Szatmári Hírlap, 1918. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)

1918-04-18 / 16. szám

XXVII. évfolyam

gzatmáP-Németi, 1918. április 18

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP

1LŐIIZBTÉBI ÁRAK:

Egész irrt 10 K — f. titffjtdirrt — 9 K 60 t. Félévre — i , — „ XfT.i H&m áré 20 fillér. Tanitéknak é* kézuGiparoioknak epj évre 8 koron* Amerikai Egy«»ült-ÁlI»mokb* — egitm árra 8 dollár

Antiszemitizmus.

A „magyar" «ajtó nem tud megsemmi- sitőbb címet adni valakinek, mint ha ráolvassa, hogy antiteemila Ez az 6 azótárában körülbelül annyit jelent, mint igazságtalan, gyűlölködő, kicsinyes, elfogult, tudatlan, türelmetlenségtől tajtékzó, bigott, sötét reak- eionárius, esztelen, íanatikus, barbár. A jó magyar közvélemény pedig, az a nagy jámbor lomha tömeg, amely az önálló gondolkodásra nem hajlandó, amelynek agysejtjeit ez a „magyar“ sajtó preparálja; az a jóhi- ssemü közönség, amely felvilágosultnak hiszi magát, ha a sajtótól beadott frázisokat esse- nélktil majmolja, ez a nagy gólem, azt hiszi, hogy leitélt ember az, akit antiszemitának neveznok. Azért ssóval és tettel igyekszik demonstrálni, hogy neki kedves a zsidó, és következés képen 0 túl van minden kicsinyes előítéleten s általános nagy emberszs- retete miatt az európai műveltség Csimbora- ezójón boldogan sütkérezik a „finom, müveit úriember” napsütésében. Vizsgáljuk meg hát az antiszemita szónak tulajdonképsni értelmét.

Az antiszemitizmust az a sajtó, amelynek nagyon kellemetlen az antiszemitizmus, igyekszik úgy feltüntetni, hogy az felekezeti türelmetlenség, hogy az a zsidó vallásnak gyűlölete; hogy az lenézése, megvetése, üldözése a zsidónak hitbeli meggyőződése miatt. Az ilyen antiszemitizmust elitéljük, de egyben valljuk, hogy ilyen antiszemitizmus nincsen. Mi soha egy sort sem irtunk a zsidó vallás ellen. Távol állunk ugyan attól a hig- fejüségtől, hogy minden vallást egyformán jónak tartsunk; mi valljuk, hogy a zsidó vallás, amióta a Bibliát „megkorrigálta“ a Talmuddal, amióta Krisztus Urunk személyét és tanítását megtagadta, határozottan hamis vallás, de ha egyszer valakinek igaz, őszinte erős meggyőződése; ha hűségesen betartja kötelességét Istennel szemben, úgy, amint hiszi, akkor mi a zsidót nem bántjuk, hanem leemeljük a kalapot előtte. Azt a zsidót, aki imádságait elvégzi, zsinagógáját látogatja, vallási törvényeit betartja, csak becsülni és szeretni tudjuk.

Mikor mi zsidóról beszélünk, ntm is a vallást értjük, hanem a fajtát Mi a zsidó fajtát sem bántjuk. A zsidó fajnak vannak kétségtelenül nagyon kellemetlen sajátságai, amelyek miatt soha egy más faj sem rokonszenvezett vele; ámde ennek dacára minden zsidót ütni, vagy leköpni, csak azért, mert a zsidó fajhoz tartozik, igazságtalanság, esztelenség volna. Müveit embsr, aki a minden zsidót egyformán meglinoselő csőcseléknél nemesebbnek gondolja magát, nem fog haragudni a zsidóra csak azért, mert az zsidó.

Ftlelőa iz«rk*szt5:

Dr. Ozumbel Lajos.

Laptulsjdono«

1 MITKil-UYHiZIIGYU IRODALMI KÖB.

Vannak becsület**, szeretnivaló zsidók, akikkel szívesen szóbaállunk, akiket barátságunkra is méltatunk. Az az antiszemitizmus, amsly minden zsidót válogatás nélkül szeretne ki- pogromozni a világból, a kereszténység szellemével össze nem egyeztethető.

De szekután kérjük, hogy nekünk is adjanak igazságot. Akiben van még egy ssemernyi jóhiszeműség és igazságérzet; aki nincs még egészen elvakulva, az meg fogja engedni, hogy, itt ebben az országban a tsidó nemtetiség, mert erről lehet beszélni, percent6zámát óriásilag meghaladó mértékben érvényesült gazdasági, politikai és szellemi téren, a mi vesztünkre és pusztálá- sunkra.

A gazdasági boldogulás legbővebb forrása, a kereskedelem, csaknem teljesen az ő kezükben van; és ha Magyarország az egész I világon szomorúan hires tisztességtelen kereskedelméről, százezres és milliós panamáiról, minden lehetőséget meghaladó embergyilkoló árdrágítása ól, ezt legnagyobbrészt a zsidóságnak köszönhetjük. A bankok, a tőkék, a Pénz ma az ő kezükben van • ha majd a miattuk ránk nehezedő rettenetes adó súlyát nem fogjuk elbírni, rémesen rövid idő alatt az ő kezükbe vándorol a földünk is ós szép magynr erdőinkből végső kegyelemkópen vághatunk magunknak egy koldusbotot.

Hogy ilyen elképzelhetetlen állapotokat megtűrnek, hogy az államhatalom bezárja a szemét és ölbe teszi a kezét, hogy a háborús vereségnél is sokkal súlyosabb teljes szétzüllés ellen nines egyetlsn szava, ez mindennél jobban bizonyítja a zsidóság ijjesztő bsfolyását politikai életünkre.

Intelligenciánk körében hódit a szabadkőművesség, amelyet minálunk tisztán zsidók dirigálnak, még akkor is, ha egyik-másik mesternek magyar a neve. A szabadkőművesség pedig annyira hálójában tartja a magas állami tisztviselői kart, hogy köztudomás szerint szabadkőműves, ha a legbár- gyubb teremtménye is a világnak, szépen érvényesül. Tisstára zsidó vezérek rángatják pórázon a szociáldemokratáknak egyre növekvő csőcselékót, amely csőcselékkel szemben — amint a legutóbbi példák mutatták — érthetetlenül gyávának bizonyult a magyar kormány. A zsidóság még egy gerinces külügyminiszterre is rá tudta erőszakolni, hogy nagy anyagi kárunk és véráldozatunk fejében elsősorban íb ne kenyeret vagy határ- kiigazitást kérjen nekünk, hanem scabadsá- got a romániai ttidóknai.

De legszomorubb a zsidók térhódítása szellemi téren. Mint egy rengeteg iszapot hordó óriási folyam, olyan bistos törvényszeA szerkeiztőiégat éa kiadőhiTaialt illető összes küldemények, pénzek, hildetések stb. lJAzaiáiiy-»a_|W (Iekola-utca i. ez.) eimre küldendők. PAl/ésatl hirdetések egyszeri kttzléee 8 kerent ----------------Nyllttér aera 4« Kitér. -------------------Me

gjelenik minden «iBtlrtSkln.

rüséggol árasztja el és fullasztja iszapba szellemi kikötőinket, régen birse magyar is kóláinkat. Iszapba fullasztja! Mert a meggazdagodott vagy tanult zsidó legnagyobb részében már nem az a fenti zsidó, aki előtt kalapot emelünk, banem hitetlen, akinek Istene és erkölcse nincsen. És ha már most is látjuk, hogy zsidó orvosok kioktatják az ártatlan népst, miként lehet következmények nélkül erkölc6telenkedni; ha látjuk, miként védelmeznek zsidó ügyvédek minden gazságot ; ha látjuk, miként rontanak zsidó tanárok tervszerűen az ifjúság lelkén, megdob^ benéssel kérdjük, mi lesz még ezután ?

A sajtó, amely Úristen lett a huszadik században, amely uralkodik és kormányoz, amely a kormánytól lefelé az utcaseprőig mindenkit igazgat és terrorizál, amely gyárt meggyőződéseket és közvéleményt, zsidó kézben van. A keresztény elem az ország lakosságának 95 százalékát teszi ki, és mégis a magyar sajtónak csak 5 százaléka van a mi kezünkben. És hogy ennek a sajtónak, amely ma korlátlanul uralkodik, milyen rettenetes a pusztítása, mindenki látja, aki nem vak : a mi embereink a zsidó sajtótól beadott elveket, amelyek bennünket pusztítanak el, tanulják el és majmolják, mintbaceak az Isten elvette volna az eszüket! Ha látjuk, bogy itt Szatmárou is csak az egy „Szatmári Hírlap“, amelynek talán legkevesebb olvasóközönsége van, magyar, a másik hetilap és két napilap zsidókézben van, ha látjuk, hogy a magát magyar vallásnak hirdető felekezet papja kezet csókol a Szamos zsidó szerkesztőjének és egy cinikus lap hasábjain egész komolyan vallásról és szeretetről prédikál nekünk; ha meggondoljuk, hogy igy megy ez Magyarországon az egész vonalon; ba megértjük, hogy a magyar embernek nem gondolkodó üres feje is árucikk, amelyet zsidókufárok tartanak raktáron és kényük- kedvük szerint mélyen leszállított árakon bocsájtanak piacra, akkor fogalmat alkothatunk arról, hogy szellemi rabszolgákká lettünk abban az országban, amelynek kultúráját kizárólag mi építettük meg.

Vegyük még hozzá, hogy a zsidó kezekben levő szépirodalom, színdarabok, novellák, regények, a bűn egész vizözönét bocsátják az országra és már a gyermek lelkét megfojtják ős előkészítenek vagy már el is készítettek egy uj Magyarországot, amelyben az emberekben nincs többé velő, hanem céljuk az élvezet és istenük a pénz.

Értjük már most, hogy mi az az antiszemitizmus I Akiknek vannak fülei a hallásra, hallják meg! Aki ezeket a jelenségeket egykedvűen nézi; aki nem bánja, ha a tisztességtelen zsidó kereskedő százezer ma-