Szatmári Hírlap, 1916. július-december (25. évfolyam, 52-102. szám)

1916-09-24 / 76. szám

K7LV. évfolyam B^ütmáp-Mémeti, 1916. szeptembep 29 76. szám. (HETI SZEMLE) POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAJP ELŐFIZETÉSI ÁRAK; Sgéez évre 10 K — f. I Negyedévre — 2 K 60 í. Félévre — 6 , — „ | Egyes szám ára 6 fillér. Tanítóknak és kézmö iparos oknak egy évre 3 korona- ám éri kai Egyesült-Államokba — egész évre 3 dollár. Felelés szerkesztő BODNÁH GÁSPÁR. Szerkesztőség Arany Jánoa-utea 44, Ide kell küldeni minden a lap szellemi részét illető közleményeket, leveleket. Lapun aj »ionos A SZATKÁR - EGYHÁZMEGYEI IRODALMI KÖR. A kiaddóhivma't illető összes küldemények, pénzek, hir detégek atb. Pintér Jóseisef kiadóhivatali fSnök címére Egyházmegyei Alapítványi Pénztár küldendők Pályásat! hirdetések egyszeri kStléee 6 kenea ----------------- Nyílttól- seri 40 íillór. -----------------­Megjele nik minden héten kétszer: szerdán és vasáraap Belutak és kövezetvám. — Két közlemény. — Irta: ERDÉLYI ISTVÁN városi főmérnök. A „Szatmári Hírlap“ valamelyik számában az volt olvasható, hogy mai napság nem igen érdekelné a közönséget, ha valaki helyi érdekű ügyekkel foglalkoznék, a mi való­színűség szerint igy is van; azon­ban úgy véljük, hogy a helyi dol­gokat sem volna helyes teljesen el­hanyagolni és ha más okból nem, szinte pihenőképen egy olyan tisz­tán városi ügyről akarunk közölni némi tájékoztatást, a mely ha ez idő szerint nem is aktuális, de igenis napirendre fog kerülni, ha megérjük ennek a világfelfordulás­nak végét és újra felvesszük a bé­kés munka fonalát. Már egy alkalommal ismertet­tük e lap hasábjain azokat a köz­munkákat, amelyek a háború sike­res befejezésével folytatásra vagy kivitelre várnak. De akkor nem em­lékeztünk meg egy szintén közér­dekű munkáról. Nem más pedig ez, mint belterületi úthálózatunknak fokozatos fejlesztése s a meglevőknek fenntartása és átépítése. Tehát a már jó részben meg­történt gyalogjáró hálózat kiépítés­nek megfetelő kocsi ulburkulatok létesítésének kérdése. A németi határrész folyamatban levő tagosítása folytán a Szamos jobb partján fekvő városnak meg­állapított uj belterülete kb. 1063 kát. holdat tesz, a melyből a már telkesitett és házszámozott terület 780 holdat képvisel. Ebben a terü­letben a nyilvános közlekedésre szolgáló utcák és közterek 113 ut­cával és térrel jelenleg 132 kát. hold és 494 négyszögölet foglalnak el, mintegy 45 40 km. hosszúsággal és ebből ez idő szerint még kb. 8.70 km. lakott utcahossz nincs semmi kövezettel elátva. Városunk területén jelenleg a különböző nemű kiépített kocsiút burkolatok kerek-számban 217,000 m2 területet foglalnak el, a melyhez hozzászámítva a gyalogközlekedésre szolgáló aszfalt- és cementbelon mü- gyaíogjáróknak 106,400 m2-nyi te­rületét és az igy előálló 323.400 m2 területet összehasonlítjuk a fentebb kimutatott utca és köztérnek 132 hold 494 D-öl vagyis kereken, 761.400 m2-nyi területével, úgy ta­Háborus történet. Irta: NEMO­— A Szatmári Hírlap eredeti tárcája. — Mikor a vonat indulásra fütyült, gr. Deseffy még egyszer melegen megrázta a szép Anica kezét. Még egy tekintetet vstett reá, s úgy tetszett neki mintha abba a sötét szempárba egy könnycseppet látott volna felragyogni. A vonat kegyetlen valami, sok­szor ad fel rejtélyeket, melyek megfejtéséhez nem ad időt. Deseffy is úgy szeretett volna még valamit kérdezni . . . vagy mondani an­nak a szépséges leánynak. A vas szörnyeteg prüsszögésébe hangja beléveszett s be kellett érni egy fehér kendőcske lobogtatásával. Aztán az is eltűnt . . . elveszett a szürke est ho­mályba. Egy magános fülke kanapéjára dőlt le aztán, hogy a vonatba beszállt s mig ciga­rettáéból kéklő karikákat fújt, agyát, szivét úgy szorongatták érzései. A képzelet élébe varázsolta a fenséges, örök szép tengert, melynek lsngyhullámai még csak most rin­gattuk, érezte a sétányon nyiló virágok gaz­dag nehéz illatát. Majd mint egy változó kaledoszkop át­csapott lelke a sejtelmekkel telt hangtalan jelenre. Hiszen az enyészet, a pusztulás sö­tét rémei szállottak le a földre s elkergették onnan a béke szelid angyalát- A gróf képze­letében is megjelentek a kinzó-gyötrő árnyak, és látta már magát ordító emberek kö­zött — csillogó, vértől szennyes karddal vág­tatni, haldoklók átokkal telt sóhaja lopódzott füleibe. Nyomorult ember roncsokat látott maga előtt elvonulni, a háború ... a szörnyű rém undok képeit. S e pillanatban úgy sze­rette volna a vonatot megállítani, mely az élet kacagó lágy melegéből most őt is kira­gadja s őrült vágtatással száguld véle az is­meretlen borzalmak felé. Idegesen rántotta le a lámpa ernyőit, szemeit lezárta, de álom nem szállt fáradt pilláira. Megjelent előtte Anica ... a szép­séges szerb leány, a gyűlölt ellenség fajzata, lágyan szerelmesen nézett le reá s szemei­ben ott égtek a szerelem igaz könnyei. Milyen furcsa is az élet. Ma még sze­retünk valakit, forró lázas vággyal gondolunk reá s egyszerre csak közénk tolakodik egy rajtunk kívül álló ok. Szóttépi lelkünk rózsás ábrándjait, ellenségekké tesz bennünket s gyűlölni kényszerit. De hát tudná-e ő Anicát gyűlölni . . . Soha . . . sohasem. Az álom a gróf szemeit lezárta és mikor felébredt, a Nap fényesen ragyogott . . . s be­futott a vonat az állomásra. A gróf gyorsan leszállt s egy autón elvágtatott, hogy jelent­kezzék a laktanyában. A tájra szürke köd borult, a hideg őszi szél sivitott a fák gályái között. Gr. Desoffy ott melengette gémberedett tagjait a tábor tüzénél. Gondolatai visszaszálltak a lágy sely­mes puha életbe, mikor egy ordinánc paran­láljuk, hogy a ki nem burkolt köz­terület 438.000 m2-t tesz; tehát az egésznek 57,6°/o-át képezi. Ebben a területben azonban benne foglalta­tik a Deák-térnek 22230 m2 és a Sz. István király-térnek 9270 in2-t tevő ki nem burkolt területe is, vagyis együtt 31500 m2 (8757 D-öl) terület is, a melynek levonásával a ki nem burkolt utca terület 406 500 m2 leend. A meglevő útburkolatoknak ja­vítása, fentartása és tovább fejlesz­tése tudvalevőleg a vámsorompók­nál és vasútállomásnál szedett és engedélyezett kövezetvámdijakból történik, a melyek együtt véve át­lag kb. évi 43.000 korona bevételt eredményeztek. De a mig ezek a bevételek 1910. és 1911. években meghaladták az 51.000 koronát, az­óta évenkint mintegy 4000 koroná­val csökkentek és már az 1915. év­ben majdnem 33.000 koronára száll­tak alá. Ez az összeg a mostani vámdijszabályzat életbeléptetése óta végrehajtott kövezések, mükocsiutak építése és a belterület kiterjesztése folytán a vámtárgyat képező bur­kolatoknak jó karban tartási, idő­szaki átrakási és vámkezelési költ­ségeit, valamint a belkövezési ala­csot kézbesített neki. „Egy svadron huszárral nyomuljon előre; kémlelje ki a terepet s küldj °:n jelentést.“ Vezényszavára a karabélyok töltésre kattogtak s a kardok hüvelyükből kiszállva megvillantak a tábori tűz veres fényében. Aztán az éjji csendbe elveszett az ügető lo­vasok „dobogása. Őserdők sürü rengetegén — sziklás, ko­pár hegyhátakon — nehéz órákon át halad a svadron, mikor a leskelődő Hold megvilá­gítja a völgyben elterülő kis falu tornyát. Az előre küldött lovasok vágtatva tér­nek vissza s jelentik, hogy a falu házain a béke fehér zászlai lengenek. Óvatosan, lö­vésre kész fegyverrel nyomul a svadron a faluba s a boldog nyugodtság érzete száll szivükbe, mikor látják maguk előtt a falu megadásra kész lakosait. A gróf lenyergeltet s az őrség kiállítása után fáradtan dől egy rozzant viskó szalmá­jára s aztán nehéz, mély álomba merül. Egyszerre felretten. A kürtök rohamra búgnak, lövések osattanása hangzik. Düh, átok, jajgatás kavarog az éjszakába. Gazdát­lan lovak száguldanak őrült vágtatásban, hu­szárjai futnak gyalogosan s ordítják, kiáltják az ő nevét. Talpra ugrik, kirohan az utcára, egy pillanat s emberei körötte csoportosulnak. Tüzet vezényel. . . fegyverek roppannak in­nen is — túl is. Emberek rogynak ösßze mel­lette, előtte. Majd rohamra fuvat s aztán; egy irtózatos kavarodásba kerül, hol az em-

Next

/
Thumbnails
Contents