Szatmári Hírlap, 1916. július-december (25. évfolyam, 52-102. szám)

1916-09-06 / 71. szám

lábát, Majd fordul a kocka; majd fognak még menekülni ők is, majd megtanulják a menekülő vonatokon utazást ők is, majd fognak uj nyelveket beszólni parancsszóra ők is — és nem is panaszkodhatnak, mert csak saját fegyverüket fordítjuk ellenük.

Erdély szive ma vérzik az orvtámadás alatt — fog az a szív boldogan dobogni is, még pedig erősen hisszük, nem is olyan sok idő múlva :

Az lesz az igazi menekülés, ha majd ők menekülnek !

Őfolaégs aa erdélyi menekültekért.

A király az erdélyi menekülteknek segélyezésére magánpénztárából 100.000 koronát adományozott.

Nómethy Sándor csakugyan hősi halált halt. Amiről alig mertünk beszélni, aminek hírét még mindig megcáfolva venni: bekövetkezett. Fájdalom, Németby Sándort elvesztette a magyar tanügy és városunknak állami iskolája. Életéről kegyeletes megemlékezést kaptunk. A jövő számban hozzuk.

Elhunyt ssinigasgatő. Somló Sándor, a budapesti Nemzeti Színház volt igazgatója, a Magyar Tudományos akadémia tagja, 57 éves korában meghalt.

GyásEhirek. Súlyos csapás érte Babic* Sándor m, kir. posta és lávirdai épitési osztályvezetőt és nejét, Korber Gizellát. Kis fiuk, Pistike e hó 2 án két hetes korában meghalt. — Jódi Károly földbirtokos 46 éves. korában e hó 1-én meghalt. — Kiss Imre városi javadalmi hivatal vezetője, nyugalmazott pénzügyőri szemlész, folyó évi szopt.

4 én munkás életének 46, boldog házasságának 16-ik évében hosszas gyengélkedés után csendesen elhunyt.

Házasság*. Dr. Reif Mátyás szatmárnémeti kir. törvényszéki jegyző szombaton esküdött örök hűséget Kerékgyártó István leányának, Ilonkának.

Rendelet a felmentési ügyek elintézésének sürgetése tárgyában. A Kassán székelő m. kir. honvédkerületi parancsnokság oly tartalmú rendeletet* közölt a polgármesteri hivatallal, hogy a* mező- és erdőgazdasági fölmentések elintézését sürgető magánfelek a kerületi parancsnokság épületébe a jövőbsn be nem bocsáttatnak. E rendelet kibocsátására okot 'az szolgáltatott, hogy a főispán által beterjesztett, vagy a magánfelek által felküldött felmentési kérvények elintézésének kisürgetóse céljából mind több és több — különösen a földműves osztályhoz tartozó — kérelmező jelenik meg a kerületi parancsnokságnál, miáltal az illetők egyrészt önmaguknak tetemes költséget és munkaveszteséget okoznak, másrészt pedig a felmentési kérvények és javaslatok gyors elintézését hátráltatják. Különben is minden egyes felmentési javaslat, vagy kérvény a parancsnokságnál 48 órán belül elintézést nyer és a hozott határozat az illetékes tényezőknek posta utján megküldetik, miáltal merőben feleslegessé és céltalanná válik a kérelmezőknek sokszor nagy távolságból történő feiutazása.

Változás a hadszíntér beosztásában, A hadszíntér külső és belső területeinek beosztásában a következő változás állott be : A hadvozotőség Szolnpk-Doboka, Kolozs, Udvarhely, Marostorda, Csik, Háromszék, Brassó, Fogaras, Nagyküküllő, Kisküküllő, Alsó Fejér, Torda-Aranyos, Szeben, Hunyad és Krassó-Szörény vármegyéket a belső hadműveleti területbe osztotta be, aminek folya- mányaképen az odautazáshoz külön katonai engedély szükséges.

Áss iparos tanulók isk. beiratása

szeptember 1—14 napjain hétfő, kedd, csütörtök és péntek napokban esti 5—7 óráig a Kinizsy-utcai állami elemi iskola helyiségében tartatik meg : köteles minden tanuló különbség nélkül beiratkozni és ha február 1 ig fel nem szabadul, a városi tanács határozata értelmében a beirás alkalmával az egész évi tandíjat 4 K-t, — ha addig felszabadul, az J. félévre 2 korona tandijat lefizetni. Felhi_ Szatmár-Németi, 1916. szeptember 6.

______

„S

ZATMÁR HÍRLAP“

vatnak azért a munkaadó iparosok, hogy tanulóikat a jelzett idő alatt annyival inkább itassák be, mert további elmaradásuk rendes mulasztás gyanánt fog kezeltetni. A tanitás kezdete szeptember 15. napján. Kólái Lajos igazgató.

Tanévmegnyítás a szatmárnémeti áll. polgári fiúiskolánál. Az 1916—17. tanévre szóló behatásokat szeptember hó 11., 12., 13. és 14.-én délelőtt 8—12 óráig az igazgatói irodában fogjuk eszközölni. A rendes tanulók vizsgálatatait szeptember 11-én, a különbözeti és a magántanulók javitóvizsgálatait pedig 13 án d. u. 2 órakor fogjuk megtartani. A rendes tanítást szeptember 15-én d.

e. 8 órakor kezdjük meg. Kellner Fülöp igazgató.

Lisztki&désa tisztviselők számára.

A helybeli Tisztviselők Fogyasztási Köre tagjai számára a iisztkiadás kedden kezdődött meg a Széchenyi-utca sarkán levő Bö- lönyi-ház egyik üzlethelyiségében. A köz- élelmezési hivatal rendelkezése értelmében : azok a tagok, akik már szombaton és vasárnap beadták lisztszelvényeiket a városházán, kedden; akik hétfőn adták be azok ma szerdán; akik pedig még kedden beadták liszíszelvónyeiket, azok csütörtökön vehetik át készpénz fizetés ellenében, készen becsomagolva két heti lisztjárandóságukat a fent nevezett hatósági üzletben. Ettől a megállapítástól eltérés senki kérelmére sem történhet, ellenben lisztjárandóságát rendben mindenki megkapja. Kérjük tehát a tagokat, szíveskedjenek mindenben az utasításhoz alkalmazkodni s a rendet maguk között átvételnél megtartani, mert csak igy számíthatunk a hatóság további támogatására. Bélteky Lajos intéző-bizottsági elnök.

Elitéit árdrágítók. A szatmári rendőrség, mint büntető bíróság az elmúlt hét folyamán a következő árdrágítókat Ítélte el: Nagy Jánosné, Klein Mőrícné, Weiszberger Farkas, Feuerstein Lipótné, Somogyi Bertalan, Tóth Kálmánná (vevő), Csűrök Berta- lannó, Notti Dávidné, Salamon Jakabnó, Dá- vidovics Ábrahámné. Wechsler Emánuelné, Klein Ignúcné, Kiss Károlyná szatmárnémeti! lakosok.

Saerb vádlott a szatmári bíróság előtt. A szatmári kir. törvényszék büntető tanácsa pénteken Radomir Szavics 25 éves szerb származású pékiparos bűnügyével foglalkozott, aki ellen a kir. ügyészség dr. Merts László nagykárolyi ügyvéd feljelentése folytán csalás büntette és közokirathamisitás vétsége miatt emelt vádat. A csalás miatt emelt vád tárgya az volt, hogy Radomir Szavics, aki Nagykárolyban csaknem két óven át egy üzlethelyiséget béreit dr. Mertstől, ennek házában folyó év elején sütőkemencét építtetett és az ehhez szükséges téglák 165 K vételára fejében dr. Merts oly feltétel alatt vállalt kezességet a téglagyárban, hogy Sza- vits a 165 korona fedezésére egy harmadik személytől járó követelését lekötötte dr. Merts javára. Bár Szavics e követelés behajtását is dr. Mertsre bízta, időközben kiegyezett adósával és eltávozott Nagykárolyból anélkül, hogy a tégla árát kifizette volna. A közokirathamisitás vádja azon alapult, hogy Sza- vits a nagy károlyi rendőrkapitányság által kiállított utazási igazolványba utólag beírta e két szót: .,ós Budapestig“. A pénteki főtárgyaláson Radomir Szavit3, aki jobb külsejű és magyarul jól beszélő fiatalember, azzal védekezett, hogy a kemence épitése 550 koronába került, ami odaveszett, a kemence egyébként dr. Merts birtokában maradt, aki annak hasznát is veszi, mert más pók bírja tőle bérben. Ami pedig az ő követelését illeti, tagadta cessziót és különben dr. Mertsnek tudomása volt az egyezségről. Á közokirathamisitás vádját illetőleg előadta, hogy igazolványa a kiállítás után 14 nap alatt hatályát veszhette, anélkül, hogy azt tőle elkérték volna, igy tehát, ha hozzá is íratott két szó, az akkor történt, amikor az igazolvány közokirati jellege már megszűnt. A, bizonyítási eljárás befejezése után a közokirat- hainisitásra vonatkozó vádat elejtette, ellenben fenntartotta vádját a csalás büntette miatt. A kir. törvényszék dr. Stern Mór védelme után Radomir Szavicsot fölmentette

3

a csalás bűntettének vádja alól is. A kir. ügyészség az ítéletet megnyugvással fogadta, mire dr. Merts László mint pótmagánvádló fellebbezést jelentett be a felmentés miatt.

Katholikus iskolákban használatos tankönyvek legjobban beszerezhetők REIZÉR JÁNOS könyvkereskedésében Szatmáron Kazinczy-utca 4. (Wallonház.)

Mindenféle iskolai nyomtatványok kaphatók a JPázmány-sajtó könyvnyomdában. Szatmár-Németi, Iskola-utca S.

likőr a mi királyunk beteg volt.

Ott ült a család a kandalló körül. A falusi bogárhátu házban.

Eskolás Peti újságot olvas — hangosan. Ami most estendére érkezett. A kisbiró most hozta. Komoly arccal hozta. Miór’ mer’ azért, hogy nagy hir van. Megolvashatják. Peti most olvassa hát 1 Hogy az öreg király beteg. Reumája van. Nagy a fájdalma — kereszt csontjában. Kegyetlenül nyugtalanítja még éjszaka is.

— A jó öreg király 1

— Szegény jó király — mondva mondogatják. Mert a magyar embernek mind szegény az, aki jó. Akit becézgetni szeret. Szegény a’ ha király is.

— Mer’ hát nem is tud magára vigyázni. Mondja, bólintgatja nagyanyó, Tszen már nem mai gyerek. Egy-ugyan esztendőben születtünk. liyen korban már nem huszár az ember! Még a király sem. Hogy a lovat ülje.

— Huszár a’ — vágott közbe tüzes, szikrázó szemekkel Eskolás Peti.

— Nem lesz neki nagy baja, ejti a szót a gazda. Olyan világhíres doktorok egyengetik, tapogatják a keresztcsontját, hogy már attul is meggyógyul.

— Mit ? Világhíres doktorok ? pattan fel nagyanyó, mintha megszűrtek volna. Mit adok mondok én azokra a világhíres doktorokra. Szemző Es’ván uram is ippeg ilyen nyavailyával kínlódott. Azt mondi: „Módom van hozzá, hát megyek ! Bejárom a félvilág doktorait. Addig járok — míg járok. Küldötték, járatták is. Akár a bolondot. Firidőről — firidőre. A kegyetlen róma csak nevette... csak kergette. Már-már azt hitte Szemző uram, hogy — vige. Akkor gyütt hozzám. Pirulva — szégyenkezve, hogy nem gyütt elébb la.

Nagyot sóhajtott erre a szóbeszédre az öreg nagyanyó.. Akit faluban, falun kivül csak Sári aszonynak tituláltak. Aztán megest neki buzdult.

— Mer’ hát eszébe kellett szöknie, hogy bizony Sári gyógyította meg az öreg tanítót; meg a bírót is. Nekik is a kereszt- csontjuk berzenkedett. Gonosz rémájuk volt. Végre is ráfanyarodtak a kenőcsre. Még a szép anyánktól örököltük ám ezt a kenőcsöt. Amék most se’ hagyott cserbe’. Biró uram egyszerre csak talpra állott. Mint mikor még bírva a horgos-inát és a kerítés tetején keresgette ... az ajtót. (Úgy elpirult erre az öreg nanó, mint egy fiatal jány szokott.) így fogtuk meg azt a gonosz rómát, akivel még a bácsi orvosok se’ tudtak megbirkózni.

Diadalmasan néz körül Sári néni a „púja“ közt. És úgy várta, hogy legalább annyit szóljon-ejtsen valamelyik gyerek:

— Az öreg királynak Í3 e’ kéne.

De nem mondotta senki sem. Hallgattak, mint a halak. Hogy is gondolnának ilyet? A királyról! Aki olyan magasan van a bogárhátu kis ház mellett-felett. Akit világhíres orvosok vesznek körül. Hát ki merne csak gondolni amolyan emilyen parasztkenőcsre.

Hej 1 Pedig Sári néni szentül hitte, hogy az a gonosz réma semmitől mástól meg nem gyógyulhat, csak az ő kenőcsétől. Úgy meg retirálna tőle, ez az alattomos ellenség, már mint a ráma, hogy sose lenne többé kedve — királyba bele költözködni.

Hanem hát most hallgatott. Ezek nem tudják mi a róma. Az öreg király már tudja. Hej! Ha hozzá férhetne 1 Ha üzenhetne. Ha

legaláb papiros íráson beszélhetne vele.

*

A másik este csak Sári néni, meg