Szatmári Hírlap, 1916. július-december (25. évfolyam, 52-102. szám)
1916-09-10 / 72. szám
— Helyzet változott, jelentékeny kisebb számú, lakosság fog érkezni. * Úgy látszik, mi türelmetlenebbül vártuk, mint nekiek menekülniük kellene . . az elkészülés óráiban telefonon kérdést intézett a rendőrkapitányság, mikor érkeznek. Szigetről az a válasz jött, hogy még oda se érkeztek. Szatmár tehát folytatta előkészülését a fogadtatásra. Újabb távirat aztán jelezte, hogy legfeljebb 1200, 1800 lesz az érkezők száma. Az előkészítési munkálatok tehát ilyen irányban folytak, el kell ismerni kellő energiával és lelkiismeretességgel minden irányban. A város két tábori konyháról gondoskodott s ha kell, több is birtokába jut. Az üdítő állomáson is serényen folyt a munka. És a bizottsági tagok felosztják a munkát .egymás közt. A megérkezés. Csütörtökön éjjel fél 12 órakor érkezett he végre a szatmári állomásra a 96 tengelyből (48 teher és személykocsiból) szervezett vonat, melyen a máramarosiak városunkba érkeztek. Mindnyájan Kőrösmezőről. A fogadtatás meleg, magyaros és testvéries volt. Az állomáson a fogadtatásra nemcsak a hivatalos személyek, de sokan úrnők és férfiak megjelentek. A már előbb érkezett Kruss Lénrád, a kőrösmezei szövetkezet igazgatója megerősítette, hogy a kiürítés nem menekülés, de szükéges a katonaság könnyebb elhelyezése miatt. 913 ember érkezett, kiket átadtak a városnak az érkezők vezetői akik abbeli óhajuknak adtak kifejezést, bogy az éjét a vonaton töltsék. Kulcsár Lajos fáradhatatlan állomásfőnök a vonatot egy vicinális vágányra tolatta, hogy ott nyugodtan élvezhessék meleg vendégszeretetünket. A megérkezetteken semmi izgatottság. Mint jól fogadott vendégek vártak az eledelek kiosztásánál. Semmi panasz, kitörés, sőt inkább szerénység és elismerés. Az ikrek. Deák Ferenc egyszer ... hej akkor is nehéz idők jártak ... a katonákat nyelő osztrák generálisnak azt mondotta, hogy a magyar anya egyszer szül esztendőnkint. Azok a kis ikrek, kiket útközben hozott a gólya és a kik az érkezőkkel érkeztek meg abban a pillanatban, ahogy a vonat megállóit a bölcs öregnek ezt a mondását juttatja eszünkbe. Az apjok, Nad'ovszki Miklós a harctéren van. És ime otthon, hű felesége ikreket hoz a világra. Mintha jelezni akarná, hogy ez a rettenetes vért vesztett nemzet nem veszhet ki, nem fogyhat el, mert egészséges gyökere van, mert életképes, mert Isten akarja, hogy vérhullása pótolva legyen. Az ikrek jól érzik magukat. A két kis újszülöttnek keresztapaságát dr. Vajay Károly polgármester és dr. Shik Elemér vállalták el. * Másnap kezdetét vette a máramarosiak elhelyezése s már a városban láthattunk utcáinkon kőrösmezei vendégeinkből. Szatmár-Németi, 1916. szeptember 10. ___ Az országgyűlési képviselő választás napok kérdése, de nem valami nagy mozgalmat, sőt érdeklődést sem vált ki a polgárságnak leikéből. Mert bizony a mi agyunkat, szivüuket, egész lényünket más gondok, más aggódások és tevékenységek kötik le. Pártgyülósek, csatározások voltak s lesznek is, de ezekben a mozgalmakban csaknem azok vesznek részt, akiket személyes kötelékek vagy a választási izgalmak régi lelkülete visz bele a mozgalmakba. Két jelölt áll most már egymással szembe«. Du- szik Lajos, „a Károlyi féle árnyalatnak“ hivatalos jelöltje és Nagy Vince, aki csintalan politikával úgy akarja megoldani a pártkérdést, hogy ő függetlenségi párti és jelölt, de egyik árnyalathoz sem tartozik, lóvén személyes kérdés a két árnyalat, melynek csak egybe kell olvadnia. Hát ő azok közzé áll, akik megmaradtak függetlenséginek, de egyik pártba sem lépnek, hanem az egyesítésen dolgoznak. Sok mindent Írhatnánk erről a „SZATMÁR HÍRLAP“ felfogásról, de törünk nincs. Egyáltalán nincs most terünk a helyi politizálásra. Két kijelentést kell azonban tennünk. Első az, hogy mi Károlyi Mihály programmját és politikai szereplését nem helyeseljük. És velünk sokan, igen sokan. Azt tehát alá nem Írhatjuk és nem is követhetjük. A másik : a Nagy Vince csintalan áthidalására pedig ki kell mondanunk, hogy nekünk nem közömbös a személyi kérdés. Mi határozott férfiútól, határozott nyilatkozatot várunk : melyik árnyalatnak hive? Mondja ki nyíltan Károlyi, Ap- ponyi gróf, vagy Andrássyboz van lelke kötve és igy egész világfelfogása és polikai elve. Ez az egyik álláspont. A másik : igen sokan vannak, akik épen városunk érdekében le óhajtanak szavazni Nagy Vincére, a munkapártiak is. IDddlg- azt hallottuk a Mozi felé tóduló közönségtől: Moziba megyünk ! Most már majd azt is hallhatjuk : Színházba megyünk. És mikor halliák ezt az emberek, fejcsóválva mondogatják : — Mozi és színház, most ! — Alig bírunk megélni, a mozi zsuffo- lásig megtelik. — Talán igy lesz — a színházzal is . . így van ez! Teljesen igy van. A közönségnek kettős ítélete ez. És ha valaki bánatos busongással azt kérdi Ez kell most a magyarnak? Gondolja meg, hogy nemcsak a magyarnak kellett; kellett már a római népnek is. A kenyér — és circus. Mert a néptömeg lélektana ez. Ha kenyere van, cirkust kíván, követel. Ha kenyere nincs —■ kielégíthetik — a cirkussal. Tehát ne csudálkozzunk ezen népjolen- ségen. Hanem rajta legyünk, hogy a színház, mint a mozi legalább erkölcsi és anyagi tekintetben megfeleljen a mai rettenetes idők követelményeinek. A múlt évben a színház ellen sok tekintetben való kifogásunkat tettük meg. Reméljük, hogy az idén nem lesz ellentétben és sokszor brutális ellentétben a nemzet nagy küzdelmével. Mikor pl. a nagy nemzeti vérhullások, sok piros vérhullások idején a piros szinlapokkal kísérleteztek itt, bizony az a kísérlet brutális ellentéte annak, a mi most harctereinken történik. A mozi is kerüljön minden oly dolgot, a mi a mi nemzeti nagy élet-halál küzdelmünkkel ellentétben van. Egy olvasónk pedig azt ajánlja, hogy minden egyes színházi vagy moziba szóló jegyet meg- feellene adóztatni a menekültek vagy sebesültek számára. Szeplőtelen fogantatás ünnepét ülte Egyházunk szept. 8-án pénteken. A magyar nemzet ősi időktől Kisasszony napjának nevezi ezt az ünnepet, talán azért, mert lelke világában úgy gondolja, hogy a magyar leányoknak, kisasszonyoknak eszméje, eszményképe van megtestesítve ez ünnep jelentőségében. Összes katholikus templomainkban ünnepélyes istenitiszteletek és szent beszédek voltak. A hívek pedig zsuffolásig megtöltötték a szentegyházainkat. Az egyházmegyéi Körlevélnek XIII száma megjelent. A következőkről intézkedik : A tanítás az 1916—17. iskolai évre mindenütt biztosítandó. Részletesen adja a tanitóhiány pótlására szolgáló módosításokat. A Katholikus Sajtó Vasárnapra, mely a mi egyházmegyénkben október hó 3-ik vasárnapján lesz (15-én) már most felhívja főpásztorunk az egyházmegyei papságot. Intézkedik az egyházmegyei körlevél az épületek a tűzkár ellen való biztosításáról. Kimutatja a Vöröskereszt Egylet javára rendezett gyűjtés eredményét, a mely igazán szép és a lelkészek buzgóságát, a hívek áldozatkészségét biztosítják. A hősi halált halt Németi Sándorról. Egyik kollegájától a következő sorokat vesszük, melyekből közöljük a kővetkezőket: Tanítói oklevelet itt a kir. kath. tanítóképzőben nyert. Kiváló, sőt kitűnő tanuló volt. Olyan volt, ő mint a fenyő. Télen nyáron egyforma. Szerény, előzékeny, szorgalmas, és iskolájában már a gyakorlóban kiváló. Tanárai igen szerették s olyannak jelentették ki, akiből az az ország első tanítója lesz. Jogos feltevésükben nem is esalód- tek. Már a hegyen, ahova mindjárt elsőre megválasztották : megnyerte mindenki szerétét. Csakhamar Szatmárra jutott az állami iskolához. Itt is az maradt, aki volt. Nemcsak az iskolában teljesítette kötelességét, de az iskola falain kívül is néptanító volt. A Tanítók Háza és sok más ügy tanúskodik erről. Családi élete is boldog, megelégedett. A nagy világ zajától távol ő és felesége egészen gyermekeiknek éltek. Fényesen telte le tiszti vizsgálatát is és mint csapatparancsnok vitte csapatát a harcba, miközben golyó találta és holtan rogyott össze. Legyen áldott emléko. Kitüntetés. Jankovics János műegyetemi hallgató, tart. árkász hadapród, az ellenség előtt tanúsított kiváló vitéz magatartásáért az első osztályú ezüst vitézségi éremmel lett kitüntetve. A kitüntetett Jankovics János nyug. h. igazgató fia. Gimnáziumi tanulmányait mindig jeles eredménnyel a helybeli kir. kath. főgimnáziumban végezte. A következő gyászjelentést vettük: Tetszett a Mindenhatónak szeretett rendtársnőnket Éderer M. Feliciána fogadalmas nénét életének 49. évében a paulai szent Vincéről nevezett irgalmas nénék társaságából az 1916. évi augusztus 26 án éjfél után 1 órakor Máramarosszigeten kiszólitani, miután szent hivatásában Istennek 28 évig hűségesen szolgált. Nyugodjék békében 1 Az elöljáróság. Hősi halál. Lauf József helybeli szobafestő, a 12 ik honvéd gyalogezred tizedese, a Il-ik osztályú ezüst vitézségi érem tulajdonosa, az orosz harctéren augusztus 2-án gránát lövéstől találva hősi haláll halt. Halálozás. Vajnay Lajos szatmári építész Margitfalván, ahova üdülni ment, 51 éves korában meghalt. A postai forgalom korlátozása, Megírtuk a napokban, hogy a nagyváradi posta- ós távirdaigazgatóságtól érkezett körrendelet értelmében Szatmár városából a táviratok, levelek és mindennemű postai küldemények továbbítása e hó 9 ig szünetelt. Most azt az értesítést vesszük, hogy a postai forgalom korlátozása olyanformán van módosítva, hogy az Országnak a Tisza folyó balpartjára eső azon részével amelyik nem képez belső hadszínteret, úgy a postai, mint a távirda és távbeszélő forgalom lebonyolittatik. Az ország többi részébe azonban sem távirat sem más postai küldemény nem továbbítható. Ezekre részekre vonatkozó tilalom kiterjed a távbeszélőre is. Az újabb körrendelet ezt a tilalmat meghosszabbítja szeptember 13-ig. Halálozás. A postai viszonyok miatt eléggé megkésve vettük a következő gyászjelentést : Fájdalomtól sújtott szivvel, de Isten akaratján megnyugodva tudatjuk, hogy édes jó anyánk, illetve anyósunk, nagyanyánk özv. Dunay Miklósné szül. Fetyó Mária Rahón f. év augusztus 24 én életének 86-ik, második özvegységének 33-ik évében a háldoklók szentségeivel lélekben megerősödve, aggkori kimerülés miatt csendesen jobblétre szende- rült. Földi porhüvelyét augusztus 26-án helyeztük el a rahói rk. temetőben. Rahó, 1916. augusztus 25-ón Az örök világosság fényeskedjék neki! Kaufmann Gyula, dr. Dunay János, Dunay Sándor fiai. özv. Dunay Béláné szül. Rébay Irma menye és gyermekei. Dunay Sándorué szül. Kiszély Irén menye és gyermekei. Az elhunyt tisztes matrónában paptársaink K. Gyula és dr. Dunay János, valamint társadalmunk kiváló férfia: Dunay Sándor édes anyjukat vesztették. Vigasztalja őket a jó Istennek vigasztalása.
