Szatmári Hírlap, 1916. július-december (25. évfolyam, 52-102. szám)
1916-09-27 / 77. szám
2 SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi 1916. szeptember 27. ügyi okokból kényszervágásnak szüksége merül fel. A hét másik két napján, és pedig szerdán és •pénteken tilos húst, akár nyers, akár feldolgozott állapotban forgalomba hozni. Ezentúl tehát még hentesárut sem szabad szerdán és pénteken árusítani és sem főtt, som sült, sem füstölt, sem sózott, általában semmiféle husnemüt nem szabad üzletekben árusítani. Ugyanez a tilalom kiterjed az ezeken a napokon vendéglőkre, fogadókra, egyleti jellegű és egyáltalán minden olyan helyiségre, a hol ételeket iparszeriiieg kiszolgálnak. Szerdiín és pántökon nemcsak húst nem szabad árusítani és felszolgálni, hanem olyan ételeket sem szabad előállítani, illetve kiszolgálni, a melyekhez húst használnak fel. (Például töltött káposztát, töltött, főzelékeket sth.) Hús és husneinü alatt általában mindenfajta hús értendő, kivéve a halakat, a melyek szerdán és pénteken is árusíthatók és használhatók. Ellenben tilos ezentúl a marha, borjú, sertés, juh, kecske, ló, nyúl, szárnyas és mindennemű vadhúsnak bármilyen részét szerdán és pénteken felhasználni és árusítani. Husnemünek tekintendő még a rendelet szerint a husnewüekből előállított húskonzerv és minden néven nevezendő hentesáru is. Egyszóval szerdán és pénteken a legszigorúbb hustilalom érvényesül és csak a halfogyasztás van megengedve. Éz a rendelkezés azonban csak az árusításra, üzletekre, hentesboltokra, szállodákra, vendéglőkre, korcsmákra, kifőzőkre és általában az iparszerü étkezőhelyekre vonatkozik. A magánháztartásokra a tilalom nem terjed ki. Magánháztartások az előző napon megvásárolt húsokat szerdán és pénteken is felhasználhatják. A rendelet megszegése kihágás. Két hónapi elzárás járhat érte, vagy 600 koronáig terjedhető pénzbírság. * Hát jól vun. Hindeburg mondotta, hogy harc van otthon, itthon is." A harc lemondással, nélkülözésekkel, szenvedésekkel jár. Viseljük! De két megjegyzésünk van. Az egyik az, hogy hát ha egyszer rendelet, azt végre is kell hajtatni és szigorúan ellenőrizni. Mert a hatályát vesztett rendelet a hu* nélküli napokon bizony hogy leginkább papiroson maradt. Egy nagy társadalmi osztály megtartotta kényszerből, a hús drágaságának okából vagy nemes lemondással. Da a társa dalom egy másik, főleg háború* konjunktúrákból meghízott része belekönyökölt a jó módba és az bizony fütyült a hústalan napokra. Tartunk tőle, hogy most is igy lösz. A másik, hogy mikor a kormányzat ezt a megszorító rendeletet kiadta, gondolt-e arra, hogy mikép lehet les* a gyakorlati életben keresztül is vinni. Hiszen a tojás-piócák miatt, a kivitali tilalom megszüntetésével lehetlennó ván, csaknem kihivóan az anya Pistuka anyja. Könnyű azoknak, akik cselédet tarthatnak. Mély csendesség támadt a meglehetősen nehéz levegővel telt szobában. A hölgyek szinte megfagyva szegezték tekintetüket a földre, mintha szégyelnónek az asz- szony szemébe nézni. Aztán Babuka töri meg a csendet. Sugárzó két szemét rászö- gezi az anyára. — Hát lehetetlenség, hogy idejét úgy ne oszthassa be, hogy a gyermeket egy órára szabad levegőre ne vihesse. — Igen, igen jól mondod Babuka, biztatta szép leányt Keresztinó. — Én vigyem ? — Igen magának kellene vinnie . . . — Én, akinek férje tisztességes iparos. Akinek ura a harctéren küzd a hazáért. En vigyem. Hiszen ki nevetne az utca. Ujjal mutatna rám. — Ni Barabásné már pesztrává lett-. . . Lángvörös lett mind a két urhölgy erre a szóbeszédre. Szemükben a méltatlankodás tüze égett, hogy szinről-szinre halla- niok kellett és látniok, mint győzi le az ál- szemórern, a hiúság, a megbomlott iparos világ hamis felfogása — az anyát. Az anyának diadalmas önfeláldozását. Az emberekkel, a világgal való nemtörődóst. sőt megvetést. Egy gyermek életéért. Egy leendő polgárnak élete megmentéséért, amely polgárokra a nemzetnek ma oly 'nagy, életkórvált a tojással való ellátás. Liszt-jegy van, de liszt nincs. T*j maximálás van, de erre is fütyülnek. Cukor központ van, nincs cukor. A kávé 100°/o sl emelkcdstt. A krumpli szintén. Hét mit főzzenek és mit adjanak akkor azoknak pl, akik; a vendéglői kosztra vannak kidobva. Tessék megmondani. Jk naptár ©gfyesités* Irta: Marosán János állami slumi iskolai igazgató. I. Tudvalevő dolog, hogy Magyarország három görög szartartásu róni. kath. püspöke: a hajdudorogi, ungvári és eperjesi, folyó évi junius hó 14 tői — adott hatalmuknál fogva — egyházmegyéikben életbe léptették a Gergely pápa naptára szériát való idő számítást. Vagyis a régi károsnak, hátrányosnak bizo nyúlt Julián naptárt eltörölték; e naptól kezdve egyesítették egyházmegyéikben az idő- s igy az ünnepszámitását az egyházé* a többi keresztény hitfelekezetek idő- és ünnepszámitásaival, mit röviden napiáregyésitésnok nevezünk, A naptáregyesitós eszméje hazánkban már régibb keletű közóhaj és akarat, melynek fo- gauatositása, végrehajtása hol ezért, hol meg amazért mindig elmaradt. Annái kellemesebben, de egyszersmind meglepetésszerűen halott reánk a vitéz bolgár nemzet azon törvényhozási intézkedése, mellyel kimondotta Bulgáriában, a gör. keleti ortodox államban, ß Julián naptár megszűnését és a Gergely pápa naptár szerinti időszámítást. Hogy mi -indította Bulgáriái, ezt az egységes ortodox vallása államot a naptáregyesitésrc, azt most nem kutatom, d8 gondolom, hogy a haladás eszméje, praktikus gondolkozás és közszükséglet voltak azok a rugók, melyek a naptár- egyesítés eszméjét kipattaniották. A Julián naptár hátrányai az egységes keresztény gondolkozás és ünneplés szép s magasztos eszméi és tervei indíthatták tehát a fentebb említett egy fiárfej ed elmeket is arra, hogy egyháztartományaikban a naptéregye- sitós üdvös és hasznos eszméjét megvalósítsák. Es a régi eszme, a rettenetes világháború véres napjaiban testet öltött, ténnyé vált. Megvallom, nem csekély bátorság kellett e kérdéshez nyúlni épp most, az amúgy is tulfeszitett idegeink vergődésében, érző szerveink rendkívüli módon kifinomitott állapotában. De e három püspök bár szemük előtt lebegett az akadály, nehézség, érzékeny- kedés, mely e reform megvalósulása elé gördül, mindezek dacára mintegy kötelességsze- rüleg a naptáregyesites kérdését napirendre tűzték, azzal behatóbban foglalkoztak és ima: déses szüksége van, hogy élhessen, hogy jövőjének szálait újra felvehesse. — Én fogom megmenteni ezt a gyermeket — kiáltott fel Babuska. — Es ón veled leszek a megmentésben, szólt zuhanó komolysággal Keresztiné. — Ide adja ezt a szegény hervadó gyermeket. Az anya könnyedén mosolygott. Azt hitte, egy szeszélyes, hirtelen fellángolt elhatározásról van sző. Nem is komoly az egész beszéd. De ime a gyermek már a kis kocsiban van. Kellően ellátva kendővel. — Viszem . . . — Visszük. Az anya vállait vonogatta. — Hát legalább jó helyen lesz. En pedig dolgozhatok. — De dolgozzék, komolyan dolgozzék aztán Teréz — pattogott Babuka éa szép kezét intőleg emelte fel. Babuka pedig indította a kis kocsit. A benne ülő Pista mosolygott; nem tudta, hova viszik, mi sors vár reá. A kocsi már az udvaron van ... — Hadd kisérjem el legalább, szólt az anya egykedvűen , . Talán sírni fog utánam. — Teheti, jöjjön ! Es az asszony ment. Már alkonyodott. A két urhölgy vitte, taszította a kocsit . . . és egyenesen a Babuskáék háza felé tartottak. Ott betértek . . . ma már a naptáregyesités e három püspök egyházmegyéik hatósága területén meg is valósult. Az igazat megvallva az ember nem csak egyházi utón, hanem a magyar törvényhozás utján várta volna a naptáregyesités behozatalát és nem részlegesen, hanem általánosságban az egész ország éa a magyar szent korona országainak területén is. fia ez igy történt volna, talán nem állottak volna be átmeneti természetű zökkenések, akadályok s főleg talán elkerülhető lett volna az itt-ott mutatkozó órzékenykedés is. E fontos kérdés általános és közmegnyugvást keltő törvényhozási utón való megoldását annál is inkább vártuk, mert, ha az orthodox Bulgária elérkezettnek látta nz időt a naptáregyasitésre, mi a római szentszék hitbeli alattvalói, meg éppen kívánatosnak tartottuk, hogy célszerű- sógii szempontból ez nálunk ia igy történjék meg. Hogy a naptáregyesités nem törvényhozási utón ás nem in genera történt, okát ezúttal nem kutatjuk. (Mi tudjuk. Szerk.) Nem k®verík a lísstet. A búza és rozs kiőrlési arányát legújabb 2 rendelettel szabályozták. A múlt hét végén az volt a helyzet, hogy ez kétrendbeli rendelet rövidesen változni fog, amennyiben á búza- és a rozsliszt kimélés9 céljából a kenyérlisztnek és a rozslisztnek keverését egy újabb rendeletben kötelezően fogják rendezni. Amint most értesülünk, a lisztkeverésről szóló rendeletat egyelőre, nem hozzák nyilvánosságra és igy a kiőrlés aránya, valamint a tiszta búza ás rozsliszt használata továbbra is változatlan marad. A kormány a jelenlegi szűk korlátok közé szorított lisziel- látást ez idő szerint még nem akarja további korlátozásokkal megnehezíteni é* ezért a bszíkeverós rendjét e»ak kó*őbbi időpontban szándékozik életbeléptéim. Illetékes helyén mindenesetre kisvárén* dónak tartják egyrészt a cséplési eredményekről szóló végiege* kimutatás elkészültét, másrészt pedig az országosan olrendalt rsk- virálásnak a legközelebbi hetekben mutatkozó eredményeit. Az a körülmény, hogv a lisztkeverés kötelező elrendelése elodázást nyer, semmi esetre sem ad okot arra, hogy a rendelkezésünkre álló készlettel könnyelműen bánjunk, ellenkezőleg a helyzet megkívánja, hogy e részben az egész vonalon a legszigorúbb takarékossággal éljünk. Szeretettel kérjük lapunk megrendelőit., hogy a hátralékokat sürgősen küldjék he kiadóhivatalunkhoz. Nem 'szeretnék, ha — a rettenetes áremelkedéstől nyomatva — postai megbízatást, kellene alkalmaznunk, A szülei hallván a történteket, szívesen befogadták a kis Pistát. Legalább addig, amíg megmentését biztosíthatják . . . Az anya egy csókkal búcsúzott, mikor látta, hogy kis fia mily mohón fogyasztja a tejöt és más, gyermekek előtt kedves eledelt. Es vigasza se nézve, távozott. A kis Pista nem eirt anyja ntán. Olyan jól érezte magát. Babuka minden nap, ha napsugaras idő volt vagy borulat . . meg- kocsikáztatta a nagy, hatalmas kertben a megmentett Pistukát. Mert kétségtelenül elpusztul, ha otthon marad. Most már él. Piros az arca, eleven a mozdulata. Olyan kedves a gyermeksége. * Bábukénak álmában megjelent szent Vince alakja. Úgy amint azt egy gyönyörű képen látta. Karjain elhagyatott gyermekkel. Es hallotta gyermekek világhíres apostolának szavait: — Te szereted az árva Pistukát . . Jézust szereted általa. Te megroentéd a Pistukát: a nemzet megmentő apostolnője lettél. Oh ha téged sokan, nagyon sokan követnének, mily más kép tárulna elénk e vérözö- nö3 háborúk után. Higyjétek - el, nem álom ábránd ez. Eszmény, melynek valóra kellene válni e hazában is. Adja az Isten !
