Szatmári Hírlap, 1917. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1917-07-26 / 30. szám

2

SZATMÁRI HÍRLAP

Szatmár-Németi 1917. julius 26

nek árát a Vázsonyival spékelt kormány az adózó becsületes polgárok filléreiből téríti meg

— iparkodnak e jelenségről elterelni a nép figyelmét, melynek száját egyelőre azzal akarják betömni, hogy — jogot követelnek neki. Közben a bankok a birtokviszonyok terén kész helyzetet teremtenek. Kötnek 30 éves vagy még hosszabb bérleteket, aztán a paraszt, ha a harctérről visszajön vagy amerikai magyar, ki a háború után szebb jövő reményében visszavándorol, majd csak nézheti, hol kap földeket. A népnek és hivatott vezetőinek azonban észre kell venni a csalárd játékot, a szemfényvesztő népbolonditást. Látnia kell végre mindenkinek, hogy nálunk még az általános választójog jelszavával is üzleti spekuláció folyik. Itt a magyarázata annak, miért koptatják annyira szájukat a zsidó szocialista vezérek, amikor jogokért gajdóinak — ezzel is elsősorban a kapitalizmus érdekeit szolgálván — holott egyébként

— Bokányi közismert szavait idézzük — „fütyülnek a bagószáju parasztra“. A mi programmunk szintén követeli, még pedig minden hátsó gondolat és huncutság nélkül, becsületes őszinteséggel a legmesszebbmenő jogokat, de mi azt tartjuk, hogy a puszta jog egymagában véve sovány elégtétel a lövészárkok népének az emberfeletti megpróbáltatásokért, egy „nesze semmi, fogd meg jól“, ha nincs mellette tisztességes megélhetés, ha nincs kenyér. Ugyanezért mi első sorban földet követelünk a népnek, még pedig úgy, hogy annak lehetőleg független ura és szabadon rendelkező gazdája legyen az, aki azt megmiveli. Ezzel szerez magának választói jogot mindenki, még a mai választási törvény szerint is, enélkül azonban adott jogait sem gyakorolhatja szabadon, mert igy

— még titkos választások mellett is — a

jobbágytartó bankár és uj földesur úgy fogja őt hajtani a szavazó urnák elé, mint a pásztor a birkákat az akolba. (K. S.)

2550 millió korona jegyzés gyűlt össze a hatodik magyar hadikölcsönre. Impozáns summa még akkor is, ha ebből 700 millió korona 5V2°/o-os kincstári jegyekre esik, melyeket a budapesti és bécsi intézetek a hadikölcsönnel kapcsolatban vettek át. Elvégre azok a milliók is ugyanazt a célt szolgálják, mint amazok : a nagy pénzfeleslegeket elvonni és újból a háborús államháztartás szolgálatába állitani. S ha ezt a szempontot vesszük a hadikölcsön jelentőségének megítélésénél, azt kell mondanunk, hogy az eredmény nem kielégítő. Nem mintha kevés volna a 2550 millió, hanem mert sokkal többnek kellett volna lennie. Ne felejtsük el, hogy három háborús esztendő van mögöttünk, hogy ez idő alatt 22—24 milliárd koronát fízetetett el az állam hadiszerekért, háborús segélyekre, tiszti és legénységi fizetésekre. A 22—23 milliárd pedig nem jött vissza, legfeljebb igen minimális hányada vándorolt be újra az állam pénztáraiba. Talán nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy 35—40 százalékra rug a hadiköl- csönök és adók utján újból eredeti helyükre vissza tért bankjegyek összege, amelyek azonban nem melegedhettek meg ott, hanem újból megkezdték körforgásukat. A helyzet tehát az, hogy a 22—23 milliárd ma is kering forog s az állam esetleg újabb igényeket kénytelen támasztani a jegybankkal szemben, vagy előlegekkel kell operálnia s kincstári jegyekkel, amint erre igen helyesen készül is, ameny- nyiben újabb 700 milliót helyez el a nagybankok csoportja s a Pénzintézeti központ utján. Áz állam pénzügyi egyensúlya szempontjából kívánatos, hogy ez a metódus folytatódjék, de nemcsak bankoknak adjanak ilyen jegyeket, hanem a bankok utján üzletfeleiknek is. Hiszen a pénz mai elhelyezési nehézségei okozzák a fékezhetetlen spekulációt, a lánckereskedelmet, az uzsorát, a pénz

nagy bősége okozza vásárlóerejének csökkenését, a hallatlan fónyőzést, tékozlást és azt a sok gazdasági bűnözést, aminek következményei nem fognak elmaradni. Pénzügyi kormányra soha sem vártak fontosabb teendők, komplikáltabb, szebb és nagyobb feladatok.

Elnémult falvak.

Elfáradt vándor utast, a falvak felé igyekvő mezei munkásnópet ezelőtt nem is olyan régen biztató, bátorító, ájtatos hangok figyelmeztették, hogy nincs már messze a falu, ahol nagy útja, vagy fáradságos munka után megpihenhet. A harang szava volt ez, amely hűségesen megsondult pitymalatkor, ha dele- lőn állott a nap vagy este.

És — ki tudja miért —, de ez a ha- rangszó úgy vonzotta a faluhoz az ott lakót, úgy odakötötte, úgy megülte az ember szivét és lelkét. Minden falusi büszke volt az ő templomainak harangszavára. Megismerte há- rommértföldről is, hiszen gyermekkora óta megismerhette és hozzászokhatott a füle a hangjához.

Ma ott zúgnak, ezek a harangok a harcok terein, zugnak bömbölnek, mint ágyuk, sisteregnek, robbannak, mint srapnelek, gránátok és ölnek.

Milyen más hangjuk, milyen rémesen borzasztó 1

Elvitték, széttörték őket a gyárakban, beolvasztották, elnémították a harangokat és ezzel a falvakat.

Ma nincs szavuk a falvaknak, némán gubbasztanak a hegyek alján, völgyek ölén, a pusztaságban s hiába borul a földre az est, estimára nem hívogatja bizakodó, tűrő embereket a harangszó.

Fájó lemondás mindez, de igy kellett történnie.

A magyar nép hazaszeretetében lemondott büszkeségéről, falujának harangjáról is, hogy ezzel megvédje országának határát, hogy ebből a véres zivatarból épségen kerüljön ki hazája, amelyet majd csak megment a hitében és erejében bizakodó nép belső ellenségeitől.

Lesz még egyszer ünnep e világon, ha összetart a keresztény Magyarország !

Lesz még ünnep és megfognak szólalni újra a harangok, nem lesz néma a falu. Megfognak szólalni és fennen fogják hirdetni, hogy e hazában még élnek keresztény magyarok.

(K. S.)

Julius hónapban

uj előfizetést nyitottunk a Szatmári Hírlapra. Mindazokat, akik hívei és barátai lapunknak, ezúttal is felkérjük, szíveskedjenek minél több hívőt szerezni a Szatmári Hírlapnak, hogy nagy és nehéz feladatunkat zavartalanul továbbra is végezhessük.

Azokat a tisztelt előfizetőinket, kiknek előfizetésük julius hó 1-én lejárt, kérjük, hogy előfizetési dijaikat mielőbb beküldeni szíveskedjenek, mert a papirhiány miatt nem vagyunk abban a helyzetben, hogy a hátralékosoknak a lapot tovább is küldhessük.

* * *

Julius 20-án minden hátralékos előfizetőnk részére elküldöttük előfizetési hátralék kimutatásunkat. Kérjük, szíveskedjenek a kimutatott hátralékot kiadóhivatalunknak beküldeni, hogy nehéz hivatásunkat a mai rendkívüli időkben is akadálytalanul végezhessük.

Varjas Endre.

Ma már tudja mindenki, hogy szegény kartársunk beteg idegeivel gyógyintézetbe került ; nincs okunk arra, hogy részvétteljes megilletődésünket elhalgassuk.

Hozzánk nagyon közel állott, — bár felfogásban sokszor ellenlábasok voltunk ; — nemcsak az idő összeszoktató hatása, hanem a tudása, a szivjósága, fenkölt gondolkodása keltette föl bennünk a vonzódást irányában.

Tragédiája is méltó volt kivételes egyéniségéhez, betegségének keletkezése a megható szülői szeretettel a példás kötelességtu- dásával és igazi hazaszeretetével van kapcsolatban.

Imádásig szeretett édesanyjának hónapokkal ezelőtt történt halála már valósággal búskomorságba döntötte. A folytonos tanulástól túlfeszített idegeire súlyos hatással volt a háborús idők elszomorító állapota. Beteg idegzetével állandóan figyelte a változó harctéri eseményeket, a politikának történelmi, szinjátókát, az itthon levő gazdasági visszaéléseket, a nép nyomorúságát, s amíg bennünk mindezek fásultságot keltettek, addig az ő beteges meglátása lelkében meghasonlást idézett elő.

A túlhajtott kötelességteljesités áldozatának felépüléséért könyörgünk a Gondviseléshez 1

Isten-tiszteletek sorrendje Pünkösd után VII. vasárnapra.

1. A székesegyházban:

D. e. 7 órakor énekes sz. mise prédikációval

(Sepsy Márton.)

D. e. 9 „ káptalani nagy mise prédikációval (Bakkay Kálmán)

D. e. 11 órakor csendes sz. mise.

D. u. 5 „ litánia.

2. A Ferencrendiek templomában:

D. e. Vs7 órakor csendes sz. mise.

D. e. 8 „ csendes sz. mise.

D. e. 9 , Prédikáció (P. Emánuel.)

D. e. VslO „ NagymiBe.

D. u. 3 a harmadikrendüek nyilvános áj- tatossága.

3. A kálvárián:

D. e. óránkint szentmise.

D, u. 6. órakor sz. beszéd (P. Bota Ernő) áldással.

4. Az Irsik-árvaház templomában:

D. e. Vs8 órakor sz. mise.

5. A Pázmány-convictus kápolnájában:

D. e. sli7 órakor sz. mise.

Személyi hirek. Boromisza Tibor dr. szatmári püspök egészségének helyreállítása végett julius 22. ón Karlsbadba utazott. — Gróf Majláth Károly erdélyi püspök a bukovinai front katonáinak meglátogatása után julius 20.-án a szatmári püspök vendége volt. A zárdában és a vasúti internátus kórházában tett látogatás. Az nap este Nagybányára ment, ahol a szatmári püspök megbízásából a bérmálás szentségét osztotta ki 180 bérmálan- dónak.

Szerzetesnők felavatása. Az irgalmasnővérek szatmári anyaházában, De Paul szent Vince ünnepén, julius 19. én, megható ünnepség folyt le a szatmári zárda templomban. Húsz ifjú leány tett fogadalmat, hogy az emberiség kultúrájának fejlesztésére szenteli egész életét. Elhagyva mindent és mindenkit, ami szent hivatásuk teljesítésében akadályozná, követik a betegeket és elhagyottakat szerető Krisztust és megfogadják, hogy tanítani fogják a tudatlanokat, ápolni a betegeket. A fogadalmat tevőkön kívül 45-en vették meg fel a szent ruhát. A szertartást Szabó István prelátus-kanonok, az irgalmas nővérek superiorja tartotta. Gyönyörű beszéd keretében mutatta be a tökéletességre törek