsolva, a mellett pedig a bank részvényeseinek óriási osztalékot fizet: akkor azon meggyőződésre ju'unk, hogy nem a bank, de a nagyközönség vészit és pedig óriási összegeket. Maga a kaszinói épület a képzelhető legnagyobb fényűzéssel és kényelemmel van épitve. Hat óriási játékteremben 18 játékasztal van, melyek között 12 asztalon roulettet, hat asztalon trante-quarantet játszanak. A krupierek száma 800-at tesz ki ; minden asztal reggel 10 órakor 80,000 frank játszótőkét kap, melyet azonban a szükséghez képest kiegészítenek. A roulet- játék abban áll, hogy az asztal közepére illesztett korong-alakú gépen, melyen 36, felerészben veres, felerészben fekete szám, úgyszintén a o van festve, emberi kéz egy kis golyót hajt; a mely számon, illetve színen a kis golyó megáll, azon szám, illetve szin nyert. A nyerés a tét kétszeresétől 35-szörösóig megy, az illető chanceahoz képest, — a maximális tét is ehhez képest 6000 frank, illetve 18O frankig terjed. A o nyerése esetén az összes tétek a banké, kivéve az egyszerű chanceokat, hol a bank a fél-tételt kapja ilyenkor. Ezen egy előnyön kívül a bank egyforma chance-al játszik és mégis tény, hogy mindig a bank nyer. Az egyenlő esélyek dacára a közönség azért vészit, mert a szenvedély által hajtott ember korlátolt anyagi viszonyok mellett játszik az érzéketlen géppel szemben, a hol az anyagi eszközök mérve korlátlan. Egyes kivételektől eltekintve tehát a prosperálás majdnem ki van zárva. Előfordul, hogy egy szin egymásután 20—25 szőr is kijön, hogy bizonyos szin napokig nem jön ki, mig más szin egymásután háromszor is. Nézetem szerint tehát disztémáról játékban beszélni nem lehet. A trante-quarant kártyajáték, a hol két sor kártya lesz kirakva, 3o-tól kezdve összerakva a pointoket 4o-ig. A. mely sorban a pointok a 30 hoz közelebb vannak, azon sor nyert; a felső sor a fekete Az olcsóságairól előnyösen közismert S'iscüer nöt-divat selyem- és csipke-áruháza SZATMÁR, a »Pannónia« mellett. Az összes őszi és téli divatáruk Wtél/yen leszállított ávbCM árusittatnak el. Nagy mennyiségű niRTClcléJcok érkeztek feltlö.n.0 olcsó 4rbari. Tessék meggyőződni! A nagy karácsonyi vásár megkezdődött.
