Szatmári Hírlap, 1917. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1917-03-15 / 11. szám

Szatmár-Németi, 1917. március 15.

„SZATMÁR HÍRLAP

3

vállalatokat megvesz, illetve részvényeit megvásárolja ; 2. ipari szövetkezeteket létesít, ezeket központi kötelékébe foglalja, 'ügyviteleiket, számadásaikat ellenőrzi és üzleteiket közvetíti; 3. földgáznak és villamos erőnek mezőgazdaságban, vagy közüzemekben való felhasználását célzó szövetkezeteket alapit és ezeket központi kötelékébe foglalja; 4. bort, szeszt, égetett szeszes italokat nagyban elad, továbbá szeszt, likőrt és rumot nagyban gyárt. — Az eredmény felülmúlt minden várakozást. Jóllehet az elmúlt év nem volt teljes (a működést csak márciusban kezdte meg), a forgalom mégis meghaladta az 5 millió koronát, tiszta nyeresége 187,117 K, úgy, hogy a részvényesek 8°/o osztalékot kaptak.

Az a mozgalom, amely a kezdet nehézségeit ilyen fölényes győzelemmel küzdötte le, okvetetlenül nagy jövő előtt áll. Meg vagyunk győződve, hogy a másik szövetkezeti központ, a Keresztény Szövetkezet is hamarosan megalakítja a masa ipari üzemeit.

Most, amikor a tulhatalmassá lett bank-^ uralom s a háborún meggazdagodottak osztálya igyekszik mindent hatalmába keríteni, kétszeresen figyelmei érdemlő és lelkes pártfogásra méltó minden olyan kezdeményezés, amely a keresztény magyar népet akarja védeni és saját sorsának, munkájának, jövőjének irányítójává tenni. íme a bizonyság, hogy amibe egyesek minden tehetségük és erőfeszítésük dacára belebuktak, azt a szövetkezetek egyesült ereje győzelemre tudja vinni. Csakis a keresztény magyarság szövetkezeti tömörülésén múlik, hogy a nagyipari termelés a maga óriási jövedelmével elzárt terület maradjon számunkra, hogy magyar fajunk zsírját préselje-e továbbra is, vagy pedig vagyoni megerősödésünkre szolgálja.

ITárosi ügyek.

Hétfőn tartotta a város törvényhatósága rendes havi közgyűlését. A fontosabb eseményekről a polgármesteri jelentés számolt be a bizottságnak. Ebből kiemeljük a városi tüzifaszükséglet biztosítását.

Már a múlt közgyűlésen szenvedélyes kifakadások történtek a bikszádi vasút ellen, mert a város fájának leszállítását háttérbe szorítja az üzletemberek szállításaival szemben. A főispán az itt elhangzott felszólalásokból szerzett tudomást a visszás helyzetről s megígérte, hogy ennek megszüntetése érdekében közben fog járni a kereskedelmi miniszternél.

A főispán intervenciójának már is volt foganatja, mert egy hét óta mindennap egy vonat áll a város rendelkezésére és ily módon biztositva van, hogy az egész évre szükséges famennyiség a város avasi erdejéből leszállítható lesz.

Kissé komikus volt az afeletti vita, hogy bevezessék-e a városi adóhivatalba a telefont vagy nem. A közönségnek szüksége van erre a telefonra és a városi urak jobban tennék, ha nem azon járna az eszök, mikóp törjenek egymás orra alá borsot, hanem e helyett a közönség érdekeit tartanák szem előtt.

Jéger Kálmán telekügyóvel lapunk hosz- szasan és behatóan foglalkozott, ezért az ügy előzményeinek ismeretéről most csak annyit, hogy Jéger Kálmán a város hanyagsága miatt parcellázhatott anélkül, hogy a város biztosította volna a utcaterület tulajdonjogát. Most ennek a város költségén világított utcának boldog tulajdonosa olyan jó szívvel bir, hogy nehéz ezresekért adná csak az utcát, máskép az utca nem utca és a belül építtető háztulajdonosok légi közlekedés utján jussanak ki a saját házukból.

Ezen közigazgatási operette második felvonása játszódott le a közgyűlésen, mely elrendelte, hogy a telek tulajdonosa tartozik két kapuval elzárni az általa tagadásba vett utca kijáratát.

Jövőre ebből tanulhat a város, hogy az ilyen ügyekben a kötelessógszerü óvatossággal járjon el, mert az emberek a saját hasznukat nem szívesen áldozzák fel a közérdek miatt.

A villamosmű 1917. évi költségvetésének tárgyalása keltette a legnagyobb érdeklődést, a mely tárgy felett Ratkovszki Pál főigazgató szakavatott felszólalása indította meg a vitát. Ennek a felszólalásnak oly nagy sikere volt, hogy közvetlen utána a bizottság Ratkovstki Pált egyhangúlag megválasztotta a viliamvilágitási bizottságba.

A felszólaló számadatokkal támogatott beszédében rámutatott arra, mikópen lehet a vállalat pénzügyi egyensúlyát helyrehozni és a kirívó igazságtalanságokat kiküszöbölni. A villamos üzem ugyanis a város saját fogyasztása utáni áram dijat kilcwattonkint 2H/2 fillérrel, a motorikus áramot pedig magánosoknak kilowattonkint 3IV2 fillérrel olcsóbban adja, mint a mennyibe kitermelése magának bele kerül.

Ha ezt a 98000 K ajándékozást megszünteti a vállalat, a saját pénzügyi helyzetén segít vele. A bizottság a felszólalás értelmében való eljárás végett az előirányzatot visszaadta a tanácsnak.

Isten-tiszteletek sorrendje nagyböjt negyedik vasárnapjára.

1. A székesegyházban:

D e. 7 órakor énekes sz. mise prédikációval {Sepsy Márton.)

D. e. V49 , az iskolások sz. miséje.

D. e. 9 „ káptalani nagy mise prédikációval (dr. Baklcay Kálmán.) utána vecsemye.

D. e. 11 órakor csendes sz. mise.

D. u. 3 „ Prédikáció (P. Faludi S. J.)

D. u. 5 „ litánia.

2. A Ferencrendiek templomában:

D. e. Vs7 órakor csendes sz. mise.

D. e. 8 „ a tanuló ifjúság miséje.

D. e. 9 „ Prédikáció (P. Tamás Alajos)

D. e. ValO „ Nagymise.

D. u. 5 - Szentbeszéd (P. Mássá Viktor.)

utána keresztuti ájtatosság.

3. A kálvárián:

D. e. 6 és V»7 órakor csendes sz. mise.

D. e. V28 órakor sz. mise szentségkitótellel D. u. 6. órakor sz. beszéd (P. Bo'ta Ernő) áldással.

4. Az Irsik-árvaház templomában.

D. e. V28 órakor sz. mise.

Benkő kanonok adománya. Benkö József apátkanonok, plébános az ungvári Máriaház fenntartási költségeire 10000 koronát adományozott.

Kinevezés, áthelyezés. A földrnive- lésügyi miniszter Makay Béla állatorvost Szatmár-Nómetibe helyezte át. — A kultusz- miniszter Erdödy Sándornét a Szatmárhegyi állami elemi iskolához tanítónőnek kinevezte.

Katonai kitüntetések. A király Dingha Sándor alezredesnek, a jelenleg Egerben állomásozó szatmári 12. gyalogezred parancsnokának a Ferencz József-reud tiszti keresztjét adományozta. — Kalós Sándor honvédhadnagyot, a városi adóhivatal hős- tisztviselőjét, a katonai érdemkereszttel és a Károly-keaesztel ékesítette fel. Kalósnak ez immár a nyolcadik kitüntetése. — Dr. Oönczy István a brassói m. kir. 24. honvéd gyalogezred tartalékos hadnagya az ellenség előtt tanúsított hősies és önfeláldozó magatartásáért az 1. osztályú ezüst vitézségi éremmel lett kitüntetve. A kitüntetett hadnagy Qönczy Antal szatmárnémeti gör. kath. espereslei- kész fia.

Hadnagyi kinevezések. A király Tariska Zoltán honvédbadnagyot főhadnaggyá, Molnár Imre, Tankóczi Károly és Uszkay László m. kir. 12 honvéd gy.-ezred- beli zászlósokat hadnagyokká nevezte ki.

A szatmárnémeti kir. kath. főgimnázium tanári kara és ifjúsága a közönség meghívásával tervezett mdrc. 15-iki és Arany János emlékünnepségét időközben felmerült akadályok miatt csak az ifjúság részvételével tartotta meg csütörtökön délután a református főgimnázium tornatermében. Az ünnepségen Rónai János tanár beszédet mondott, Rónai Béla VII. 0. t. szavalt, az ifjúsági vegyeskar két énekdarabot adott elő és Reál Károly VIII. 0. t. felolvasott Arany János jelentősége címen.

Nők lelkigyakorlatai. Az Oltáregyesület évi lelkigyakorlatait a szokásos módon ez évben is megtartja a zárda nagy termében. A lelkigyakorlatok március 31-én, ápr.

I- én, 2 án lesznek és ápr. 3-án fejeződnek be közös szentáldozással.

Férfiak lelkigyakorlatai. Március 19-étől kezdődően egy héten át naponkint este 6 órakor a Püspöki Konviktus kápolnájában fognak lefolyni a férfiak lelkigyakorlatai. Ezúton is felhívjuk a lelkigyakorlatokon való részvételre kath. férfi világunkat.

Halálozások. Városunknak egy példás

életű, minta becsűletességü iparosa, Zagyva István építőmester hunyta le örök álomra szemét f. hó 9-én. Az az Isten ügyéért lelkesedő buzgóság, amellyel annyi templomot épített, az a mélységes áhitat, amellyel oly gyakorta járult az Ur asztalához s az a hősies keresztényi önmegadás, amellyel a hosszú szenvedést viselte, nem kételkedünk, már megnyerte az örök ólet koronáját. Az elhunyt, akiben Zagyva Mihály nyug. főesperes testvérbátyját gyászolja, 82 éves volt. — Egy javakorát élő, valóságos tölgyfának a kidö- lóséről is be kell számolnunk. Székely József állami isk. igazgatótanitó halt meg mároius

II- én, 46 éves korában. Csak kevesen tudták, hogy ez az állandóan jókedvű, szellemes anekdotákból soha ki nem fogyó ember több hét óta súlyos beteg; de még e keveseket is megdöbentette, hogy a betegség az ő vasfizikumát, atléta erejét is megőrölte. A magyar tanügy egy kiváló tehetségű, szakavatott munkását, a szatmári társadalom pedig becsült, jóizü tagját vesztette benne. Felesége és két gimnázista fia gyászolja.

A nikkel 20 filléresek bevonása. Az Osztrák Magyar baok tudatja a közönséggel, hogy a nikkel húsz filléresek becserélését csak április 1-ig fogja eszközölni, ezen idő után sem beváltásra, sem fizetési eszközül el nem fogadja.

Az újságból olvashatják. Tisztelt szerkesztő ur 1 Mondja kérem mit szól ehhez : Nagyon sok uricsaládnál az ember a Pesti Hírlapot találja az asztalon. Az egész háznép azt olvassa. A papától kezdve a mamán folytatva egészen a család büszkeségéig, a fiatal leányig. A leány is naponkint olvassa a tárcákat, a különböző címmel ellátott furcsa dolgokról szóló leveleket, Írásokat, no meg azt hiszem, hogy az utolsó oldalra is belekukkant. Tetszik tudni, ahol azok a bizonyos levelezések vannak. Az egyébként szigora papa és mama mindezt természetesnek találja. Egy szavuk sincsen hozzá. Sőt. Ellenben, ha például én mesélném el a kisasszonynak azokat a tárca históriákat, amelyeket a háziujságjukban néhanapján olvas, ha én mesélnék neki a leánymamákról, a művésznők kebléről, kívánatosságáról, meg nem tudom miről, amiket szülői fcengedelem- mel az újságból akár kívülről is megtanulhat ; ha én traktálnám szórakoztatás cégére alatt apróhirdetési témákkal, szentül meg vagyok győződve, hogy kitessékelnének a szigorú szülők a szalonjukból, a papa megtanítana engem négyszem között a tisztességre. És jogosan tenné. Ha elmulasztaná, akkor érhetné vád. Nem jó apa lenne, ha nem tiltaná meg leányának a velem való társalgást. Különös azonban, hogy mindezt az újságokból sokkal kiszinezettebben olvashatja. Vagy nem különös ? Szemlélő“. — De mennyire különös! Találóan jellemzi azt a a felületességet és bűnös könnyelműséget, amellyel intelligenciánk a nevelés komoly feladatát teljesiti. Csodálkozhatunk-e azután, ha a férges gyümölcsök folyton szaporodnak.

Itt a hernyószedés ideje, maholnap már életre kelnek ezek az apró bestiák, melyek a múlt évben annyira csúffá tették kertjeinket, lankáinkat. Talán az elmúlt év szomorú tapasztalatain okulva igyekezni fog mindenki idejében és becsületesen megtisztítani fáit, mert bizony egy jó gyümölcstermés soha annyira nem volt kívánatos, mint az idén az élelmiszerek szükségének nehéz