Szatmári Közlöny, 1910 (1. évfolyam, 1-21. szám)
1910-09-05 / 6. szám
I. évfolyam. Szatmár, 1910. Szeptember 5. 6-ik szám. «• TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ES KOZGAZDASAGI HETILAP, *|1:1..11:1.i:\ik miyiu:\ iilirov Előfizetési ár: Egész évre 6 K. Félévre 3 K. Negyedévre P50 K. Egyes szám ára 10 fillér. Hirdetések jutányos árban vétetnek föl. — Apróhirdeté- ^ seknél minden szó 3 fillér. — Nyilt-tér sora 20 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: CSOMAY GYŐZŐ. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Hám János-utca 5. szám. Mindennemű közlemények és dijak e címre küldendők. A Szatmárhegy érdekében. — Park, szálló, kioszk, fürdő a hegyen. Petőfi kert. — Lapunk legutóbbi számában irtuk, bogy a Szatmárhegy érdekében a szőlő-tenyésztés, bor-értékesités céljából egy szövetkezetét vagy részvény- társaságot kellene létesíteni. Jeleztük e társaság alakításának előnyét, rámutattunk működési terére, körére. Abban a cikkben mondtuk, hogy a Szatmárhegy szépítésére s az ottani idözés, üdülés kellemessé tételére is kívánatosnak tartunk egy intézkedést s erre is megtesszük indítványunkat. — E cikk keretében írjuk meg gondolatainkat. Közönségünk, mely szeret a hegyre kirándulni, mely szívesen töltene ott el egy kellemes napot — s a városi szőlőbirtokosok nagy része is szeret a begyen nyaralni, — nem tud hol megtelepedni s nem tud egymással hol találkozni ; nincs egy alkalmas hely, nincs egy alkalmas terület, a hol Összejöhessen. Nincs egy kert, nincs egy vendéglő, főleg nincs egy alkalmas szoba, hol meghálhasson, megszállhasson az a kiránduló, aki szórakozás közben elkésve vagy jókedvében a vonatról lemaradva az éjt eltöíthesse, vagy — mert saját szölöbeli lakása sincs — ott meghálhasson, esetleg több napon át tartózkodhassék. Szükség volna tehát a hegyen egy néhány szobából álló villa-szálloda és egy alkalmas vendéglőre s nagyobb étkező, nagyobb tömeg befogadására alkalinas helyiségre, röviden egy kioszkszerü épületre egy nagyobb megfelelő kertben, a melyet a város igen ügyes kertésze megalkotna, beültetne s befásitva földiszitne. Ezt egyelőre részben faiskolának lehetne használni j részben szönyeg-kertészetileg lehetne széppé, kellemessé tenni. Szükséges lenne az igy felfogott területen olcsón néhány fürdő-szobát is létesitni a fent időző közönség számára, mely fürdőhelyiségben lehetne mesterségesen láp- szerii sói kénes fürdőt, berendezni s ezzel a kellemes levegő-kúraként igen alkalmasnak bizonyult Szatrnárhegyet viz-kura helylyé is alkalmassá tenni. Az Időző, mulató, nyaraló közönség nem lenne kénytelen a hegyről lejönni, a sokszor, • mint most is tilalom alatt álló Szamosra, a kellemes idözést megszakítani, kényelmetlenül utazni s fáradni. Gyógyvizet, használva fent s a pompás levegőben valóságos olcsó fürdökurán lehetne minden városi és hegyi birtokos. A kert s összes helyiségei köny- nyen létesíthetők a Kislippa-állomás előtti téren a hegyi és erdődi vasút vonalak találkozásánál lévő, most alig valamire használt s tudomásunk szerint különben is városi birtok-területen, mely amellett hogy szép lenne, még haszonhajtóvá is válnék, főleg akkor, ha a múlt számunkban jelzett hegyi társulati pince és közös sziire- telési terület az ut másik oldalán vagy ennek közelében létesittetnék s a must és bor-kóstolási hely s boreladási iroda a vásárló közönség részére a kertben rendelkezésre álló találkozási helyiséget is tartalmazná. Azt kérdezhetné valaki, hogy vizet honnan veszünk a fürdőhöz ? Ez a legkevesebb. A kutak ásása az említett területen épen nem nehéz. Pél-, dája ennek a már létesített több kút a hegyen, melyek elég bővizzel birnak. De meg a „fogott vizek“ mire valók ? A téli hóolvadáskor betonmedencébe annyi viz gyűjthető egybe, amennyi az egész vízszükségletet teljesen fedezni fogja s e víz beszerzés nem is nehéz. Szóval a hegyi park-épületeivel, szálló s vendéglői helyiségeivel, villáival, pavillonjaival létesíthető, szépéAkaraterő és kitartás. 3. — Mathews nyomán. — Igaz, hogy mindnyájan jobban szeret- nők a „csinált utat“, de ha e vágynak rabszolgái leszünk, akkor lehet hogy talán kényelmes életet biztosítunk magunknak, de a valódi tisztelet, nemesebb becsülés nem a mienk lesz, hanem azoké, akik az élet harcát férfiasán, kitartással és nagy elhatározásokkal vívják meg. Egy foglalkozási ágban sem tudunk jelentős sikert elérni anélkül, hogy nagy és fárasztó munkát ne végeznénk, erőnk, képességünk nagyobb megrázkódtatásokon ne meiine keresztül es tudásunk próbára ne tétetnék. Beszélnek lángelméről. Azt mondják, hogy a született tehetség már eredetileg képesítve és rendeltetve van arra, hogy sikereket érjen el. De a tapasztalat azt mutatja, hogy a lángelme csak eszköz; kitartás, előre törekvés, akaraterő nélkül a lángelme is parlagon marad. Szeretni kell a munkát. Szivünkből, lelkűnkből kell kötelességeinket teljesíteni, Az apró- lékosságokig kell mennünk munkánk kivitelében. És ahhoz, hogy lelkiismeretesén lássunk a dologhoz, a legkisebb részletektől se sajnáljunk fáradságot és erőt. Ha valaki kicsiny pozícióban van is, a társadalmi élet szerényebb viszonyai közt is talán, az még nem akadályozhat meg senkit | az előrehaladásban, ha nemes törekvése valami szép dolog alkotására készti. Igaz, hogy a nehezebb helyzetben élő embernek fáradságosabb feljebb jutni. De az idő mindent elősegít. Természetesen csak akkor, ha mi magunk munkálkodunk elsősorban értelmünk, képességünk fejlesztésén, mesterségünk vagy művészetünk értékének emelésén. „Várni tudni“ — mondja egy kiváló bölcs, — „ez a siker nagy titka.“ Wellington herceg, a világtörténelem egyik legnagyobb hadvezére, mint alárendelt már ki akart lépni a katonaság kötelékéből, mert nem haladt előre oly gyorsan, mint óhajtotta volna. De kitartása még sem hagyta el s egyszer hadvezetéssel megbizatván, végre is fényes győzelmet aratott, amely nemcsak katonai sikerét alapította meg, hanem világtörténelmi nevet biztosított neki. A németek büszkesége Moltke tábornok, 61 éves koráig úgy mondhatjuk, hogy csak kötelességét teljesítette, bár kifogástalanul, de minden rendkívüli siker nélkül ; azonban csüggedetlenül várt a diadalra és utoljára is nagy győzelmet aratott Ausztrián, majd a franciák elleni hadjáratban. — Egy hires politikus eleinte lassan emelkedett. Mikor a jogra készült, a tyúkokkal kelt s oly későn feküdt, hogy el ne álmosodjék, vizes kendőt tett fejére. Kezdetben csak két koronát keresett napontu, amely alig volt elég megélhetésére. De küzdött fáradhatatlanul. A harmadik évben már szónoki sikere volt a bíróságok előtt, 5 év múlva pedig a politikai nagyságok közzé lépett. Jelszava volt: „Dolgozzál, vagy vesz- szél éhen !“ (Folyt, köv.) Denton (Angolország), az angol kalap-ipar remeke kapható 1 évi jótállás mellett egyedül Kazinezy-n. 4-ik szám. Krámer Jenő hutoráruháza Szatmár, szinMz mellett.
