Szatmári Közlöny, 1910 (1. évfolyam, 1-21. szám)

1910-11-17 / 16. szám

I. évfolyam. Szatmár, 19101 November 17. Csütörtök. 16-ik szám. TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ES KÖZGAZDASAGI HETILAP. Előfizetési ár: Egész évre 6 K. Félévre 3 K. Negyedévre P50 K. Egyes szám ára 10 fillér. Hirdetések jutányos árban vétetnek föl. — Apróhirdeté­seknél minden szó 3 fillér. — Nyilt-tér sora 20 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: CSOMAY GYŐZŐ. 910 II te jHÉj Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Hám János-utoa 5. szám. Mindennemű közlemények és dijak e cimre küldendők. Városi bizottsági tagok választása. Városi bizottsági tagokat fogunk választani, mind a négy kerületben. November 27-én dől el, krket tisztel meg a polgárság bizalma a huszonegy bizottsági tagsággal. Mindegyik kerü­letben már eddig is több jelölés történt. Fontos kérdés — úgy a polgár­ság érdekeit, mint a város vagyoni és erkölcsi jólétét tekintve, — kik kerül­nek a közügyeket intéző bizottságba. Mert a köztéren dől el, milyen irány­ban haladjon életünk szekere. A köz- ügyek alakulása kihatással bir az élet minden ágazatára. Nehéz viszonyok közt él. a társa­dalom. Terhek alatt nyög. S az élet újabb és újabb igényeket támaszt. Vigasztalannak látszik a jövő. Mind­nyájunk anyagi és erkölcsi jóléte követeli tehát, hogy mindenütt, ahol csak lehet, — igy első sorban a köz­gyek terén, — arra igyekezzünk, hogy a bajokat orvosoljuk s jobb helyzetet teremtsünk. A közügyek okos, lelkiismeretes irányitásától függ a jobb jövő. Nagyon fontos tehát az egész társadalomra nézve, hogy kiknek kezébe adjuk a közügyek intézését. Olyaiioknak-e, a kiket ismerünk becsületes, jó szándé­A spanyol néplélek. Irta: dr. Barna János. (Folytatás.) Elvonulni láttuk szemeink előtt a né­pek nagy sokaságát, amelyek a legkülönbö­zőbb fajoknak voltak gyermekei. A kelta ibér és baszk mellett, ott látjuk az árja görögöt, latint s a barbárt s végül a sémita fönictai, pun, arab és zsidó rekesztik be a sorozatot. Ezeknek a népeknek vegyüléke adja ki azután a jelenlegi lakóit a félszigetnek. Nézzük, mily tulajdonságokat örökölt az ősöktől a spanyol. Az ősi ibér fajtól talán csak a szabadságszeretet maradt az utódokra. Ez a faj kipusztult egészen, le-' számítva a Pyreneusok lejtőin négy tarto­mányt, hol fönnmaradva lassú haldoklásnak néz elébe Európa legősibb nemzete. A görög a művészet iránt való lelke­sedést és a kereskedelemre való hajlandó­ságot hagyta örökül. A római az uralomra vágyást, szó­kaikról, akik tanúságot tettek róla, hogy polgári kötelességeiket hűen •akarják és tudják teljesíteni s akik igazán a polgárság hivei; vagy azok- nak-e, akik a maguk hasznát előbbre teszik a polgárság, a társadalom jó­léténél. Bizalmunkat tehát csak az arra érdemes egyének felé fordítsuk. * Az összes kerületekben megindult a mozgalom a huszonegy városi bizottsági tagság betöltésére nézve. A második kerület választó polgárai nov. 13-áu népes jelölő gyűlést turtottak, Uray Géza elnöldésével, az iparos olvasókörben, amelyen a követke­zők személyében állapodlak meg : Uray Géza, Ekker János, Hehelein Károly, Asztalos József, Lévuy József és dr. Rácz Endre, fentartváu a szabad elhatározást Markos György személyére vonatkozólag. Vasárnap délután pedig a 111. kerület választó polgárai gyűltek össze a Vigadó­ban, jelölő értekezletre, amely igen látoga­tott volt. Uray Géza .duökölt, aki hangsú­lyozta, hogy a polgárság oly egyének mellett foglaljon állást, akik megérdemlik a bizalmat, akikről biztosan felt illető, hogy a város és a polgárság javát igyekeznek előmozdítani. A III-ik kerületben, úgymond, négy hely kerül betöltésre, melyre a függet­lenségi párti bizalmi férfiak által megneve­zetteken kívül Krassó Miksát is jelölni kí­vánják. Bejelenti továbbá elnök, hogy töb­ben Kölcsey János táblabirót és Virágh András régebben volt bizottsági tagot hoz ták nála javaslatba. Elnök ezután meleg szavakkal emléke­zik meg Csotnay Imre érdemeiről, amelyeket a III. kér. képviseletében mindig önzetlen kincsét és a kegyetlenkedésre való hajlan­dóságot. Hiszen a gladiátori játékok szeli- debb alakban ma is fönnállanak a bika­viadalok képében. A barbárok, kik elözönlötték a félszi­getet s letörték a római sas szárnyait, ha­mar fölolvadva a római culturában elvesz­tették szókincsük legnagyobb részét, roma- nizálódtak. Ok a nyelv szerkezetét hagy­ták örökül a jelen lakóira. Nem szóltunk még a sémitákról, ezek­nek mi az öröksége? Az övék a legszebb, a mély vallásosság, az isten iránt való sze­retet. Hiszen a hit iránt való ragaszkodás és szeretet a mozlim népeknél és zsidók­nál jóval nagyobb, mint általában az árja keresztényeknél. A hit parancsait ma is pontosabban megtartja a mozlim és a zsidó, mint a keresztény. Mohamedán teplomban láthatni a hivő arcán, hogy tel­jes szivvel és lélekkel társalog istenével, épúgy a zsidó is. Ünnepet megtartani iga­zán csak e kettő képes a spanyolon kívül. ' Ez az örökségük. Tőlük tanulták el az éa lelkea működésével a városi közügyek terén szerzett. A polgárság mindig hálával és kegyelettel gondol a közügyeknek buzgó bajnokára. Egyúttal kijelenti, hogy többek részéről, helyére fiadr. Csomay Aladár I. al- kapitány lett javaslatba hozva, kinek hivatali állásával a bizottsági tagság betöltése nem ütközik össze, miért is javaslatba hozza őt; előterjesztést lelkesedéssel fogadtak. — Nagy megnyugvással veszi, hogy oly kiváló egyéneket tisztelnek meg bizalmukkal, hogy bármelyikre esik a választás, illetve a sors megelégedhetnek. Jelölésbe hozattak a kö­vetkezők Kató Antal, Kolozsváry Károly, Fehér József, Katona Imre, Krassó Miksa, Virágh András, Kölcsey János, és dr. Csomay A ladár. SZÍNHÁZ. Molnár Ferenc vigjátékát: „A doktor úr“-at láttuk szerdán este. Közönségünk már ismeri e pompás darabot, de szívesen fo­gadta most is, hogy újra színre hozták. A darab fő mozgató alakjának, Puzsérnak ki­tűnő alakításáért Herczeg Vilmost dicséret illeti. Jók voltak még mellette Homokay Gabriella és Horváth Lenke. Bemutató előadás volt csütörtökön, „A muzsikus leány cimü operettet játszották. A tuvaly többször előadott „Erdészleány“ mintájára készült, lmsonlit a meséje is, csak az alakok másak. De arnig az erdészleány kedvesen és finoman naiv, addig a muzsi- kusleány buta és nyers. A zene kellemes, szentimentális alap- vonásu; sok gyönyörködtető részt tulálunk benne, csak itt-ott terjengős. Például a má­sodik felvonásban. Ezért nem árt különösen isten iránti igaz szereteter. Hiába üldözték, kínozták s vitték máglyára a moriskók és maránok ezreit szent Domokos gyermekei. A hitük iránt való ragaszkodás sémita vonás bennök. Lelkűknek legszebb kincsét, a vallásosságot, sémita őseiktől örökölték. S a két örökség, a két vér ma is küzd és harcol, mint küzdött évszázadokon át egymással. Harcoltak a földért, itt győzött Róma lelke s a félhold Dávid csillagával együtt elbukott végleg Granadában. A zsidó és arab vértől átitatott spanyol teljes buz- gósággal vetGgnagát a mozlimra és a zsi­dóra. Meg akarja téríteni, az egy igaz egyház aklába akarja a legyőzöttet hajtani. Itt már a sémi vér dolgozik ; a hitért harcol, nem­csak a földért. Látja, hogy ez a küzdelme meddő; beleszól a római vér s fölgvulnak a máglyák s vérvörös lángjok biborra festi az eget, mint hajdan a Caesarok alatt. A különbség az, hogy akkor keresztényt égetett a római, most meg zsidót és arabot. A római az állam ellenségeit látta a keresz­tényben, ezért küldte máglyára és dobta a Az olcsóságairól előnyösen közismert S'iscüer nöi-divat selyem- és csipke-áruháza SZATMÁR, a >Pannónia« mellett. Az összes őszi és téli divatáruk mélyen leszállított árban árusittatnak el. Nágy mennyiségű maradékok érkeztek felt"Ü.n.Ő Olcsó Tessék meggyőződni! F. l)ó lo-én a nagy karácsonyi vásár megkezdődik.

Next

/
Thumbnails
Contents