Szatmári Közlöny, 1910 (1. évfolyam, 1-21. szám)
1910-12-21 / 21. szám
a 2-ik óidul SZATMÁRI KÖZLÖNY 21-ik szám világot épit fel és teremt egy olyan korszakot, melyben az érdek és rut önzés szavának el kell némulni és a vásári zsivalyt, a züllésnek indult erkölcsi életet, csendnek, nyugalomnak, békének és megelégedésnek kell felváltani. És ezt az örvendetes átalakulást mind egy magával is jó tehetetlen kis gyermek hozta meg. De az a gyenge kicsiny kéz, mely akkor még csakis az édes anyai keblen pihent meg, nem sok idő múltán már össze fogja törni millió lelkek nehéz rabláncait s oszt igazi áldást országoknak és nemzeteknek. Az a szegény kisded, aki 1910. évvel ezelőtt idegen ember könyörüle- tébol nyer magának pihenőhelyet, ahonnan azonban nemsokára menekülni kellett, később országoknak imádott kedvence lett s világbiró fejedelmek, császárok és királyok szállanak le trónjukról, hogy azt a mennyei királyt üdvözöljék, akinek „nem volt helye, a hová fejét lehajtsa“. Még ma is a világnak hatalmasai zarándokolnak el arra a helyre és mélységes áhítattal leborulnak ott, ahol ő koldus szegénységben született. Mi is, kik lelkünk teljességéből érezzük azt a végeden örömet és igazi boldogságot, melyet e világnak hozott itt a magunk szivében is, melyet ő imádság helyévé szentelt fel, az angyalok seregével együtt hangoztassuk ma is a hit eme háláját: „dicsőség a magasságban Istennek“; a remény imáját: „békesség e földön“; s a szeretetnek őszinte fogadalmát: „és az emberekhez jó akarat“. Dr. Márk Ferenc. Színház. December 15- és 16-án egy francia drámát mutatott be a társulat „Balga szűz“ címen, Henry Batailletől. Rövid tartalma, hogy De Charance Amadé herceg 16 ha leesik a női büszkeség piedesztáljáról, aki a mi ölünkbe esik. Güttner L. Az asszony szeme által lesz széppé és szemünk által szebbé. Stettenheim. Vannak asszonyok, akiknél egyre megy akár megígérnek, akár megtagadnak valamit. Stettenheim. Tiszteljed a nőket, hogy sokáig ifjan maradhass a földön. Jókai. Csodálatos teremtés a nő ! Nem lehet annyi hibája, hogy egyetlen erénnyel ne tudná ellensúlyozni és nem lehet annyi erénye, hogy egyetlen hibával le ne tudná rontani. Jean Paul. Aki mindazt leírná, amit tizenöt nő beszél, mikor nincs köztük férfi, eldicsekedhetnék vele, hogy ő irta a leghaszontalanabb könyvet a világon — még akkor is, ha valamennyi eszes, szellemdus volna Deschannel. éves leánya, Dianetta és a herceg jogtanácsosa, Armaury Marcel hírneves párisi ügyvéd, lángoló szerelemre gyuládnak egymás iránt, bár a férfi már negyvenedik évét tapossa. A leány szerelmének feláldozza ártatlanságát s egész jövőjét, az ügyvéd hírnevét, egziszentiáját s fiatal, forrón szerető hitvese iránti férji hűségét. Sem könyörgés, sem megfélemlítés nem használ, szerelmük olthatatlan. Mikor Londonba szökik a szerelmes pár, nyomon követi őket a leány atyja, fitestvére s az ügyvéd hitvese, aki bánatosan mond le férjének szivéről, de a törvényes válásra semmi szin alatt sem hajlandó. A leány szüleihez visszatérni nem akar, az ügyvéd sem bit- róla lemondani ; ekkor a fiatal herceg, aki párbajra sem tudta kényszeríteni húgának elcsábitóját, elhatározza, hogy megöli az ügyvédet, akit azonban a végzetes percben közbelépésével a szerető hitves megment. Csak egyelőre, mert a hercegfiu örök bosszút esküdött. Dianette ekkor látja, hogy szerelmese veszve van, ha ő fel nem áldozza magát. Ünnepélyes kérdést intéz Armauryhoz, kit szeret legjobban. S mikor a lángoló szerelmi vallomást hallotta, golyót röpit szivébe. A darab rendkívül hatásos. Az iró sok, súlyos társadalmi és lélektani problémát dob elénk, mesteri színezéssel s a színműíró ragyogó művészetével. Az egé- I szén fiatal leánysziv meglett férfi szerelmére áhítozik. A hírnév magaslatán álló, ! komoly s okos férfiú szivének képtelen j parancsolni, ha a szerelem elfogja s a házas élet kötelmeiről megfeledkezve, a társadalmi szabályokat átlépve, szinte ész nélkül, bár fenséges érzelemmel, dobja magát a diadalmas szerelem karjába. Leomlik a rangkülönbség is a szerelem hatalma előtt, amelyen sem szép szó, sem életveszélyes fenyegetések erőt venni nem tudnak. Látjuk a női szív önfeláldozását két formában: az elhagyott hitves fájdalmas megbocsátásában s őrangyali virrasztásá- , ban; n abban a rajongásban, amely a szeretett férfiú megmentéséért a szerelmes ; leány kezébe öngyilkos fegyvert ad. S a | gondolatok s eszmék egész raját. Az érdekfeszitő események, a hatásos helyzetek és jelenetek, az írói művészet \ pompás stílusával tárulnak a néző elé. Színészeink ambiciózusan játszották meg a darabot. Dianettet Czakó Mici játszotta, finomsággal, kedvességgel s álérzéssel. Partnere Vidor József volt. Bár mi í másként gondoltuk el Armaury férfias, j nagystilü, imponáló alakját, mind azáltal igyekezetét elismerjük e nehéz s sok drámai erőt igénylő szerep alakításánál. Zöldy Vilma Armaurynét játszotta, intelligens, meglepően érdekes felfogással s mindvégig lekötő művésziességgel. Baghy a herceg szerepében s Homokay Gabriella mint hercegné, rutinozott művészi tehetségükről s tudásukról ez alkalommal is tanúságot tettek. Szerdán Földes Imre színmüvét, a „Hivalnok urak“-at újították föl, az egyik női szerepben a vendégként fellépő Saáry Margittal. A rokonszenves megjelenésű vendégművésznő határozottan értékes művészi képességeivel, megnyerte a közönség tetszését. Jó felfogás, diszkrét s céltudatosan színezett, rutinos játék, kellemes orgánum jellemzik alakítását. December 22-én és 23-án ismét bemutató előadás volt. „Buridán szamara“ címet viseli az a francia vígjáték, amelyet most láttunk. Egy fiatal és vagyonos párisi gavallér, akinek a költekezés, flör- tölés s lumpolás a dolga csupán, áll a központban, amint nem képes szivének állandó tárgyat választani a vele kacérkodó asszonyok közül. Olyan, mint a Bu- idán szamara a mezőn, amely a szénaboglyák közt éhen veszett volna, mert nem tudta magát elhatározni, hogy melyikbe harapjon, — ha egy pásztorlányka el nem vezeti s meg nem eteti. A párisi előkelő szamarat is végre egy csitri leányka hódítja meg s vezeti a házasélet — asztalához. Szellemes ötlet, de egymagában nem elég egy egész estére, még akkor sem. ha szellemesen van megírva s egy két jó jelenettel fűszerezve. így esik meir, hogy a darab nem elégíti ki a nézők várakozását, nem mulattat eléggé, sőt — második felvonását, egyes nem nagyon Ízléses helyzeteivel, leszámitva — untat. A nézőnek pedig, ha a darab sikerét mérlegeljük, szabad sírni, nevetni, boszankodni, tépe- lődni, — de unatkoznia semmikor sem szabad. Érzékeny természetű egyéneknek nagyon kell vigyázni, milyen hashajtót használjanak, mert a rosszul választott szer nagyon kellemetlen bajokat okozhat és sokszor egészen hatástalan. A budapesti m. kir. tudomány- egyetemi belgyógyászati klinikáján végzett kisértetek alapján meg lett állapítva, hogy a természetes FerenCZ- JÓZSef-keseriiviz erős hashajtó-eredménye inellett nemcsak kellemetlen utóhatást nem idéz elő, hanem az étvágat is még lényegesen tneg- nagyobbitja. Ezen kitűnő tulajdonságai révén a valódi Ferencz József-keserüviz messze kimagaslik a nagy hanggal diesért hashajtószerek felett. Az összes jóravaló ásványviziiletek árusítják. HIKE K. KASSAY KAROLY SZŰCS, a városház alatt' Függöny Congré ajonros TT„ pl 110 cm. széles, méterje S5 krajcár W p, C111C1 a Kazi1 Boldog karácsonyi ünneplést és boldog újévet! — Ünnepi istentiszteletek. A ! székesegyházban az éjféli « ünnep első napján ti. e. 9 órakor a nagymisét. dr. Boro- misza Tibor megyés püspök mondja s ugyancsak ő intéz sz. beszédet a hívőkhöz. Ünnep másodnapjáu 9 órakor káptalan mise. ünnepi i szónoklatot Kertész Pál alapítványi pénztári ■ tiszt mond. — A szatmári ref. templomban Biky Károly esperes. Boros Jenő s Tuba János s. lelkészek, a németi ref. templomban Kovács Lajos s. lelkész Hajdú Károly s. Szálló Béla s. lelkészek felváltva végzik az isteni tiszteletet. — Gyászhir. özv. Fényhalmi Antal- né sz. Horváth Mária Egerben f. hó 19-én hosszas szenvedés után életének 77-ik évében elhalálozott. Az elhunytat e hó 20 án történt. beszentelés után a halmii róni. kath. sirkertbeu helyezték örök nyugalomra. Az elhunytat leányán B-nyovszky Aladár av. főszolgabíró s kataszteri becslő biztos nején kívül nagy kiterjedésű, előkelő -“'^^ésag gyászol ja. — Hangverseny Fehérgyarmaton. December 17-én este Fehérgyarmaton fényesen sikerült hangverseny volt, amelyet a fehérgyarmati kaszinó rendezett Füredi Sándor hegedűművész, Hawel Edi^ zongoraművésznő és Heltai Hugó szin-Ar- sulatunk komikusa gyönyörködtették művészetükkel a díszes közönséget, amely zajos tetszésével kisérte előadott számaikat— Eljegyzés. Dr. Pirkler Arnö városi első aljegyző jegyet váltót; Visky Ellával, Visky Károly nyug. kúriai biró leányával.
