Szatmári Közlöny, 1910 (1. évfolyam, 1-21. szám)
1910-11-10 / 15. szám
I. évfolyam. Szatmár, 1910. November 10. Csütörtök. 15-ik szám TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ES KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Előfizetési ár: Egész évre 6 K. Félévre 3 K. Negyedévre 1-50 K. Egyes szám ára 10 fillér. Hirdetések jutányos árban vétetnek föl. — Apróhirdetéseknél minden szó 3 fillér. — Nyilt-tér sora 20 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: CSOMAY GYŐZŐ. Szerkesztőség és1 kiadóhivatal: Szatmár, Hám János-utca 5. szám. Mindennemű közlemények és dijak e címre küldendők. Ipartestület Szatmáron. Az ipartestület Szatmáron való megalakításának gondolata nem uj. Volt már róla szó régebben is. Azt hisszük, maguknak az iparosoknak egy része idegenkedett tőle. Azonban városunkban, ahol az iparosok olyan nagy számban vannak s az ipari élet olyan jelentős, mihamarább meg kell alkotni az ipartestületet. Az ipartestület az iparosok érdekeit mozdítja elő. Ezért újra felszínre hozzuk ezt a kérdést. Az 1884. XVII. t.-cikk 126. §. szerint az ipartestület célja: „az iparosok közt a rendet és az egyetértést fentartani; az iparhatóságnak az iparosok közt fentartandó rendre irányuló működését támogatni, az iparosok érdekeit előmozdítani s őket haladásra serkenteni. Ez okból gondoskodik arról: a) hogy az iparosok és segédek közt rendezett viszonyok álljanak fenn; b) hogy a tanoncok ügye rendez tessék ; c) hogy az iparosok és a tanoncok vagy a segédek közt felmerülő súrlódások és vitás kérdések elintézésére békéltető működés biztosittassék ; d) hogy segély- pénztárak létesüljenek; e) hogy az iparosok anyagi érdekeit szövetkezetek alakítása által előmozdítsa; f) hogy a hatóságokat az ipar- ügy tekintetében kellőleg tájékoztassa.“ Világosan látható ebből, hogy az ipartestület az iparosság javát szolgálja. Az ipartestület jó részben az iparosok kezébe teszi le saját ügyeik intézését. Ez által az egyes kérdések szakértő elbírálásban részesülnek. Tudjuk azt, milyen sok vitás dolog merül föl ipari ügyekben ; az ipar- testület., tagjainak tapasztalataival, hozzáértésével, közvetlen ismereteivel könnyebben s talán megfelelőbben is dönthet. Mindenesetre pedig az iparhatóságnak nagy segítségére lehet, megnövekedett teendőit megoszthatja, igy az iparhatóságnak minéj intenzivebb működést biztosíthat. Az iparosság viszonyait minden irányban rendezheti, az ipari élet működésének nagyobb rendszerességet, több lendületet és erőt, tartalmat és jelentőséget adhat A rendezett ipari élei pedig az alkalmazottaknak is Hasznára leend, mert a munkásnak is éppen úgy, mint a munkaadónak egymáshoz való viszonyát meghatározva, biztosítja az alkalmazottak érdekeit is s biztosítja jövőjét is, hogy az ezután fellépő generáció is megfelelhessen — sőt még fokozottabban — hivatásának. Az ipartestület, a törvény intézkedése szerint, a képesítéshez kötött mesterséggel foglalkozó iparosok kétharmadának kivánatára, az illetékes ipar- és kereskedelmi kamara meghallgatásával és a törvényhatóság hozzájárulásával, az iparhatóság által alakítandó. Azonban az iparhatóság kezdeményezésére is létesülhet. Ebben az esetben az iparhatóság hívja egybe az iparosokat, akiknek legalább kétharmadrésze szükséges az alakuláshoz. Bármelyik részről kezdeményeznék is Szatmáron az ipartestület alkotását, mindenképpen közhasznú intézmény lenne. Természetes, hogy gyorsabb és biztosabb volna az akció, ha az iparhatóság indítaná meg. L. Színház. November 5-éu, szombaton este, kezdette meg Heves Béla s/,intársulata előadásainak sorozatát. Megnyitóul Kuzaliozky Antal „A kard becsülete“ című 4 felvonásos társadalmi színművét adták. A darab a katonai élet elfogultságai és előítéletei ellen' irányul. Témája régi, azonban a szerző a színpadi hatások eszközeit, jól ismeri, igy a darabot, amelyben különben sok valószínűtlenséggel és tulA spanyol népiélek. Irta: dr. Barna János. A spanyol nép lelki világát legjobban két alkalomkor tudjuk kiismerni: a templomban és a bikaviadalnál Ezen a két helyen legtisztábban láthatjuk meg a nép lelkületét; két oldaláról van alkalmunk kiismerni a népleiket. Érdekes a kép bármelyik oldalról is nézzük. Első pillanatra meg sem érthetjük ezt a két ellentétet. Az emberi léleknek ilyen ellentétes megnyilatkozásait nem is hinnők el, ha nem látnok saját szemeinkkel. Templomában, circusában egyformán csodálatos ez a nép. Mintha nem egy nemzetnek volnának gyermekei, mert ott az áhítat, itt az állati szenvedély az, ami elragadja, hevületbe hozza a lelkeket. Férfi, nö, fiatal s agg egyforma kéjjel nézi a bikaviadalnak sokszor utálatos jeleneteit; épúgy a templomban is az áhitat egyenlő mértékben emeli föl, a lelkeket az Urnák zsámolyához. Okát kell keresnünk a lélek ezen ellentétes megnyilatkozásának. Ok nélkül nem létezhet semmi, minden tüneménynek kell hogy legyen magyarázata; akár lelki, akár természeti tüneményről van szó. Az ok mindenütt meg van, csak hogy sokszor el van rejtve a kutató ember szemei elől. Faji megnyilatkozások ezek, tehát magát a fajt kell vizsgálnunk legelőször. Nincsen nép Európában, mely olyan különféle nemzetek összetételéből keletkezett volna, mint a spanyol. Az Ősi ibere ken kívül, akik törzsökös lakói ennek a hatalmas félszigetnek, számos nép fordult meg évezredek során. Jött a sémita föníciai s partok mentén alapit gyarmatokat, melyek közül nem egy ma is virágzó városa Spanyolországnak. Talán nincs is városa Európának, mely oly nagy múltra tekinthetne vissza, mint az egykori föníciai gyarmat, Cadiz. A föníciait kiszorítja a görög s egymásután keríti birtokába városait, azonkívül újakat alapit, a régieket meg nagyobbitja. A görögök hatalmának hanyatlása magával hozta gyarmatainak elvesztését is. Uj gazda került a gyarmatvárosokba. Tulajdonképen nem is uj, régi ismerős, hiszen a föníciai eredetű Carthago punjai kötnek ki Ibéria partjain s foglalják el a kikötő városokat, sőt a félsziget testének jó részét is birtokukba kerítik. A punokat hamarosan kiszorítja egy hatalmas nép, a római. A római hódítás véres harcokkal jár együtt; a félsziget eddigi szabad iberjei, kiket nem hódított mind ezideig meg sem a föníciai, sem a görög, sem a pun, nem akarták egykönnyen nyakukba venni a római igát. Hosszas és küzdelmes harcok ezek, melt ek beszélnek Numantia hős védőiről, Viriatusról, a pásztorból lett szabadság- hősről és sok névtelen herosról. Róma uralma négyszázadig tartott s ennek az uralomnak hatását mutatja maga a spanyol nép szókincse is. Az ötödik században megkezdik a barbár germánok kongatni Róma fölött a halálharangot. Hosszú haldoklás és halálküzdelem előzte meg az ezer esztendőnél idősebb hatalmas birodalom bukását. S a hosszas haláltusában, mintha kimerült volna Róma, akár csak a nagybeteg, kit a sorvasztó láz agyonkinzott s az elgyötört testből egy napon szép csöndesen száll el a lélek ; halála csöndes volt. Kimúlását alig vették észre. Szinte nem is akarták elhinni, hogy a római sas kimúlt, kiszenvedett. Romulus Augustulus az utolsó császára Rómának lemond trónjáról, már küzdeni se tud a bíborért. Romu- lussal kezdődött és Romulussal végződött Róma története. Róma meghalt és Hispánia ? Az már Az olcsóságairól előnyösen- közismert &xscüer flintái Az összes őszi és téli divatáruk mélyen leszállított árban árusittatnak el. Nagy mennyiségű maradékok érkeztek feltűnő OlCSO éxloen. Tessék meggyőződni 1 női-divat selyem- sé csipke-aruháza SZATMÁR, a »Pannónia* mellett. F. bő 15-én a nagy karácsonyi vásár megkezdődik.
