Szatmári Hírlap, 1918. július-december (27. évfolyam, 27-51. szám)
1918-12-05 / 49. szám
egész múltjába, alapításától számítva egészen napjainkig. Hágánknak jelentékeny része még a török igát nyögte, mikor Pázmány Péter esztergomi érsek, a magyar bíboros Cicero, a nemzet kulturális haladásáért hevülő lelkében nevelő és tanintézetek felállításának tervével foglalkozott. A jövővel törődő gondja ráesett Szatmárra is, mely akkor a váradi egyházmegyéhez tartozott, ő az, aki a szatmári kath. gimnáziumot létesítette. Ő az, aki fél- ■ évvel halála előtt, 1636. szeptember 14-i keletű alapitó levelében a fenntartáshoz szükséges költségekről bőven gondoskodott. Pázmánynak nagyszerű áldozatkészsége nem maradt magában. Hitbuzgó főpapok, főurak, sőt egyszerű módosabb kath. polgárok is vetélkedve siettek a Jézus-társasági paptanárok vezetése alattjmegindult és áldásosán működő gimnáziumnak anyagi támogatására. Hogy többet ne említsek, Ma'.yasovszky nyitrai püspök pénzzel gyarapítja a gimnáziumnak jövedelmi forrását, gróf Károlyi László ugyané célra birtokot ajándékoz Be- rence község határában, Podhorányi Gábor Bzatmári polgár odaadja a Kálvária-templom szomszédságában fekvő és az úgynevezett „várárkáéig kinyúló, jól berendezett kertjét az összes gazdasági eszközökkel. 1772. aug. 31.-érői kelt és a szatmári városi tanácshoz benyújtott birtokkimutatás szerint a jezsuitáknak a gimnázium fenntartására Pázmány alapítványán és készpénzén kívül Szatmáron nagy nemesi telkök volt mindenféle gazdasági épületekkel, 2 vízimalmuk és szőlőjük, Óváriban szilvásuk és rétjük, Bereneén és Lázáriban terjedelmes szántóföldjük, Homokon majorsági földjük, Sáron kaszálójuk és tekintélyes erdejök, Szinérvá- ralján 5 belső telkök, Udvariban gyümölcsösök és szárazmalmuk. Mindez katolikusoknak ajándékozásából és okszerű gazdálkodásból, nem pedig állami hozzájárulásból. Eljött a Jézus-társaságiakra kegyetlen 1773. esztendő. A rend feloszlott. A magyar kormányzó hatalom a jezsuitáktól nevelői és tanítói önzetlen munkásságuk dacára elvette a rendnek többi pénzével és fekvőségével együtt a szatmári házát is. Az 1796. április 26.-i keletű kormányrendelet az elvett java2 ___ = ____ le ummentes alapokra való fektetésére és szerencsére nálunk is megtörténtek az első lépések. (A fenyegető széninség és az önálló gazdasági berendezkedés csak siettetni fogja a tervek megvalósítását.) Az ország vizierői- ről hivatalos felvételek készültek és kihasználásukról az 1913. évi XVIII. törvénycikk intézkedik. Itt, ami szükebb északkeleti hazánkban pedig megkezdődtek az ezirányu épitőmunkálatok is, a gr. Mikes Ármin-féle csoport anyagi erejével. Máramaros sziklavölgyeiből jön az Alföldre és áldást hoz az erő, mely éjjel-nappal és télen-nyáron egyformán dolgozik és engedelmeskedik. A rideg havasi tél alig fogja befolyásolni a telep áramszolgáltatását, hisz sokkal mostohább vidéken, Svédország északi részén a Lulea-elfen néhány hÓDap pal ezelőtt helyezték üzembe a Porjusz-müveket, amelyek szintén megszakítás nélkül mozgatják Európa legészakibb vasutját. Bár a máramarosi villanyos fény besugározná mindazokat, akik itt intézkednek. Városunk megszabadulna egy kéménytől, amely sötét és pazarló füstfelhőjével rontja a Szamospart szépségét. De megszabadulunk a drága világítási áramtól is, amely ha a vállalkozók kát, a gimnázium fenntartására szolgálókat is, a magyar tanulmányi alaphoz osatolta. Bajos volna ma a kath. gimnázium céljaira szánt pénzt, fekvőségekuek holdszámát, ezeknek pénzbeli értékét és évi hozamát pontos számadatokban feltüntetni, de a fenti elsorolás után joggal megállapítható, hogy nagy pénz- és vagyon-értók állott a kath. gimnázium szolgálatában. Ezeket az akkori államhatalom elvette, de utóvégre is kötelezettség nélkül el nem sajátíthatta volna nagyfokú igazságtalanság és jogtiprás nélkül. A tanulmányi alapnak egyenesen anyajegye a katholikus eredet. A kötelezettség természetszerűen abban állott, hogy a vagyoni és pénzbeli saját alaptól megfosztott szatmári kath. gimnáziumot fönntartsa. 13 éven át teljesítette is e kötelességeket, de mikor II. József a jezsuiták helyébe a tanárokat adó magyar pálos-rendet eltörölte, megszűnt a kötelesség teljesítése is. 18 éven át szünetelt a gimnázium és igy nem ezé volt a tanulmányi-alap megfelelő tőkerészletének a kamata. Ki tudja, hova jutott a katholikus pénz ? Szatmár és az egész vármegye évek hosszú során át hasztalanul, eredménytelenül sürgette a gimnázium visszaállítását. Amint az első alapítás kath. egyházfőnek az érdeme, úgy a visszaállítás is; az Pázmányé, ez Szatmárnak első püspökéé, báró Fischer Istváné. Ő jól látván, hogy az Istentől reábizott nyájnak boldogabb jövőre csak a krisztusi vallásban gyökerező műveltség nyújthat igazi garanciát, erélyes lépéseket tett I. Ferencnél, hogy ez állítsa vissza az egykori kath. gimnáziumot. A fcirály a püspöknek kérésére 1804. dec. 7.-i keletű rendeletével vissza is állította. A rendelkezés meghagyja, hogy a gimnázium fenntartásával járó személyi és dologi kiadások a tanulmányi alapot terheljék, tehát katholikus pénzből fedeztessenek. Minthogy I. Ferencnek a piarista renddel, melyre a király az újjászületett gimnáziumot bízni akarta, az akkori zavaros idők miatt nem sikerült szerződést kötnie, Fischer püspök a saját egyházmegyei papjait adta oda igazgatóul és tanárokul. Á püspökutódok követték az elsőnek nyomdokait. A le„SZATMÁRI HÍRLAP __________ és r észvényesek száz százalékos haszonnal megelégszenek és az állam — igen helyesen — száz százalékos fogyasztási adóval terheli is : nyolc, legföljebb tiz fillér lesz hektowatt- óránkint. Ismét a pénzhez érkezve, még egy uj ablak nyílik, melyen át a jövőbe pillanthatunk. Homályosan bár, de mégis mintha azt látnék rajta, hogy az arany megszűnik értékmérő lenni és helyét az energia foglalja el. Nem az lesz a gazdag állam, amelynek sok ezüstje és aranya van, hanem amelynek sok energiája van. Legalább is nagy vonatkozásokban bizonyára az energia lesz az értékmérés alapegysége. Összehasonlithatás kedvéért álljon itt néhány ország energia- gazdasága számszerűen kifejezve: Svájcban 37, Norvégiában 20, Olaszországban 19, Svédországban 15, Franciaországban 11, Ausztriában 6, Magyarországon 5, Angliában 3, Németországban 3 lóerő jut egy négyzetkilométerre. Ezek a számok körülbelül és átlagban megháromszorozódnak, ha a magasabb vízállások, a szél ás a közvetlen napsugár kihasználható energiáját is számításba vesszük. hetőséghez mérten folyton képeztettek paptanárokat. Boromisza püspökünk rendelkezéséből most is 3 papunk tanul az egyetemen. A gimnázium restaurálása óta egyházmegyénknek 33 papja működött benne, részint mint igazgató, részint mint tanár. Hám püspök még készpénzzel is hozzájárult a gimnázium fenntartásához, amennyiben az 1852. március 12.-i, főigazgatói irat szerint évenként két tanár fizetését a sajátjából fedezte. Méltán irta Haas püspök 1862.-ben a tanügyi kormánynak, hogy a szatmári püspökök a kath. gimnáziumért sokat tettek és fennmaradásáért nagymérvű áldozatokat hoztak. Vegyük hozzá az előadottakhoz, hogy a gimnázium tanárainak a teljes fizetését a tanulmányi alapból, tehát kath. alapok kamataiból utalják ki és hogy az uj gimnázium telkét is a tanulmányi alap pénzéből fizették ki, valamint — úgy látszik — magának az uj épületnek megalkotásához is 300,000 K t. Mindezek után higgadt, tárgyilagos Ítélettel kimondható, hogy az államosítást kívánó tanárok és az e törekvést pártoló nemtanárok a múltnak ismerete vagy legalább is igazságos megítélése nélkül pattantották ki az államosításnak hevenyészett gondolatát. Idestova kótévszázados erős tölgyet akarnak egészséges talajából kiszakítani és nem neki való talajba ültetni, hogy ott elszáradjon és kivesszen. A gimnázium uj épületének fölavatásakor Boromisza tőpásztorunk a megnyitó beszédben igy szólott: „Ahol nincsen Isten, ott nincsen vallás; ahol nincsen Isten és vallás, ott nincsen és nem is lehet igaz ha- hazafiui érzés. Hazáról csak értelmes lénynek lehet fogalma. Az a nagy ész, Pázmány Péter azért állította fel e kultúrintézményt, hogy ezt a hármas eszmét szolgálja. Ez a hármas eszme vezesse a tanári kartl“ Ne áldozzunk föl privát ambícióért, az egyéni kicsinyes anyagi jövő esetlegesen kisérthető mumusáért erkölcsi, nemzeti nagy érdeket, krisztusi ideált! Az intézetnek egész múltja, a méltányosság, az igazság és a jog azon igen tisztelni való tanárok mellett áll, akik az államosítási kérelemmel nem értenek egyet. Dr. Kováit Gyula. ______Szatmár-Németi, 1918. december 5. A m agyarság1 jövője. Az a nép, mely ezer esztendeje él itt az alföldi szép nagy rónaségon és ezer év óta csak kultúráját vitte a Kárpátok völgyeibe, mig maga ott maradt a lapályon, ma válságba jutott. Hatalmas, nagy és nemes lépést tett az emberiesség nevében előre, messze előre, minden más népnél messzebb előre, de a lépés drámai volt, mely a hősre végzetessé válik. A jelen történelmi nagy pillanatokban dől el, hogy a hős véglegesen elbukik-e, némi hervadási időszak eltelte után tűnik-e le a világ színpadjáról, vagy nemesen dús patinával borított ereje hatalmával megállja és betölti-© azt a teret, mit a természet a kárpáti bórckoszoruval övez. Áz, akinek öntudatos hite, hogy minden történelmi mozzanatot a gazdasági tényezők irányítanak és döntenek el: a jelen eseményeit is ezen szemszögből fogja vizsgálni. Minden nép léte eddig két feltételtől függött: nevezetesen attól, hogy van-e anyagja és van-e energiája. A múltban nem élt a földön nép, melynél e két tényező hiányzott volna. A magyar nép anyagkészlete a Kárpitokban van. Itt a sziklák móhóben va
