Szatmári Hírlap, 1918. július-december (27. évfolyam, 27-51. szám)
1918-07-11 / 28. szám
2 SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi, 1918. julius 11. Katholikus vagyok. — A Sziv-ből. — A nagy üldözések idején szomorú napokat éltek át a keresztények. Felkutatták, kímélet nélkül elfogták s kényszeríteni akarták őket, hogy pogány isteneknek áldozzanak. Nem tették. „Christianus sum“, igy feleltek, „Jeeresetény vagyok“, a názárethi Jézus követője. Inkábtyelszenvedtek mindent, gúnyt, börtönt, számkivettetést, halált, de Krisztust meg nem tagadták. Gyönyörű idők voltak azok, sz. Lőrinc, sz. Sebestyén, sz. Ágnes, ez. Cecilia kora: valóban a keresztény hőskor, a keresztény aranykor. S talán kihalt az üldözések miatt a kereszténység? Nem, ez hozta meg virágzását: a vértanuk véréből sarjadt az igazi, erőteljes keresztény világ. — Ha délben hallod Budapest utcáin „Déli Hírlap“, mondd magadban: Christianus sum, katholikus vagyok; ha két órakor kiáltják a rikkancsok: „Az Est“, ne feledd el a jelszót: Christianus sum; ha télnógykor felvonul „A Nap“, ne tántorodjál meg, mondd újra: Christianue sum. Egy óra múlva kapsz katholikus lapot, kezedbe nyomják az „Uj Lap“-ot 8 akkor mondd hangosan: Christanus sum. Ide a katholikus lapra a katholikus pénzzel! Kedves jó magyar vérem, tudom, hogy ez vértanuság, ehhez a hitvallók lelkü- lete és ereje szükséges, de gondoldd meg, hogy Kristins ügyéről van seó. Inkább vérez- zél te, mint az Egyház, mint Krisztus. Ha utazol s hallod „Az Est“, „Pesti Hírlap“, „Pesti Napló“, „Érdekes Újság" — gondolj nagy méltóságodra: „Christianus sum.“ Ha a vidékre száguldó vonat előbb viszi az ellentábor lapjait, mint a katholikus újságot, éleszd magadban a vértanuk szellemét, mondd magadban: A hit kegyelem, melyet elveszteni könnyű, de visszaszerezni nehéz, mint az egészséget. Az igaz hivő hitből él, hitetlen emberek írása és betűje nem lehet lelki táplálékom. — A legjobb keresztény szellemű újságok és folyóiratok: Alkotmány, Uj Lap, A sajtó, A Szív, Magyar Nő, Igaz Szó, Neue Post; Élet, Zászlónk, Magyar Kultúra, Cél, Fényszóró. Magyarok, figyeljetek! (Germán széljegyzetek.) A kávéházról eddig azt gondoltam, hogy szórakoztató hely, de mióta megláttam a Viktória-kávéházat, más meggyőződésre jutottam. Ott serényen megy a munka. Ott aratnak lógó tincsü, dús szakállu ujmagyarok sose látott búzát, rozsot, mit a magyar véres verejtékkel vetett. Milyen ellentét 1 A magyar szórakozni: ezek „aratni“ járnak a kávéházba : persze ! .mert igy aratni valóságos szórakozás. * Hja Szatmáron legújabban igen mozgalmas az él*t: kocsik jönnek, kocsik mennek s a koosikban villáraszemü Káin-ivadó- kok ülnek. Ha én magyar járőr lennék, minden ilyen kocsira kivánosi lennék. Nagy a gyanúm, hogy ily módon sok uj magyart szállíthatnék pótlásul az olasz frontra. * A történelemben kemény szerep jutott mindig a magyarnak. Tulajdon testével fogott fel keletről minden veszedelmet: kutya- fejű tatárt, tarfejü törököt. Most pedig a sas- orrú héber áradattól menti meg a mindig boldog Nyugatot. * Jámbor faj a magyar: — puha, minta raj, nem tud ellenállni. Egy kis német vasenergia, taszító erő nem ártana a szegénynek ... a szegénynek ... a szegénynek. o Zita királyné. Egy szerény hirt olvasok a &tiv ben : XV. Benedek pápa megengedte Pereira Nonius Alvarez tiszteletét. Tábornok volt s a spanyol betörések ellen biztosította a portugál király trónját. Leányát — Bsatriiet — Alfonz braganzai királyi herceg vette feleségül s igy a tábornok leánya révén rokona Zita királynőnknek, akinek nagyanyja a Bra- ganza család királyi hercegnője. Ez a tábornok 1422-bon lemondott nagy vagyonáról és rangjáról: beállott egyszerű kármelitn laikus testvérnek. Tiz évig ólt igy s életssentségben halt meg. S mig e hirt olvasom, eszembe jut egy tapasztalt öreg ember ítélete azokról a kósza hírekről, melyek az utóbbi időben királynénkról keringtek a levegőben: Ezek nem lehetnek igssak, mert a pármai hercegi családtól épen úgy rabolta el országát Viktor Emanuel, mint a Pápától. Itt irányzatosság van. A királyi tekintélyt ktresik halálra a magyar nemzeti eszme ellenségei. A királyné izzóan keresztény lelke, hagyományos hite, meggyőződése nem tetszik a hitetlen nemzetközieknek, akik anarchistáktól tanultak tekintély tiszteletet, kocsmában hitet, láp partján a nádtól meggyőződést. Fél évi előfizetés lejárt; 1918. év julius hó 1-én uj előfizetést nyitottunk a Szatmári Hírlapra. Mindazokat, akik hívei is barátai lapunknak, ezúttal is felkérjük, szíveskedjenek minél több előfizetőt szerezni a Szatmári Hírlapnak, hogy nagy és nehéz feladatunkat zavartalanul továbbra is végezhessük. Azokat a tisztelt előfizetőinket, kiknek előfizetésük december hó 1-én lejár, kérjük, hogy előfizetési dijaikat mielőbb beküldeni szíveskedjenek, mert a papirhiány miatt nem vagyunk abban a helyzetben, hogy felesleges példányokban nyomathassuk.
