Szatmári Közlöny, 1910 (1. évfolyam, 1-21. szám)
1910-08-22 / 4. szám
I. évfolyam. Szatmár, 1910. augusztus 22. 4-ik szám. TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. ii■:<:.!i:i.i:mk iiimh:\ iiktfox. Előfizetési ár: Egész évre 6 K. Félévre 3 K. Negyedévre 1-50 K. Egyes szám ára 10 fillér. Hirdetések jutányos árban vétetnek föl. — Apróhirdetéseknél minden szó 3 fillér. — Nyilt-tér sora 20 fillér. A Szatmár—kolozsvári vasút kérdéséhez. Szatmár-Németi város a vasúti közlekedés szempontjából tekintve meglehetősen szerencsés helyzetben van., Debrecen, M.-Sziget, Mátészalka, Fehérgyarmat, Nagybánya, Erdőd télé mennek tőlünk a vonatok — s ezen városok felöl futnak be pályaudvarunkra. Naponként 60—70 személyes tehervonat. Dacára ennek kincses Kolozsvár-felé a Szamos bal partján Kolozsvárral, Enyeddel, Marosvásár- helylyel nincs egyenes összeköttetésünk. Ha Kolozsvárra akarunk menni, Püspökladányig kell mennünk s onnan Nagyváradon át kell mennünk Kolozsvárig s igy tovább. Két annyi utón megyünk keresztül; holott egyenesen a SzumosVöigyön kívánatos uj rendes nyomtávolu vasúton Szatmáriéi Kolozsvárra alig 20 mértföld távolságot kellene átutaznunk, mely alig telnék annyi időbe, mint amennyi idő kell a Szatmártól Püspökladányig való utazásra. A Szatmártól Kolozsvárra kiépítendő rendes nyomtávolságú vonal egyenes összeköttetésbe hozna bennünFelelős szerkesztő és laptulajc onos : CSOMAY GYŐZŐ. két a szép Erdély országgal .és a Székelyfölddel, mely összeköttetés közforgalmi és hadászati szempontból is felette kívánatos volna. Félénk fordítaná az erdélyi és székelyföldi lakosságot., mely munkaerőt adna vidékünkre s a nagy magyar föld felé terelné a ma Románia f(,ié tóduló székely kivándorlókat s az erdélyi ezredek felszerelési pontja lenne Szatmár, mint volt régen a 48-as időkben is s különösen a Kurucvilág idején. A Kolozsvár—Szatmár közti ösz- szeköttetéssel megrövidülne az Erdély és kassai s az egész északmagyaror- szági összeköttetés a Tátráig, hol már a szép vidéken időző külföldi turisták és fürdövendégekkel a kul'ura .szempontjából nagy jelentőségű összeköttetésbe juthatna az erdélyi és az északkeleti magyarság. Regéi, az volt a vasúti politika célja, hogy Magyar- ország az anyaország összeköttessék a szép Erdélylyel. Ez összeköttetések megvalósításánál az Erdélyből jövő nagyobb folyók völgyei vétettek irányadókul. A Maros, Körösök s a Szamos völgye. A számosvölgyi összeköttetés azonban még nem valósult meg; a bányai vasút zsák-utcába jutott s illetve eltért Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Hám János-utca 5. szám. Mindennemű közlemények és dijak e címre küldendők. az összeköttetés utjából s igy történt meg az, hogy olyan jelentékeny két pont, mint Szatmár és Kolozsvár máig sem érintkezhetnek. Pedig Szatmáron át Kolozsvár felé az egész Szamos-köz és Szarnos-hát bőven vinné terményeit s az erdélyi faanyagok, só és egyéb ásványcikkek Szatmár környékén jó piacot kapnának s az erdélyi háziiparcikkek nagy kelendőséget érnének el s különösen erősödnék a magyar nemzeti érzés. A Sza tmár—kolozsvári egyenes rendes nyomtávolu vasúti összeköttetésre feltétlenül szükség van az északkeleti Magyarország s Erdély s-'-áz északi Magyarország s az egész magyar birodalom szempontjából. Ezt mi hangoztatjuk is. Alkalmat ad erre nekünk az a körülmény, hogy most napirenden van az úgynevezett transversalis vasutak kérdése, az erdélyi részek és a Tátra- vidék összeköttetésének kérdése s jónak látjuk azt, hogy a közfigyelmet a Szatmár és Kolozsvár, két történelmi s kultúrintézményekkel bíró nagy város vasúti összeköttetésének szükséges voltára felhívjuk; annál inkább, mert a „Szamos“ lapban „TátraFöldön kötött frigy. Irta: P. Kasper Gizi. — Egy nagyon gazdag és finom család érdeklődik a doktor ur iránt. Én a családdal jó viszonyban vagyok s ezért hozzám fordultak. A háznál tudniillik egy fiatal lány van .. . — Értem, — szólt közbe az ügyvéd. S — ezt a fiatal lányt nekem kellene elven nem. — Ha tetszeni fog önnek, doktor ur. — Hallja, — szólt közbe a fískális — a ki alapjában becsületes szándékú fiatal ember volt — mielőtt tovább beszélne, mondok én valamit magának. Nem tudom, ki az a leány s mi az apja . . . — Kérem, doktor ur, hiszen meg fogja ismerni őket! — Ha akarom. De én nem fogom akarni! — Látja, doktor ur, nincs igaza. Először: a megismerkedés még nem kötelezi semmire ; másodszor . . . — Másodszor: még nincs elég kitér- j dt klientélám ahhoz, hogy megházusodjam. — ,Ha már épen erről beszél doktor ur, engedje meg, hogy őszinte legyek. Önnek, doktor ur. nincs egyáltalán semmiféle klientélája. Honnan is legyen? Önnek van egy pár ezer korona adóssága és nem lesz tovább hitele. A fiatal ember föl akart ugrani, hogy kidobja a szemtelen házasságközvetitőt, de ez észrevette szándékát, n vállára tette a kezét és szinte lenyomta helyére. — Várjon, doktor ur, még nem mondtam el mindent. Én öreg ember vagyok és sokat tapasztaltam már. A fiatal ügyvéd urak azt hiszik, hogy a kliensek már türelmetlenül várják, hogy ők megnyissák irodájukat. Az urak elfelejtik, hogy Pesten annyi az ügyvéd, mint a Margitszigeten a szúnyog. E mellett nem szeretnek pereskedni s ha mégis beperelnek valakit, az csak azért történik, hogy az ügyvédnek munkát adjanak. A lipótvárosi kaszinóban és Kereskedelmi Csarnokban több ügyvéd kibiczel, mint a hány kereskedő játszik s a játékosok azért mernek úgy gorombáskodni a kibiczekkel. mert tudják, hogy azok egy klienstől mindent eltűrnek. A fiatal emberek még jobban állnak, mint az öregek. A fiatal ügyvéd elveszi egy kereskedő vagy gyáros leányát, a kinek ha nincs is pénze, de pereket hoz az urának s a kereskedő vagy gyáros, ha látja, hogy a dolog máskép nem megy, bepörli az összes vevőit, a kik huszonnégy óra alatt nem fizetnek. Ha a kereskedők vejei nem lennének ügyvédek, tizedrész- annyi per nem volna ebben a városban. Mit akar ön, doktor ur, csinálni ? ön ma huszonhétéves és nincs semmije. Huszonhét évig kínlódott 8 ina nem képes a kenyerét megszerezni. — Ne beszéljen bolondokat! Legrosz- szabb esetben beállók irodavezetőnek egy nagy irodába. Az öreg érezte, hogy a fiatalember lágyul. — Úgy? Beáll irodavezetőnek? Ezért volt hát érdemes annyi éjen át dolgozni, hogy a mikor megszerezte a diplomát, elmenjen Írnoknak. És a kedves papája, a szegény öreg Kohn, a ki azt remélte, hogy a fia öreg napjaira segélyezni fogja, a ki Utazási cikkek. Bőröndök. Ragályinál, Deák-tér 8. sz, mélyen leszállított árak mellett adom el. 3—4 STARK divatáruháza Szatmár, Deák-tér e. ^111^
