Szatmári Hírlap, 1919. január-március (28. évfolyam, 1-12. szám)
1919-02-06 / 6. szám
XXVI1L évfolyam. Ssatmár-Németi, 1919. febuár 6. 6. szám. Egész évre Félévre 4 ELŐFIZETÉSI ARAK: POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Lzptulajdonos A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. Fázméiiy.sajtó (Iskola-utca 5. sz.) címre küldendők. 14 K — f. - 7 . - „ Negyedévre — 3 K 50 f. Egyes szám ára 20 fillér. Ä SZfeTMÁS - EGYHÁZMEGYEI IRODALMI KÖR. Pályázati hirdetések egyszeri közlése ÍO koron« ---------------- Nyílttól* * * sora 40 fillér. --------------Mi ndnyájan a vallásoktatásért! < Véres világháború után méltósággal kitörő magyar forradalomtól piroslik az ég. A magyarnak világháborún is diadalmaskodó életereje méltósággal követelte a nép önrendelkezési jogának érvényesülését. És a szabad mezők virága, a századokon át leláncolt magyar Kelet, Dé-lt, Nyugatot letörő kezében a béke fehér lobogójával, levett véres kalapjával üdvözölte a szürke téli égbolton második ezredéve reményét, szivárványát, a független magyar népköztársaságot . . . Világszabadság . . . Európai egyesült államok szövetségénél is erősebb népszövetség .. . De hova tűntek ma, tiz hét után a cifra börtön romjain a népek proletárjának, a magyarnak a szeméből az örömkönnyek ? Lelkesedés helyett lángjaival visszafojtott érzés perzseli a szivet, terrorral az ajkunkhoz láncolt szó tépi arcunkat ? Igen, füstölgő, temetni akaró vulkánokon járunk! Akik világmegváltóknak nevezik magukat, már megváltottak békétől, rendtől és most meg akarnak váltani nemzeti életünk még egyedül szilárd alapjától, a vallásosságtól. A. forradalom vívmányait megvédő nemzedék élet forrásától, a valláserkölcsi neveléstől. Ki akarják dobni a hitoktatást az iskolából. Á népek önrendelkezési joga. Irta: Dr. Czumbel Lajos. I. Az ember összenőtt a földdel. Ösztönösen szereti ; szereti, ha az övé. Amilyen az ember kicsiben, mint egyed, épen olyan nagyban is, mint nép. Amilyen lázba hozta a budapesti kupolacsarnokban megígért földosztás a parasztokat, olyan lázba hozta a washingtoni kupolacsarnokban elhangzott önrendelkezési jog a népeket. Azok láncokkal veszik birtokukba a határt; ezek demarká- cionális vonalakkal akarják impóriumok alá hajtani a földet, amelyen élnek. A wilsoni elv visszhangra talált a népek lelkében, mert hiszen akár tudatosan, akár öntudatlanul mindig is élt, amióta csak népek vannak a világon. A különböző népek létezése pedig nem véletlen. Amint irtózik a természet a sablonosságtól a szervetlen világban, és a vonalak egyformaságát megtöri a hegyek, puszták és a tengerek váltakozásával, annyira iszonyodik az egyformaságtól az emberi tömegek világában s visz bele vastörvények erejével változatosságot, ezerirányu kikristályosodást. Egy határozott nép vagy nemzetség akkor áll elő, ha létesül egy homogén embertömeg, amelyben minden egyed közös A keresztény magyar örökké dolgozik, hogy fenntartsa családját. Munkanélküliség, naplopás, az állam pénzének rablása nem kenyere. Adóban úgy is ő izzadja ki. Nem adhat kincset, palotát vérének. Akar tehát adni hitvallásos vagy vallást tanító iskolái utján nevet, nevelést, vallást, jellemet, becsületet. És 8zt nem engedik. Tőkésnek vagy proletárnak nem kell a vallás ? Mije van az embernek Isten adománya vagy eogedelme nélkül ! Istent ismerni kell legalább hálából. De azért is, hogy magunk, mások javára bölcsen tudjuk felhasználni az életet, szellemet, izomerőt, vagyont. Becsületet kivánunk mindenkitől? A hatalom, rang, dicsőség füst és pára. Igaz tiszteletet csak erények érdemelnek. Ezeknek meg a vallás az alapja. A tőke puha termeiben sok az alkalom a félrelépésre, kisértés zsarnokságra, bűnre. Lelkierő kell 1 Vallásosság, mely féken tartja a szenvedélyek viharát és a múló örömöket megunt, üres szivet a Végtelenhez való ragaszkodással tölti be. Engedelmességet, hűséget, munkaszeretetei, fegyelmet várnak felsőbbségek ? Á „jó“ példa vonz. A nép a műveltebbeknek mondottak után indul. Az előkelők vallás- talanságától elszéditett néptömeg, romboló szenvedélyek fókezheletlen rabja lesz. Maleszármazásból vagy legalább is asszimilációból eredő azonos testi és lelki tulajdonságokkal bír és egyazon nyelvet beszéli. Mármost, a népeket állami kifejlődésük két mozzanatában tekintjük. Először abban az ősköd-áüapotban, amikor még nem alakultak ki szigorúan körülvonalozou államokba, de éppen gomolygásban vannak. Másodszor a megszilárdult állami alakulás: utáni stádiumban. Az első mozzanatra így lehetne fogalmazni az önrendelkezés elvét: Minden népnek külön államba kell tömörülni. A második mozzanatban pedig: Joga van minden népnek a fennálló állami keretek megtörésével külön államba tömörülni. Jelenleg csak az első formulával foglalkozunk. Kimutatjuk, hogy ez az elv az államalakulásnak nem a legfőbb törvénye, és hogy igy általánosságban téves és ha minden esetben megvalósítanák, nem boldogságra, hanem pusztulásra vezetne. * Hogy kik tartozzanak egy államba, azt két dolog határozza meg: először egy államot létesítő erő, amely az egyedeket összefogja ; másodszor a cél, amelyet ezen összefogással el akarunk érni. Az államokat a tömegek életösstöne létesíti. Az állami egyesülést a fennmaradás és kifejlődés szeretete szüli. Úgy is mondhatnék, hogy: a ssükség. Megjelenik minden csütörtökön. gántulajdonhoz, hazához, éleihez való jogot nem ismerő, világokat temető vulkán ég szemében, kezében, rohanása után. Isten embert teremtett és vallást adott, hogy az ember ne állat legyen. Maga és mások javára jóban, igazban, szépben,szerétéiben, boldogságban éljen. Íme, hány ezeréves igazság: „Ha az Ur nem őrzi a várost, hiába őrzik, akik vigyázzák.“ „Más alapot senkisem vethet, mint amit Krisztus vetett, és aki más alapon épít, lássa, mint épit azon.“ A vallás nem magánügy. Nemzetek múltja, különösen a magyarság tiz százada az élő tanú, hogy amint egyesek, családok, úgy államok életének is csak a mindenben érvényesülő vallásosság a forrása. Amerika, Anglia nem is üldözik, tisztelik a vallásos gondolatot. Jászi volt miniszter is mondotta: „Kis gazdasági számvetésekkel nem lehet nagy, kollektív cselekedetekre hevíteni a tömeget. Ehhez gyújtó szimbólumok, vallásos érzelem- sziuthézisek Kellenek“ . . . „Panamista sajtón kívül a vallástalanság is“ oka a népek buk- kásának. (Politika 47.) Egy felolvasásban hangoztatta nem régen, hogy a népvándorlásból a kereszténység nélkül nincs műveltség. Tocqueville francia vizsgálóbíró, pénzügyminiszter igazi demkráciát tárgyaló, minden európai nyelvre lefordított müvében Ez dönti el tehát, hogy kik kei üljenek egy államba. Akiknek szükségük van egymásra, hogy emberi életüket megóvják és tökéletesítsék, azoknak kell együvé tartozni. A cél pedig, amelyért az ember államba sűrűsödik, a pax. és prosperitás, azaz a külső és belső békesség ós a jólét megszerzése ós állandósítása. Azoknak kell tehát a természet intenciója szerint egy államba tömörülni, akikkel együtt igen, de nélkül nem biztosítható a belső és külső békesség ós a jólét. Ez a két gondolat az államalakulás legfőbb törvénye. Mármost természetes, hogy azoknak van egymásra szükségük, akik együtt élnek, egy földön laknak, akiket egymáshoz köt a közös sors és kölcsönös érdek; akik egymást kiegészítik életképes egésszé. Természetes, hogy a belső békesség azokkal biztosítható leginkább, akik megértik egymást, akiknek azonos gondolat-, érzés- ós akaratviláguk van, akiket egybefon a természetes sympathia és barátság. A külső béke és a jólét is azokkal érhető el, akiket egybe lehet kapcsolni állandó együttműködésre. Ezek a kellékek könnyebben feltalálhatok a nép egyedeiben, mint több néphez tartozó heterogén elemekben ós azért nagyon természetes is, ha a népek külön tömörülnek. Vannak azonban esetek, amikor ezt az
