Szatmári Hírlap, 1917. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1917-02-08 / 6. szám
4 SZATMÁRI HÍRLAP“ Szatmár-Németi, 1917. február 8. Nagykárolyban. — Dezső Kálmánnószül. Steöke Zsuzeánna, Dezső Kálmán kúriai biró neje 42 éves korában hosszas betegség után január hó 31-én Budapesten elhalt. Holttestét Budapestről Udvariba szállították és ott szombaton délelőtt helyezték a családi sírboltban örök nyugalomra. Helyettesítés. Madarasay István nagykárolyi főszolgabíró a nyugdíjazás folytán megüresedett börvelyi jegyzői állásra Schnitt Lőrinc vállaji aljegyzőt helyettesítette. Felfüggesztés. A vármegye alispánja Oájássy Sái.dór, avasfelsőfalui körjegyzőt, több rendbeli mulasztás és hivatalos teendőinek elhanyagolása miatt állásától felfüggesztette és ellene a fegyelmi vizsgálatot elrendelte. Tanitóválasst&s. Heveli József a kap- lonyi róm. kath. iskolához tanítónak megválasztatott. A népfelkelők uj szemléje. Á hivatalos lap tegnapi száma honvédelmi rninisz- rendeletet közöl, amely elrendeli, hegy az 1872-tői 1891-ig született és eddig alkalmatlannak talált népfelkelők uj szemlén kötelesek megjelenni. Az összeírást e hó 15-ig kell befejezni. Egy márka egy korona 55 fillér. A pénzügyminiszter rendeletet intézett az összes pónzügyigazgatóságokhoz, amelyben utasítást ad, hogy az országban levő német katonaság szükségletének könnyebb beszerezhetősége érdekében az adóhivatalok a német birodalmi fizetési eszközöket és pedig a pénzérmeket, bankjegyeket, pénztárjegyeket háború végéig kötelesek elfogadni fizetések és átváltások fejében. Az átszámítási kulcs: 1 ínárka annyi, mint 1 K 55 fillér, az igy előállott veszteség a pénzügyi tárca különleges kiadások rovatát fogja terhelni. Amikor szintén nagy drágaság ▼olt. 1795 ben a francia forradalom okozta háborúk következtében nálunk is „kiütött“ a a drágaság, még pedig, mint akkor megállapították, az „óriási és elviselhetetlen“ drágaság. Azok persze, akik tehették, akkor is visszaéltek a hslyzettel és „horribilis“ ár.ikat kezdtek szedni. Különösen a mészárosok viselték magukat rosszul, noha a többiek sem maradtak el tőlük. Eme borzalmas állapotok közt a megyék hamarosan sarkukra állottak és az árakat maximállák. íme egy ilyen rendelet: 71796. február 11-én Pnblikáltatott a T. Nemes Vármegyének ez a Parancsolatja, melyst tett az alább megirt Limitáoiók iránt, t. i. hogy azt minden ember oly szorosan köteleztetik megtartani, hogy ha azzal valaki ellenkezőképen cselekszik, minden késedelem nélkül legottan 24 Páltza büntetést fog szenvedni.“ Eme sorok után következnek a hivatalosan megszabott árak, amiből megtudjuk, hogy a legjobb marhahús fontja 4 krajcár volt. Az alább valót már 2-ért kellett mérni. A faggyú ára szintén krajcárban számítva 12 volt, a sertéshúsé 8, a birkáé 3, a kecskéé pedig 2. Ez volt az említett óriási elviselhetetlen drágaság, amely elleu a megyének sikra kellett szállni. Azóta a viszonyok és az árak nagy változáson mentek keresztül, de mindannak dacára is meg kellett volna valamit hagyni abból a száz esztendő előtti maximális parancsolatból, azt t. i. hogy aki drágábban árulja holmiját, az 24 kemény páltza büntetést szenved. Ilyen rendelkezés ezúttal is sokat javítana a helyzeten. A csárdát királynő. Nagy operstte három felvonásban. írták Leo Stein és Jen- bach Béla. Zenéjét szerezte Kálmán Imre, fordította Gábor Andor. Első előadása Szat- már-Németiben, 1917. január 31-én. Az újabb operetteket nálunk mindig nagyszabású reklám előzi meg. Más városban sem elég a szinlapi hirdetés; ezt megelőzőleg nagybetűs plakátok jelzik a történendő nagy művészi eseményt. így volt ez Kálmán Imre Csárdás királynő-]éve\ is a mi városunkban. A mai operette irodalom termékei más utón haladnak, mint a klasszikus operettek. Majdnem mindegyiken rajta vannak Lehár jellegzetes tulajdonságai. így vagyunk a Csárdás királynő vei is. A libretto sovány. Egy herceg el akar venni egy brettli énekesnőt. Ebbe nem egyezik bele a fiatal herceg apja; de az apát lelep lezik; az ő felesége kabnréónekesuő volt. így aztán nincs akadálya a herceg és az énekesnő házasságának. Ezt a sovány tárgyat kell kibélelni, hogy betöltsön egy egész estét. Az orfeumban fellépő énekesnővel természetesen belekerül a darabba az orfeum mulató világa; varieté lányok, fiatal, öreg lumpok, pezsgő, tánc — no meg egy kis kétértelmű kiszólás, cigány, pohárcsapdosás a padlóhoz stb. Képzeljük el, ezt kell a zenének kifejezni ; nem kis feladat, de a világhírű Kálmánnak sem sikerül. Az ő zenéjenek jellege a magyaros motívumok keresése és határozott érdeméül kell tekinteni, hogy az első felvonás zenéje busán vigadó magyar zene ; ritmikában, melódiában, hangszerelésben egy aránt magyaros. De az első felvonással elhallgatnak a magyar szívbe igazán belemarkoló melódiák. A második és harmadik felvonásban előkerülnek az internaoionális jellegű, induló és valcertempóju részek ; amelyek erősen magukon hordják Lehár jellegzetes vonásait: egy-egy könnyű valcer vagy induló tempójú, rövid lélegzetű melódia többszörös ismétlése, a hangszerek színezetének ügyes kombinálásával. Könnyed meló diák. könnyen fülbemászók, de könnyen fülbőlmászók is. Külön fejezetet érdemelne a hangszerelés. A modern operettirók, igy Kálmán is, mesteri módon ki' tudják használni a hangszerek hangszinezetét. Oly meglepő kombinációkra bukkanunk, amelyek első hallásra úgyszólván szokatlanok. Csak az a baj, bogy ezek a kombinációk sohasem történnek határozott cél szerint; az ember nem tudja elképzelni, mit akar vele a zeneköltő. Kálmán hangszerelésének egy másik sajátossága a gazdag díszítés. A fafuvók, de különösen a fuvola ritkán jut önállóbb szerephez ; pedig mennyi alkalom volna reá a Bzerelmi jeleneteknél I A fuvola — mondhatnám — állandóan petyeg a többi hangszerek között; a sok disz elnyomja ez egyszerűséget, amely pedig könnyű operetta zenénél annyira imponáló. Egy nagy hiányuk van az uj operetteknek, Kálmán operettjeinek is. Fáznak a kettősöktől, hármasoktól; pedig ezek a színpadi éneknél a leghatásosabbak. Igaz, hogy a zeneköltő művészete ezekben szokott kitűnni. Mondjuk pld. az a jelenet, ahol a herceg szerelmét megvallja az énekesnőnek és az énekesnő boldogságát énekli, miosoda szerelmi kettős bontakozhatott volna ki egy akút szopránból és egy lírai tenorból. Ahelyett mindkettő ugyanazt énekli, a zene még jobban lármázik és ez a lárma jelenti — a boldog szerelmet. Végre a Csárdát királynő zenéje túllár- más, különösen a darab második felében. Igaz, hogy az orfeumi alakok mulatósa mindig lármás ; de ez a lárma mindig egyhangú, az erős hangszerek párhuzamosan haladó alkalmazása miatt. Természetesen nagy szerep jut e lármában a nagy dobnak és a cin- tányérnak. Maga az előadás a jók közé tartozóit. Halmot Miéi kitűnő diszpozícióban volt; szerepe nagy zenei intelligenciát követelő szerep. Hangja a felső regiszterekben fényesen bontakozott ki; a koloratur részleteket is fényesen oldotta meg, bár nem egészen egyéniségéhez valók. Játékának elegánciájá val kitűnt Jakabffy Dezső, aki a táncokat is betanította. Dicséretére legyen mondva, hogy a táncok igazán szolidak, ízlésesek voltak ; nemes egyszerűség jeli. a^ezte őket. Szántó Jenő igazi megértéssel játszotta a szerelmében csalódott öreg lump Feri bácsit. Dezső Vilmos, mint mindig, most is túlzott. Juhász Margit kisebb szerepében kedvesen énekelt és táncolt. Andorffy kitünően alakította az öreg herceget, egyúttal ő volt a hozzáértő rendező. — A varieté leányok közül az egyik feltűnően öltözött; tisztelettel jegyezzük meg, hogy Szatmár város közönségének még mindig van, ha nem is erkölcsi, de esztétikai ízlése; nem kell azt bántani. Az előadást telt ház nézte végig. A darab eddig hat estét töltött be egymásután. Sándor Venee. „Hadnagy 517.“ A „Pro piis meritis“ és „Pro ecclesia et Pontifice“ pápai kitüntetéseket, mint nevük is mutatja, vallási és egyházi érdekek odaadó és eredményes szol- g daláért adományozzák. A felterjesztést mindig ez illető egyházmegyei hatóságnak kell megtenni. A szerzett érdemeket ugyan ön maga is közölheti az egyházmegyei hatósággal, de sokkal illőbb, hogy ezt mások tegyék ; sőt a dolog természetes rendje az, hogy a kezdeményezés másoktól induljon ki és az érdekeltnek nemcsak közreműködése -nélkül, de tudtán kívül történjék. EGY SZERÉNY IGÉNYÉ NŐ, házvezetőnői állást keres kisebb családnál vagy fiatal házaspárnál. A házi teendőket is elvállalja. — Czime: Balogh Karolin Alsóhornoród. Sxatmdrmegye. Fölhívás. A Barlafalul keresztény fogyasztási szövetkezet esetleges hitelezőit a kereskedelmi törvény 202., 205., 207., 208 és 253. §§ alapján felhívjuk, hogy követeléseiket ezen hirdetmény harmadszori megjelenésétől számított 6 hónap alatt a felszámoló bizottságnál, Barlafaluban jelentsék be. Kelt Barlafalu, 1917. január 31. A barlafalul keresztény fogyasztási szövetkezet felszámoló bizottsága. t-----------------------------------------Hirdetm ény. Mivel a nyirbaktai gazdaságban a dohánytermelés tovább nem lesz folytatva, a dohánypajták 1917. évi március hó 8>án árverés utján el fognak adatni egyenkint. Balogh György báró Podmaniozky Géza megbízottja. Egyetlen szappanpótlék a „DOB“-jegyii Kaolin-szappan, mely illatos, habzó, zzáraz, sima, 50 kg-os láda 250 drb 60 korona excl. csomagolás helyt Budapeat. Megrendelésnél ládánként 15 korona előleg "okvetlen beküldendő. Mintát nem küldünk ! Kipróbálásra és népszerűsítésre 5 kilogrammos postacsomagok állanak rendelkezésre 10 korona előlege» beküldése ellenében, beleértve a láda és poatadij is. — Elölegnólküll ládarendeléseket és utánvételeket postaoiomag-mefrendeléseket nem teljesítünk. BARDÓCZ É8 TÁRSA, BUDAPEST, V. Balaton-u. 12. : Egyedárurltók éa képviselők kerestetnek. Nyomdász tanuló fizetéssel felvétetik Pázmány-sajtó könyvnyomdában, ío láda vétőiénél io°|„ árurabatt! Nyomatott s Pálmánj-iajtóban Szatmár-Németi 1917. — Kiadó: Szatmáregyhásmegyei Irodalmi Kör. — Saarkeaatéaért felelős : dr. Uhl Károly
