Szatmári Hírlap, 1918. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1918-01-24 / 4. szám
Szatmár-Németi, 1918. január 24. „SZATMÁR HÍRLAP 3 és nem merünk cselekedni. Íme, a szörnyű világháború alatt akadt, egy fajta ember, elal- jasodott, hitvány lelkű, amely felhasználta azt, hogy a világ őrködő figyelme a véres színjátékon függ, a lelkek a béke után csengenek s akkor lopva, mint a rossz cseléd, beoson házi szentélyünkbe és megrontja gyermekeink magáramaradt lelkét. Ezeket az embereket meg kell fenyiteni, a papirt pedig, amelyet bemocskoltak, tűzre kell tenni. Impressziók a feministák gyűléséről. Gondolatokba merülve baktattam fel a városháza lépcsőjén. A nagy tanácsterem ajtaja nyitva volt; halk mormolás hangzott ki belőle. Bementem. Szemem végig futott az egybegyült tömegen. Abban a pillanatban valami vészes gondolat, mint a villám, szaladt át rajtam. A hideg veríték gyöngyözött homlokomon : a zsinagógába tévedtem. Ezen csodálkoztam. De úgy van ; semmi kétség. Egy keresztény embert sem láttam hamarosan. Töprengtem, hogy orthodox, vagy neolog gyülekezet-e ez? Vártam a papot, ez majd eldönt mindent. De ebben a pillanatban egy pápaszemes hölgy erélyesen megrázza a csengőt . . . Oh mégis a feminista gyűlésen vagyunk . . . * A csengő. Ez hozzátartozik a tekintélyhez. Az elnöki tekintélyhez. Oh boldogság 1 Ahol eddig sok gondban megőszült városatyák ültek és a polgármester csengettyüzött, ott most hatalmasan, boldogan, sokszor, ezüstösen rázza a csengőt egy nő. Hála neked haladás ! * A pápaszem. Felebarátom, el ne képzelj feministát pápaszem nélkül. Mert a pápaszem ad tudományt. Pápaszem nélkül lehet egy nő háziasszony, kalauznő, ujságáruló . .. lehet... lehet, én nem is tudom, mi minden lehet. De tudós hölgy nem lehet. Mert ez ad tudást, ez ad a nőnek — amiről annyit beszélnek ■— világos, tiszta, messzire elható kristályos látást. * „Uraim és hölgyeim !“ így mondta a szónok. Vagy szónoknő ? Vagy szőnök ? Nem tudom, hogy jobb magyarul. Ezek a modern dolgok egészen megzavarják az embert régi jó magyar nyelvében. No de mindegy. A fő, hogy igy mondta. Nem úgy mondta, hogy: „Hölgyeim és uraim I vagy még jobban csak úgy, hogy: „Hölgyeim!“ Nem. Uraim és hölgyeim!“ Hát mégis csak megbecsülnek még bennünket ezek a feministák. * Jogot a nőknek > harsogta a fülembe egy rekedt, borízű férfihang, ahogy a városházából kijöttem. Gúnyos kacaj volt a válasz az ott ácsorgók részéről. Az egyik még ki is javította a fenti jelszót: jog helyet főzőkanalat mondott; sőt egy másik még a fűzökanalat is kijavította. Szóval lesz dolguk a feministáknak, amig mozgalmuk komolyságát szélesebb körökkel is eltudják hitetni. Ä Központi Sajtóvállalat Részvénytársaság mozgalma, A hatalmas keresztény magyar sajtó megteremtése. Lapunk megemlékezett már arról a nagyarányú mozgalomról, amely Központi Sajtóvállalat Részvénytársaság cimen indult meg abból a célból, hogy hatalmas, minden tekintetben versenyképes keresztény sajtót tudjon teremteni. A mozgalom tervezetét s azoknak névsorát, akik annak élén állanak, a következőkben ismertetjük lapunk olvasóközönségével : „A Központi Sajtóvállalat Részvénytársaság célja: hírlapok, folyóiratok s egyéb sajtótermékek kiadása és terjesztése. A tervezett részvénytársaság tartama 60 év, alaptőkéje három millió korona. Az alaptőke 120.000 drb. egyenkint 25 K névértékű, névreszóló részvényből alakul. A részvényjegyzés záróideje 1918. év, április hó 15. A részvényjegyzés alkalmával, ha az egyazon személytől jegyzett részvények száma kilencnél kisebb, a jegyzett részvények teljes névértéke azonnal kifizetendő; 9—40 részvény együttes jegyzésénél a részvények névértékének 50%-a a részvény- jegyzés alkalmával, 50°/o-a pedig 1918. április 15 ig fizetendő be; 40 nél több részvény együttes jegyzésénél, a részvények névérté- kének 30%-a a részvényjegyzés alkalmával, további 20°/o-a 1918. április 15.-ig, további 25% a 1918. juiius 15.-ig, végső 25°/0 a pedig 1918. október 15.-ig fizetendő be. Az alapítók a kereskedelmi törvény (1875. évi XXXVII. t. c.) 183 § a alapján fenntartják maguknak a jogot, hogy az első igazgatóságot három óv tartamára, kinevezhessék. Budapesten, 1918. év január hó 15.-én. Az alapítók: Ambró Béla s. k. v. b. t. t. ny. nagykövet Pozsony Andor József s. k. az „Élet“ szerkesztője Budapest Dr. Angyal Pál s. k. egyetemi tanár Budapest Dr. Bernolák Nándor egyet, tanár Debrecen Dr. Bleyer Jakab s. k. egyetemi tanár Budapest Dr. Bochkor Mihály s. k. egyet, tanár Kolozsvár Dr. Bozóky Géza s. k. egyetemi tanár Pozsony. Bultykay Antal s. k. rendfőnök, a Kath. Sajtóegyesület főtitkára Budapest Dr. gr. Károlyi József s. k. főispán Székesfehérvár Dr. Kmety Károly s. k. egyetemi tanár Budapest Kriszton Endre s. k. kánonok, érs. irodaigazgató Eger Dr. Krüger Aladár s. k. ügyvéd Nagyvárad Dr. Bangha Béla s. k. a „ Magyar Kultúra“ szerkesztője Budapest Dr. Waigand fővárosi bizottsági Dr. Baranyay Jusztin s. k. ciszt. r. főiskolai igazgató Budapest hg. dr .Batthiány Stratt- mann László s. k. főrendiházi tag, Köpcsény Dr. Lépőid Antal s. k. hercegprim. irodaigazgató, prelátus kanonok Esztergom Dr. Mosonyi Dénes s. k. kanonok, püspöki irodaigazgató Pécs Dr: Nékám Lajos s. k. kormánybiztos, egyetemi tanár Budapest Dr. Rainprccht Antal s. k. főispán Veszprém Dr. Steiner György s. k. főispán Nagy- becskerek gróf Széchényi Emil s, k. v. b. t. t. főrendiházi tag Budapest gróf Széchenyi György s. k. főispán Sátor aljaujhely Dr. Takács Menyhért s. k. jászóvári prépost Jászóvár Dr. báró Vécsey Ariról s. k. theol. tanár Gyulafehérvár József s. k. tag, Budapest. Egyszerűen meglepő és páratlan az a lelkesedés, amely az egész országban a fővárostól elkezdve a legutolsó faluig megnyilvánul a keresztény sajtó megteremtéséért s ma már közmeggyőződés, hogy nem 3, hanem legalább is 6 millió fog egybegyülni a szent célra. A város a várossal, a falu a faluval versenyez, hogy elsőbb helyen lehessen a jegyzésekben s mint a Szervező Iroda igazgatósága értesíti lapunkat, egyszerű, szegény, de becsületes keresztények nem várt összegeket jegyeznek. Azt mondják : Inkább a szánktól spóroljuk meg a falatot, de a keresztény sajtó ügyét nem szabad továbbra halasztanunk. Enéikül halálra vagyunk kárhoztatva. Hogy a tehetősek tízezrekkel, százezrekkel járulnak az ügyhöz, mondanunk sem kell. Nekünk is szivvel-lólekkel csatlakoznunk kell a sajtómozgalomhoz. Jegyezzen mindenki sajtórészvényt. Egy részvény ára 25 korona, alapítási költséggel együtt 26 korona. Kérjünk a r. t. Szervező Irodájától aláírási iveket és posta befizetési lapokat a pénz elküldésére. Az aláírási ivén a jegyzőiéi odaírja nevét, pontos címét és hogy hány részvényt jegyez. A befizetési lap egyúttal igazoló írás a részvényjegyzésről. Az eredeti részvényeket a részvénytársaság megalakulása után küldik szót. Mindennemű kérelemmel a Szervező Irodához (Budapest, IV. Harisbazár 1.) kell fordulni Részvényjegyzést szerkesztőségünk is elfogad és közvetít. Itt a legfőbb ideje, hogy mindnyájan szót értsünk. Fogjunk össze mindannyian, keresztény magyarok és mutassuk meg egyszer már, hogy cselekedni is tudunk. Jegyezzünk keresztény sajtóhadikölcsönt! Az időjárás soha találóbban nem jelképezte a világ folyását, mint épen ezekben a napokban. Télnek kellene lenni. Csikorgó zúzmarás télnek. Vastag, fehér hólepelnek boritni a földet s hosszú, hegyes jégcsapoknak csüngni az ereszek alján. Dühöngő, vágtató szeleknek nyargalni a házak között s nyikorogva sóhajtani a jégvirágos ablakoknak, kínosan táncolni a tányéroknak a borbély műhelyek előtt. Télnek kellene lennie. Hideg kemény télnek. Fázósan, fülig beburkolva bandukolni a kihalt utcákon. Óvatosan félőn lépkedni a síkos járdákon. Körülülni a vígan pattogó kandallót s forró, párolgó teát szürcsölgetni ernyős lámpa mellet. Pedig tavasz van odakint. Mint valami tágranyilt, ártatlan gyermekszem kéken mosolyog az ég s meleg, éltető napsugarak játszanak a falakon. Mezítlábas gyermekek sütkéreznek az utcákon s kigombolt kabáttal csinálunk tavaszi sétákat. A fákban talán már meg- megindul a keringés s naiv méhek zümmögve Ki- kiszálltak a kasból. Pedig még nincsen vége a télnek. Mélyen benne vagyunk a januárban. Hideg, dér, hó, fagy még visszatérnek. így van ez a világban is. Még télnek kellene lenni. Az ég alja még vörösen lángol, a közel távolban még fagyos szél süvít. A béke tavasza még messze van a világtól, a gyűlölet jégpáncélja még nem olvadt le az emberek szivéről. S mégis olyan a világ, mintha tavasz volna. A béke napja elő-előbukkan a sötét felhők mögül. Tépett szivek kezdenek verni, fáradt, megfagyott kedélyek föléledni. Emberek 1 vigyázzatok I A csalódás mindig rettenetes. Nagy, magasan szárnyaló reményeket ne tápláljatok. Még tél van. Minden előjel szerint még mélyen benne vagyunk. A béke még csak játszik velünk, mint a tavaszi idő ezekben a téli napokban K) 1918. év január hé 1.-én uj előfizetést nyitottunk a Szatmári Hírlapra. Mindazokat, akik hivei és barátai lapunknak, ezúttal is felkérjük, szíveskedjenek minél több előfizetőt szerezni a Szatmári Hírlapnak, hogy nagy és nehéz feladatunkat zavartalanul továbbra is végezhessük. Azokat a tisztelt előfizetőinket, kiknek előfizetésük december hó 1-én lejár, kérjükt, hogy előfizetési dijaikat mielőbb beküldeni szíveskedjenek, mert a papirhiány miatt nem vagyunk abban a helyzetben, hogy felesleges példányokban nyomathassuk. A mellékelt postautalványt szíveskedjenek az előfizetések beküldésekor felhasználni Szerkesztö'változás. Lapunknak a Rat- kovszki Pál távozásával megüresedett felelős szerkesztői állásra az Irodalmi Kör választmá- nyahétfői ülésén dr. Czumbel Lajos teológiai tanárt választotta meg ; társszerkesztőnek pedig dr. Nyisztor Zoltánt kérte fel. Az uj szerkesztők a jövő számmal kezdik meg működésüket. Jelen számunkért még dr. ühl Károly viseli a felelősséget. Adomány az Oltáregyletnek. A báró Vécsey-család néhai báró Vécsey Józsefné hagyatékából 500 koronát adományozott az Oltáregyesületnek. Az elnökség ezúton is hálás köszönetét fejezi ki a bárói családnak.
