Szatmári Hírlap, 1919. január-március (28. évfolyam, 1-12. szám)

1919-03-13 / 11. szám

Szatmát-Németi, 1919. tnárciu3 13.

„SZATMÁRI HÍRLAP

3

olyan remekül összejátszott, mintha napról- napra, reggeltől estig összejátszanának. Eredeti tehetség mindkettő. Figus Irma bátyjához és nagybátyjához méltó zenepartner. Ezt a triót igen szívesen látjuk viszont a nyilvánosság előtt.

Lakatos Géza Krüger Aladár Üdvözlégy Mária c. költeményét megindító drámai erővel szavalta el. Férfiak szeméből is könnyet csalt ki a leikéből kitóduló mély érzésekkel. Nem tudtuk, hogy az alakitót bámuljuk-e benne, vagy azt a mélyen érző lelket, amely átgyurta, magáévá tette ezt a költeményt.

Végül felhangzottá katholikus diákság erőteljes hangján a pápai himnusz. Nagyon köszönjük Hoffmann Ferenc karnagynak, hogy összehozta ezt a hangerők gazdag énekkarát. Egészen felvillanyozott bennünket és reménnyel töltötte el lelkünket ez a csillogó szemű lelkes ifjusereg, melyben egyházához a mai általános kereszténynél hivebb jövő intelligenciáját látjuk.

És mig ennek az ünnepi beszámolónak benyomásai fogva tartanak minket, szivszo- rongva gondolunk arra a fenyegető közeljövőre, mely nem respektálja a szülők jogait, sutba veti azt a sokat hangoztatott, de soha annyira meg nem csúfolt szabadság jelszót: és néptörvényt készít, amelynél eszébe sem jut, sőt egyenesen irtózik megkérdezni a népet. Az egész országban gyülóseznek a szülők, memorandumokkal és minden lehető módon tudtára adják Kunfi miniszternek, hogy nekik vallásos iskola kell és nem a franciáktól már sutba dobott, rablónevelő laikus morál. Hiába az egész ország egyöntetű előzetes tiltakozása, hiába minden természetjog, hiába minden Ígéret. . . Kunfi, a szabad Magyarország közoktatásügyének minisztere, rendelet alakjában akarjaráerősza- kolni a keresztény magyarságra hitetlen rendszerét. Amit évszázadokon át keresztény önfeláldozás, keresztény anyagi erő alkotott, el akarja tulajdonítani jogtalanul.

És még egy másik jelenség is elkese- ritően hat — különösen reánk, szatmári katholikusokra. Nincs hol összejönnünk. Minden keresztény intézményünket, főkép a Cecil-egyletet lefoglalva tartják akkor, amikor a Vigadó stb. szabadon rendezheti gyűléseit. Sőt az iskolatermeket egyszerűen erőszakkal kisajátítják, mint a zárda tornatermével tették, hogy keresztéuy intézményeket romboló és vallásellenes eszméik plántálására szolgáljanak.

Jót akarnak gyakorolni, de nem a magukéból, hanem másnak a könnyei árán.

Lenyeljük ezeket, mert le kell nyelnünk a szabadság hőseitől, akik a testvériség jelszavával indultak útnak és kábítanak el bennünket. Mi pedig ezalatt bűnhődünk szerénységünkért, vagy inkább gyávaságunkért, de nevelődünk is. A sok igazságtalanság neveli bennünk a keresztény magyar öntudatot és reményt, hogy majd lehiggad ez a mámor, mely elragadott egyes, hatalommal bánni nem tudókat, akik nagyon rossz pszichológusoknak bizonyulnak. Az emberi természetet nem bottal, hanem a boldogság igazi munkálásával, nem ígéretekkel, hanem valóságos szabadsággal lehet megnyerni. Mi pedig a Karitász szellemében tesszük tovább a jót, műveljük az igazi nemeslelküséget, gyűjtjük mint a valódi virág a mézet... és az élet mézgyüjtő méhei megérzik majd — amit Benkő József elnök szép hasonlatában mondott — a különbséget az igazi és a csinált virág között. (K)

Március tizenötödike 1919-ben,

Holnapután ismét megjelenik a nemzeti szin hevülő kis diák-melleken, elnyűtt katonasapkákon és a házak ablakaiból kiröppen az utcák forrongó népe fölé, hogy diadalmasa^/meglobogva az életfakasztó tavaszi szélben, szabadon hirdesse a Jog és Igazság eszméjének lebirhatatlan erejét és halhatatlanságát.

Óh, most és ezután egészen más március tizenötödikénk lesz, mint eddig volt. Az a schwarzgelb kétfejű sas, amelyet eddig ezen a tavaszi napon meg-meg fenyegettünk, amely ellen kipirult arccal és dobogó szivvel tüntettünk, már nem lebeg félelmes szárnycsapásaival fölöttünk. Tiszta és szabad a magyar ég 1

Szabad? Igen. A béklyókat és bilincseket összetörtük. 1918. okt. 31-e óta mindennap egy- egy Bastille-t rombolunk le és úgy látszik, egynéhány még mindig hátra van. A feudálizmus sokat épített ezer esztendőn keresztül.

1848-ban megcsinálták a forradalmat 24 óra alatt jámbor, paraplés polgárok. Mi október óta folyton március tizenötödikét tartunk nem a régi módra parapléval, hanem hellyel- közzel géppuskával és bombával, ádáz fenekedéssel, emberi formájából kikelt arccal, amelyen a Terror vérvörös fénye vibrál.

És még mindig nem tisztul az ég.

Vájjon mi lettünk feuevadakká, vagy a bosszúálló Idő nyitogat napról-napra újabb krátereket a házunk, családunk, kultúránk, emberi voltunk fundamentumai alatt?

Nem 1 Ä természet örök törvényei nem csalhatnak meg bennünket. Minden árvíz megtalálja a maga lefolyását s ha utána sár és iszap marad is, el kell jönnie a napnak, amely abból kifakasztja az uj élet csiráját.

Eddig március tizenötödikét szónoklással és szavalással ünnepeltük, most az uj Idushoz akkor lennénk méltóak és stílszerűek, ha elővennék sarokba hajított szerszámainkat, kapánkat, kalapácsunkat, rozsdás ekéinket; ha meginditanók a hallgató gyárak kerekeit és a nagy kezdés előtt kezet- kézbe téve az Alleghany-hegytől az Uraiig elénekelnék a Munka és a Béke Himnuszát 1

Oallus.

A Kath. Karitász harmadik felolvasó estéje. Az EJgyhm. írod. Kör és a Kath. Káritász felolvasó estéi városszerte nagy látogatottságnak és népszerűségnek örvendenek. A közvetkező harmadik felolvasó est március 16.-án délután 5 órakor lesz a t. a. kath. főgimnázium dísztermében az alábbi műsorral: Jensen Adolf: Susogó szellő. Zongorán előadja Krompaseky Margitka. Érkel Ferenc Bánk-Bánjából. Zongorán előadják : Krompaseky Margitka és Krompaseky Béla. A társadalmi kérdésről előadást tart Nyisetor Zoltán dr. Ének-duett, zongora kiső- rettel előadják: Szerafin Valéria és Szerafin Jolán. Erdős René : Ébresztő. Szavalja : Oöncey László. Gounod—Sarasate : Faust-Fantasie. Hegedűn előadja Hoffmann Ferenc, a 12. gy. ezred katonai karmestere; zongorán kíséri Hoffmann Rudolf.

A Néptanács első ülése. Szatmár- Németi város Néptanácsa március 8.-án tartotta a városháza nagytermében első ülését. Az ülésen a h. polgármester hosszabb jelentésben számolt be a törvényhatóság állapotáról azóta, mióta a törvényhatósági bizottság legutóbbi novemberi ülését tartotta. A Néptanács tárgyalta a kormánybiztos megkeresését egyes tisztviselői állások betöltése iránt és megválasztották a Néptanács szak- bizottságait is. Tárgyalásra került a tanács előterjesztése az építendő közkórháznak állami kórházzá nyilvánítása ügyében, a felső- keresk. iskola épületének befejezése és közkórházi célokra való átalakítása ügyében, az Iparos Otthon ügyében, a város közönségének tűzifával leendő ellátása ős a közigazgatási alkalmazottak rendkívüli segélyezése.

Keresstényszociálista pártunk jelölése. A szatmármegyei keresztényszoeiálista párt egyik mandátumára — mint értesülünk — Kóródi Katona János erdődi szolgabirót jelöli. A jelölést tudomásunk szerint a párt országos központja is jóváhagyta. Kóródi Katona János Nagybányán 1890 ben született, jelenleg 29 éves. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Eleinte a kereskedelemügyi minisztériumban szolgált, majd Szatmár vármegye szolgálatába lépett. Háta mögött 10 éves közszolgálat áll. Működött Erdődön, Fehérgyarmaton, Csengerben, 1913- ban főispáni titkár volt Csaba Adorján főispán mellett. 1914. elején került ismét Erdődre vissza. Mozgósítástól háború végéig katonai szolgálatot teljesített. Már egyetemi életében vezető szerepet vitt az egyetemi ifjúság keresztény mozgalmaiban. Számos újságcikke jelent meg az Alkotmány, Magyar Kultúra, Mária Kongregáció, Heti Szemle, Északkeleti Újság, Nagybánya és más la- pokbau, illetve folyóiratokban. Megalapítója volt az Erdőd és Vidéke c. hetilapnak.

Hazafias ünnepély. A szatmárnémeti t. a. kath. főgimnázium Kazinozy-Önképző- köre március 15-én délután 5 órakor az intézet dísztermében hazafias ünnepélyt rendez. Az ünnepély műsora a következő: Köhler: Mandoline-Serenad. Előadja a főgimnáziumi ifjúsági zenekar Hoffmanyi Ferenc főgimnáziumi zenetanár vezetésével. Petőfi Sándor : Nemzeti dal. Szavalja Antal Dániel VIII. o. t. Ünnepi beszéd. Mondja Pintz Bálint VIII. o. t., ifjúsági elnök. Ábrányi—Horváth: Mi a haza ? Melodráma ; szavalja ifj. Unger István VII. o. t. Kisérik: zongorán Bárány Miklós VII. o. t., hegedűn Hoffmann Rezső VI. o. t., gordonkán * * * és a főgiranáziumi ifjúsági énekkar. Hubay Jenő. Csárdajelenet. Hegedűn játsza: Hoffmann Rezső VI. o. t. zongorán kíséri: Edelmann Ernő II. o. t. — Erdélyi Zoltán : A hazaáruló. Dráma 1 felvonásban. Érkel Ferenc: Hunyadi-induló. Előadja az ifjúsági zenekar. Himnusz. Énekli az ifjúsági énekkar zenekari kísérettel.

A Nőegylet közgyűlése. A Jótékony Nőegylet március 5-én tartotta évi rendes közgyűlését a városháza nagytermében. Az ülést Szlávy Dezsőné elnöknő nyitotta meg, majd Lengyel József főtitkár olvasta fel a múlt évi titkári jelentést, amely hűen és minden részletre kiterjedő pontossággal számol be a Nőegylet 1918. évi áldásos működéséről. A csecsemő- és gyermek-védelem ügyének felkarolásával a Nőegylet a humanizmus terén egy nagy lépéssel haladt előre s a közkonyha nagy nehézségekbe ütköző fenntartásával sokaknak háláját érdemelte ki a maga számára. A titkári jelentés meghallgatása s a megüresedett tisztségek betöltése után a közgyűlés Szlávy Dezsőnét, a jelenlegi fáradhatatlan elnöknőt s az addigi többi tisztviselőket nagy lelkesedéssel újból