Szatmári Hírlap, 1916. július-december (25. évfolyam, 52-102. szám)
1916-08-30 / 69. szám
XXV. évfolyam läzatxnéx*—Németi, 1916« augusztus 30 @9. szám. (HETI SZEMLE) POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 10 K Félévre — 5 . Negyedévre — 2 K 50 f. Egyes szám ára 8 fillér. Tanítóknak és kézmfiiparosoknak egy évre 8 korona. Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 8 dollár. Felelő* jKet'üesztó BODNÁR GÁSPÁR. Szerkesztőség Arany János-ntea 44, Ide kell küldeni minden a lap szellemi részét illető közleményeket, leveleket. LíipMiiÁ'Goaew Ä SZA'MB-EGYHÁZ HEGYEI IRODALMI KÖR. A kiaddóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hir detósek síb. Pintér József kiadóhivatali főnök cimére Egyházmegyei Alapítványi Pénztár küldendők. Pílyizati tatrcíotések egyszeri kdzlósa 5 korona ------------- Nyilítér sora 40 fStllér. ------------Me gjelenik minden héten kétszer: szerdán és vasárnap Tűnődések. Ma, a midőn a legtöbb száj panaszra nyílik s mohó kíváncsisággal lessük a háborús hireket és zsibongó asszonyt csoportok tolonganak az élelmi szereket árusitó üzletek és bevásárlási források előtt, igen kevéssé érdekelné a közönséget, ba valaki pihenőbe tett közügyekkel s más természetű kérdésekkel foglalkoznék, mert mindent ural a világot megrengető és remegte tő háború lankadó dulása és az e miatt reánk szakadt keserű gondok a létfenntartás eszközeiért. Boldog és irigylésreméltó, a ki a mai nagy és küzdelmekkel terhes nehéz időkben is panasz nélkül meg tud állani a lábán s el tudja felejteni a bajokat, a melyek az ész és szív embereinek kebeléből sóhajokat fakasztanak s kérdések sokaságát váltják ki — de a melyekre még senki sem adhat feleletet. Mikor lesz vége a megpróbáltatásoknak? Vájjon mikor következnek el ama békés napok, a midőn elpihennek a gondok, megértik egymást a nemzetek és behegednek a mély sebek, a melyek a haladás rovására s a civilizáció örök szégyenére fognak emlékeztetni?! És a hősi halált halt s idegenben por- ladozó fiaink hamvai felett mikor támad uj élet? Mikor kerülnek vissza a dúló csaták viharában fogságba jutott s honvágytól emésztődő harcosaink a messze fekvő tájakról az édes szülőföldre, hogy segítsenek eltakarítani a romokat, a melyek minden téren gátolják a haladást és jövőbeli boldogulásunk akadályai lennének ?! Higyjük és reméljük, hogy mindezekre a kérdésekre talán rövid időn belül megkapják a népek a késlekedő válaszé s el fog jönni a várva várt nagy gap, a mikor ismét megelevenednek a szellemi és ipari munkák békés csarnokai s hálaadó zsolozsmák szállnak fel a templomokból Isten zsámolya felé. Higyjük és reméljük, hogy az annyi temérdek vértől öntözött harctereken keresztül koszorúkkal bontott hősi sirok és emlékek mellett — visszahozza a robogó vonat az elszakadtakat, a kik távoli országok és világrészekből ismeretekkel gyarapodva s tapasztalatokkal megrakodva mint az örök béke és népek megértésének apostolai hirdetik majd a szeretet és kiengesz- telődés igéit és folytatni, fogják a békés polgári munkát. És nagyon valószínű, hogy viszont azok is, a kiket a harci zaj magyar földre sodort s ették ennek kenyerét és élvezték áldó napsugarát, más nézeteket visznek az ő otthonukba a magyar nemzet hősi erényeiről, sza- badságszeretete, türelme és nemes gondolkozásáról. A nagy világháború mint tisztitó tűz oly változásokat és eredményeket hozhat létre, hogy a néjpek és nemzetek jövőben jobban megfogják egymást becsülni tudni s ádáz ellenségek jó barátok lesznek és áldani fogja mindenki a hősöket a kik életükkel és vérükkel megszerezték a népek egyetértését és boldogságát. Spektátor II. A királyhágón túlról. — A Szatmári Hírlap eredeti tárcája. — Nem vagyok ugyan diplomata, de óhajod szerint, egy pár sort Írok a Királyhágón túlról. Épen most Maros-Újváron vagyok . . Azt tartják, hogy a só conzervál . . Meg akarom próbálni. Régen egy város ismertetését a szélességi és hosszúsági fokok megjelölésével kezdték, ipara, kereskedelme, szellemi kultúrája leírásával folytatták . . Közvetlen a háború előtt, az volt az első kérdés, ki a képviselője ? És most a háború alatti az éidekel legjobban bennünket, mekkora a jószágálíománya és milyenek az élelmezési viszonyok . . Nos kedves barátom, a fokokat megláthatod a térképen. Maros Újvár képviselője: Balog Jenő, igazságügymioisz- ter. Ebből láthatod, hogy jelentékeny város- nas kell lennie, mikor egy eleven minisztert tudott fogni, amire Szatmár évek óta aspirál. És minthogy képviselője igazságügyi miniszter, nem fogsz csodálkozni, ha azt állítom, hogy itt láttam életemben a legigénylelenebb igazságügyi palotát (értsd : a járásbíróságot) Az ember az utcáról kényelmesen beléphet a szobákba. De természetesen most téged is legjobban érdekel, hogy minő az anyagi kultúrája, milyenek a megélhetési viszonyok. Rátérek tehát ezek ecsetelésére. Egy nyári estnek alkonyulatánál megálltam a város felett emelkedő hegy oldalán . . . Letarolt búzaföldek, szépen fejlődő tengeri táblák, dús kaszálók közt egy-egy véres szalag: a lehanyatló nap bíbor sugaraitól megfestett Maros búvik itt-ott elő. Majd egy kolomp méla hangja üti meg fülem. Abba az irányba nézek : a velem szemben emelkedő hegy hátsó oldaláról mind nagyobb számban, szélesebb sorban jönnek a tulkok haza. Amint a lejtőre érnek 3-as 4-es sorokat alkotnak, a jólakásnak nyugodt önérzetével haladnak . . Nem zavarja, nem támadja egyik sem a másikat . . , egymás mellett vonulnak el szemeim előtt a nagy értékek : Ezer 2 ezer 3 ezer korona. — Hátrébb bivalyok, kecskék jönnek, mind a legjobb barátságban . . csak két szamár nem fért a bőrében . . . folyton rugdosták egymást . . . Egy óráig tart e szép látvány. Kérdem a falusiakat: apadt-e a marhaállomány ? Tehénben, bivalyban, kecskében még szaporodott, csak az ökör kevesebb, volt a válasz! Különben Marosujvár egy csomópont. Nem ugyan vasúti csomópont, miként a régi földrajzok Írták, Királyházáról, hanem állati csomópont. 3 napig tart itt a baromvásár. Ilyen felhajtást régen láttam . . A kupecek azt állítják, hogy esik a szarvas marha ára, Egy kiló élősúlyban 4 kor 20—30 fillér. Szerintük Bécsben szorítják le az árakat és pedig nem indokolatlanul. Újváron a mészárszékben egy kiló marha hús 5 korona 60 fillér és egy kiló juh hús 4 korona 80 fillér . . Azért a vendéglőkben egy cseppett sem olcsóbbak az árak, mint nálunk a Pannóniában. Sőt a bor jóval drágább. Egy deciliter 26 fillér s amellett dobos. Egy üvegy dréber sör egy korona . . Gyönyörű szőlőtáblák feküsznek a hegyoldalakon, kitűnő fajborok teremnek, de a vendéglősök nem veszik maguknak azt a fáradtságot, hogy utána nézzenek pincéjüknek . . Igya a vendég, amit kap . . Maros-Újvárnak két nevezetessége van : sóbányája és fürdője. Ma csak az Erzsébet bányát művelik, mert a Rudolf bányát a 3 óv előtti árviz tönkre tette. Ebből az egy bányából is naponként 700-tól ezer mázsáig emelnek ki kősót. És mégis egy brassói azt állította, hogy ők már most szereznek be a sóból felesleget, mert félnek a téli sóhiánytól. Az Erzsébet bánya körülbelül 140 méter mély. Érdekes látni való benne a Mária szobor, mely a néphit szerint magától képződött és a gyönyörű só tánc terem. A fürdő tiszta, rendes, de a sétányok el vannak hanyagolva. Maros-Újvár és vidéke lakossága magyar és román. Maga a román nép most a háború izgalmai között is nyugodt, békés. A román intelligencia óvatos, nem politizál, a közigazgatás éber. Általában Erdély vezetőkörei nem tartják valószínűnek, hogy Romániával háborúba keveredjünk, de ha mégis ez a nem várt eset bekövetkeznék, nem tulajdonítanak az uj ellenségnek nagy jelentőséget. 3-as védelmi vonalunk vau készen a Kárpátok sziklái között és Marost orda, Ősik, Háromszék
