Szatmári Hírlap, 1916. július-december (25. évfolyam, 52-102. szám)

1916-09-10 / 72. szám

— Helyzet változott, jelentékeny kisebb számú, lakosság fog érkezni. * Úgy látszik, mi türelmetlenebbül vár­tuk, mint nekiek menekülniük kellene . . az elkészülés óráiban telefonon kérdést inté­zett a rendőrkapitányság, mikor érkeznek. Szigetről az a válasz jött, hogy még oda se érkeztek. Szatmár tehát folytatta előkészü­lését a fogadtatásra. Újabb távirat aztán jelezte, hogy leg­feljebb 1200, 1800 lesz az érkezők száma. Az előkészítési munkálatok tehát ilyen irányban folytak, el kell ismerni kellő ener­giával és lelkiismeretességgel minden irány­ban. A város két tábori konyháról gondos­kodott s ha kell, több is birtokába jut. Az üdítő állomáson is serényen folyt a munka. És a bizottsági tagok felosztják a munkát .egymás közt. A megérkezés. Csütörtökön éjjel fél 12 órakor érkezett he végre a szatmári állomásra a 96 tengely­ből (48 teher és személykocsiból) szervezett vonat, melyen a máramarosiak városunkba érkeztek. Mindnyájan Kőrösmezőről. A fogad­tatás meleg, magyaros és testvéries volt. Az állomáson a fogadtatásra nemcsak a hivatalos személyek, de sokan úrnők és férfiak meg­jelentek. A már előbb érkezett Kruss Lénrád, a kőrösmezei szövetkezet igazgatója megerősítette, hogy a kiürítés nem menekülés, de szükéges a katonaság könnyebb elhelyezése miatt. 913 ember érkezett, kiket átadtak a városnak az érkezők vezetői akik abbeli óhajuknak adtak kifejezést, bogy az éjét a vonaton töltsék. Kulcsár Lajos fáradhatatlan állomásfőnök a vonatot egy vicinális vágányra tolatta, hogy ott nyugodtan élvezhessék meleg vendég­szeretetünket. A megérkezetteken semmi izgatottság. Mint jól fogadott vendégek vártak az elede­lek kiosztásánál. Semmi panasz, kitörés, sőt inkább szerénység és elismerés. Az ikrek. Deák Ferenc egyszer ... hej akkor is nehéz idők jártak ... a katonákat nyelő oszt­rák generálisnak azt mondotta, hogy a ma­gyar anya egyszer szül esztendőnkint. Azok a kis ikrek, kiket útközben hozott a gólya és a kik az érkezőkkel érkeztek meg abban a pillanatban, ahogy a vonat megál­lóit a bölcs öregnek ezt a mondását juttatja eszünkbe. Az apjok, Nad'ovszki Miklós a harcté­ren van. És ime otthon, hű felesége ikreket hoz a világra. Mintha jelezni akarná, hogy ez a rettenetes vért vesztett nemzet nem veszhet ki, nem fogyhat el, mert egészséges gyökere van, mert életképes, mert Isten akarja, hogy vérhullása pótolva legyen. Az ikrek jól érzik magukat. A két kis újszülöttnek keresztapaságát dr. Vajay Károly polgármester és dr. Shik Elemér vállalták el. * Másnap kezdetét vette a máramarosiak elhe­lyezése s már a városban láthattunk utcáin­kon kőrösmezei vendégeinkből. Szatmár-Németi, 1916. szeptember 10. ___ Az országgyűlési képviselő válasz­tás napok kérdése, de nem valami nagy mozgalmat, sőt érdeklődést sem vált ki a polgárságnak leikéből. Mert bizony a mi agyunkat, szivüuket, egész lényünket más gondok, más aggódások és tevékenységek kötik le. Pártgyülósek, csatározások voltak s lesznek is, de ezekben a mozgalmakban csaknem azok vesznek részt, akiket szemé­lyes kötelékek vagy a választási izgalmak régi lelkülete visz bele a mozgalmakba. Két jelölt áll most már egymással szembe«. Du- szik Lajos, „a Károlyi féle árnyalatnak“ hi­vatalos jelöltje és Nagy Vince, aki csintalan politikával úgy akarja megoldani a pártkér­dést, hogy ő függetlenségi párti és jelölt, de egyik árnyalathoz sem tartozik, lóvén szemé­lyes kérdés a két árnyalat, melynek csak egybe kell olvadnia. Hát ő azok közzé áll, akik megmaradtak függetlenséginek, de egyik pártba sem lépnek, hanem az egyesítésen dolgoznak. Sok mindent Írhatnánk erről a „SZATMÁR HÍRLAP“ felfogásról, de törünk nincs. Egyáltalán nincs most terünk a helyi politizálásra. Két kije­lentést kell azonban tennünk. Első az, hogy mi Károlyi Mihály programmját és politikai szereplését nem helyeseljük. És velünk so­kan, igen sokan. Azt tehát alá nem Írhatjuk és nem is követhetjük. A másik : a Nagy Vince csintalan áthidalására pedig ki kell mondanunk, hogy nekünk nem közömbös a személyi kérdés. Mi határozott férfiútól, ha­tározott nyilatkozatot várunk : melyik árnya­latnak hive? Mondja ki nyíltan Károlyi, Ap- ponyi gróf, vagy Andrássyboz van lelke kötve és igy egész világfelfogása és polikai elve. Ez az egyik álláspont. A másik : igen sokan vannak, akik épen városunk érdeké­ben le óhajtanak szavazni Nagy Vincére, a munkapártiak is. IDddlg- azt hallottuk a Mozi felé tóduló közönségtől: Moziba me­gyünk ! Most már majd azt is hallhatjuk : Színházba megyünk. És mikor halliák ezt az emberek, fej­csóválva mondogatják : — Mozi és színház, most ! — Alig bírunk megélni, a mozi zsuffo- lásig megtelik. — Talán igy lesz — a színházzal is . . így van ez! Teljesen igy van. A kö­zönségnek kettős ítélete ez. És ha valaki bánatos busongással azt kérdi Ez kell most a magyarnak? Gondolja meg, hogy nemcsak a magyarnak kellett; kellett már a római népnek is. A kenyér — és circus. Mert a néptömeg lélektana ez. Ha kenyere van, cirkust kíván, követel. Ha ke­nyere nincs —■ kielégíthetik — a cirkussal. Tehát ne csudálkozzunk ezen népjolen- ségen. Hanem rajta legyünk, hogy a színház, mint a mozi legalább erkölcsi és anyagi tekin­tetben megfeleljen a mai rettenetes idők kö­vetelményeinek. A múlt évben a színház ellen sok tekin­tetben való kifogásunkat tettük meg. Remél­jük, hogy az idén nem lesz ellentétben és sokszor brutális ellentétben a nemzet nagy küzdelmével. Mikor pl. a nagy nemzeti vér­hullások, sok piros vérhullások idején a piros szinlapokkal kísérleteztek itt, bizony az a kísérlet brutális ellentéte annak, a mi most harctereinken történik. A mozi is kerüljön minden oly dolgot, a mi a mi nemzeti nagy élet-halál küzdelmünkkel ellentétben van. Egy olvasónk pedig azt ajánlja, hogy minden egyes színházi vagy moziba szóló jegyet meg- feellene adóztatni a menekültek vagy sebesül­tek számára. Szeplőtelen fogantatás ünnepét ülte Egyházunk szept. 8-án pénteken. A magyar nemzet ősi időktől Kisasszony napjának nevezi ezt az ünnepet, talán azért, mert lelke vilá­gában úgy gondolja, hogy a magyar leányok­nak, kisasszonyoknak eszméje, eszményképe van megtestesítve ez ünnep jelentőségében. Összes katholikus templomainkban ünnepé­lyes istenitiszteletek és szent beszédek voltak. A hívek pedig zsuffolásig megtöltötték a szentegyházainkat. Az egyházmegyéi Körlevélnek XIII száma megjelent. A következőkről intéz­kedik : A tanítás az 1916—17. iskolai évre mindenütt biztosítandó. Részletesen adja a tanitóhiány pótlására szolgáló módosításokat. A Katholikus Sajtó Vasárnapra, mely a mi egyházmegyénkben október hó 3-ik vasár­napján lesz (15-én) már most felhívja főpász­torunk az egyházmegyei papságot. Intézkedik az egyházmegyei körlevél az épületek a tűz­kár ellen való biztosításáról. Kimutatja a Vö­röskereszt Egylet javára rendezett gyűjtés eredményét, a mely igazán szép és a lelké­szek buzgóságát, a hívek áldozatkészségét biztosítják. A hősi halált halt Németi Sán­dorról. Egyik kollegájától a következő sorokat vesszük, melyekből közöljük a kővet­kezőket: Tanítói oklevelet itt a kir. kath. tanítóképzőben nyert. Kiváló, sőt kitűnő ta­nuló volt. Olyan volt, ő mint a fenyő. Télen nyáron egyforma. Szerény, előzékeny, szor­galmas, és iskolájában már a gyakorlóban kiváló. Tanárai igen szerették s olyannak jelentették ki, akiből az az ország első taní­tója lesz. Jogos feltevésükben nem is esalód- tek. Már a hegyen, ahova mindjárt elsőre megválasztották : megnyerte mindenki szeré­tét. Csakhamar Szatmárra jutott az állami iskolához. Itt is az maradt, aki volt. Nem­csak az iskolában teljesítette kötelességét, de az iskola falain kívül is néptanító volt. A Tanítók Háza és sok más ügy tanúskodik erről. Családi élete is boldog, megelégedett. A nagy világ zajától távol ő és felesége egészen gyermekeiknek éltek. Fényesen telte le tiszti vizsgálatát is és mint csapatparancs­nok vitte csapatát a harcba, miközben golyó találta és holtan rogyott össze. Legyen áldott emléko. Kitüntetés. Jankovics János műegye­temi hallgató, tart. árkász hadapród, az el­lenség előtt tanúsított kiváló vitéz magatar­tásáért az első osztályú ezüst vitézségi érem­mel lett kitüntetve. A kitüntetett Jankovics János nyug. h. igazgató fia. Gimnáziumi ta­nulmányait mindig jeles eredménnyel a hely­beli kir. kath. főgimnáziumban végezte. A következő gyászjelentést vettük: Tetszett a Mindenhatónak szeretett rendtárs­nőnket Éderer M. Feliciána fogadalmas nénét életének 49. évében a paulai szent Vincéről nevezett irgalmas nénék társaságából az 1916. évi augusztus 26 án éjfél után 1 óra­kor Máramarosszigeten kiszólitani, miután szent hivatásában Istennek 28 évig hűsége­sen szolgált. Nyugodjék békében 1 Az elöl­járóság. Hősi halál. Lauf József helybeli szoba­festő, a 12 ik honvéd gyalogezred tizedese, a Il-ik osztályú ezüst vitézségi érem tulajdo­nosa, az orosz harctéren augusztus 2-án grá­nát lövéstől találva hősi haláll halt. Halálozás. Vajnay Lajos szatmári épí­tész Margitfalván, ahova üdülni ment, 51 éves korában meghalt. A postai forgalom korlátozása, Meg­írtuk a napokban, hogy a nagyváradi posta- ós távirdaigazgatóságtól érkezett körrendelet értelmében Szatmár városából a táviratok, levelek és mindennemű postai küldemények továbbítása e hó 9 ig szünetelt. Most azt az értesítést vesszük, hogy a postai forgalom korlátozása olyanformán van módosítva, hogy az Országnak a Tisza folyó balpartjára eső azon részével amelyik nem képez belső had­színteret, úgy a postai, mint a távirda és távbeszélő forgalom lebonyolittatik. Az ország többi részébe azonban sem távirat sem más postai küldemény nem továbbítható. Ezekre részekre vonatkozó tilalom kiterjed a távbe­szélőre is. Az újabb körrendelet ezt a tilal­mat meghosszabbítja szeptember 13-ig. Halálozás. A postai viszonyok miatt eléggé megkésve vettük a következő gyász­jelentést : Fájdalomtól sújtott szivvel, de Isten akaratján megnyugodva tudatjuk, hogy édes jó anyánk, illetve anyósunk, nagyanyánk özv. Dunay Miklósné szül. Fetyó Mária Rahón f. év augusztus 24 én életének 86-ik, máso­dik özvegységének 33-ik évében a háldoklók szentségeivel lélekben megerősödve, aggkori kimerülés miatt csendesen jobblétre szende- rült. Földi porhüvelyét augusztus 26-án he­lyeztük el a rahói rk. temetőben. Rahó, 1916. augusztus 25-ón Az örök világosság fényeskedjék neki! Kaufmann Gyula, dr. Dunay János, Dunay Sándor fiai. özv. Dunay Béláné szül. Rébay Irma menye és gyerme­kei. Dunay Sándorué szül. Kiszély Irén me­nye és gyermekei. Az elhunyt tisztes matró­nában paptársaink K. Gyula és dr. Dunay János, valamint társadalmunk kiváló férfia: Dunay Sándor édes anyjukat vesztették. Vi­gasztalja őket a jó Istennek vigasztalása.

Next

/
Thumbnails
Contents