Szatmári Hírlap, 1916. július-december (25. évfolyam, 52-102. szám)
1916-08-13 / 64. szám
SZATMÁRI HÍRLAP 8. Szatmár-Németi 1916. augusztus 13. besült katonákat, valamint a szegény diákokat és imádságok s közös azentáldozások fölajáolásával égi segítséget kér harcoló testvéreinkre. Az egyes tantárgyak keretében minden tanár, ds különösen a történelem, földrajz és fizika tanárai domborították ki a háborús vonatkozásokat, ugyancsak ily vonatkozások voltak a heti exhortatiók. Háborús vonatkozású dolgozatokat készítettek az 1915—16. iskolai évben a kővetkező czi- mekkel: VIII. o. Égy harctérre induló ifjú levele szüleihez; VII. A magyar ifjúság jövendő hivatása; V. o. A magyar-német szövetség Kossuth Lajosnak a haderő megajánlása ügyében tartott beszéde alapján ; III. A divat és a takarékosság; A mi nyelvrokonaink a mai világháborúban. Az ifjúság és a tanárok háborús emlékek gyűjtését végzik levelezőlapok, pénzek, röpiratok, érmek, golyók, stb. gyűjtésével, a melynek eredménye esetén múzeumi elhelyezést nyer a gyűjtemény. (Folytatjuk.) Uj központot kapunk a sokféle és soknemü központokhoz. Ha eddig azt hitted, hogy a zsákokat nem központosítják, hát alaposan csalódtál. Megcsinálják, bizony megcsinálják a zsákközpontot is. Lisztes zsákok, búzás zsákok, korpás zsákok, szenes zsákok, melyekbe fináncokat bujtatnak, — csak ti nem; Izsákok — készüljetek, húzzátok ki magatokat, glédába sorakozzatok, peckesen álljatok-, mert központosítanak benneteket. A központ egy óriási nagy zsák lesz, amelybe az összes létező zsákokat beközpoD- tositj'ák, bagyömöszölik. A zsákok, »melyek eddig raktárakban, fészerekben, padlásokban és a szösz tudja hol mindenütt hevertek, belekerülnek a központba, mind számot kapnak, lajstromozva lesznek és ezzel, akárcsak a többi központosított holmi, egyszerre csak eltűnnek a forgalomból. Mert valahányszor valamit el akarnak tüntetni, egyszerűen megcsinálják r központját. Csak éppen a kánfor- központot nem csinálják meg, mert mivelhogy úgyis természete szériát a kámfor magától is eltűnik mindeu központosítás nélkül. Tehát legyünk rá elkészülve, hogy zsák- központ igenis lesz, de viszont nem is lesz •zsák. Hanem hát nincs íb rá Bzükség, mert amit a zsákban bstennénk, azt már régen központosították, ergo: nincsen meg. A zsákközpontra a többi központnak leszan nagy szüksége. Eddig ugyanig csürve-csavarva, burkoltan, leplezve, takargatva, sunyitva, suba alatt csinálták üzleteiket. Mostantól fogva ellanben nyíltan és őszintén fogják nektek a zsákbamacskát árulni. Milyen és hány lesz még, ha hamarosan be nem fejezik a háborút? Megyés püspökünknek dr. Boro- misza Tibornsk f. hó 11-én pénteken volt a névünnepo. A székesegyházban háiaadó ünnepélyes sz. mise volt, melyet Hehelein Károly preiátus-kanouok tartott. Miután főpásztorunk e napot csönden magányába elvonulva szokta tölteni — nem fogadott. A püspöki palotában mégis sokan megjelentek és az irodában kitett ivén tolmácsolták hódoló tiszteletüket. Kérelem. Tisztelettel leérjük előfizetőinket, hogy a folyó év második felére előfizetésüket megújítani és a hátralékokat pedig sürgősen beküldeni szíveskedjenek. E nehéz időben oly teher szakad nyakunkra, hogy e terhet állandó és nagymérvű hátralékokkal elviselni nem lehet. Kiadóhivatal. Balogh Mihály prépost halála. Má- ramarosszigetről jelentik, hogy hajdudorogi Balogh Mihály prépost, görög katholikus püspöki helynök a minap meghalt. Az elhunyt főpap nagy érdemeket szerzett a hajdudorogi görög kaiholikus egyházmegye szervezése körül, lelkes előharcosa volt a görög kath. magyarság ügyének és igy halála súlyos veszteséget jelent. A naptáregyesitós eszméjéért is lelkesen küzdött, a magyarnyelvű liturgiáért indított mozgalomban is nagy szerepet játszott. Hazafias érdemeiért többször kitüntetésben részerült, nevezetesen hajdudorogi előnóvvel magyar nemességet kapott. Az egyik cikluson országgyűlési képviselő volt. Az elhunyt püspöki helynök 1857-ben született és igy most 59 éves volt. Temetésén nagy és őszinte részvét nyilvánult. A véres szerenosótlensógröl, mely szerdán délután, tehát heti vásáros nap a Hám János és Rákóczi-utcák szögelésénél, az úgynevezett „éles kanyarulatnál“ történt: ma már úgyszólván mindenki értesült e városban. A tényállás ez: A Rákóczi-utcán a láncos templom felől haladt dr. Galgóczy István mikolai földbirtokos két lovas szekere. Hajtotta Lipcsei József kocsis, mellette Pe- leskei József gazdasági cseléd. Észrevették ugyan, hogy a Hám János-utcáról dübörög a helyi vonat. Ám a vonat még normális sebességgel hajtott, igy azt hihették, hogy a síneken sikerül keresztül hajtani. Á vonat azonban a kanyarodáshoz a könyelmüen vélt időnél előbb ért és előbb is eresztette meg a gőzt, mellyel aztán gyorsan bekanyarodott a Rákóczi-utcába akkor, mikor a szekér éppen a sinre jutott. A mozdonyvezető tüstént megkísérelte a vonat megfékezését. De ez a kísérlet már nem sikerült. Rászaladt a szekérre és azt elütötte. Lipcsei kocsis a járdára vágódik ki. Véres fejjel, eszméletlenül terült el; úgy, hogy sokan azt hitték szörnyet halt. Peieskei szintén kiesett, de szerencsére kisebb zuzódásokat kapott. Á lovaknak semmi bajuk. A szekér összetört. A vonaton utazó dr. Barcellel Miksa orvos nyújtotta az első segélyt a Munkás Segítő pénztár helyiségében, a hova az összegyűlt nagy néptömeg közül kocsin vitette a szerencsétlen embert, kiről konstatálta, hogy koponyatörést és agyrázkódást szenvedett. (Szerdán éjjel pedig sebébe belehalt a 31 éves ember. Özvegye és két árvája siratják.) Jöttek aztán a mentők is. A szerencsétlen embert a kórházba szállították. E sorok Írója látta a véres szerencsétlenség lefolyását. De nem lepte meg. Hiszen hajmeresztő eseteket, eleget látott már e kanyarulatnál s valóban csodás gondviselés, hogy csak annyi szomorú eset történt évtizeden tut, amennyi történt. Nemcsak a szekerekkel, kocsikkal, de az ezen kanyarulatnál járó emberekkel, főleg iskolás gyerekekkel. Hiszen egy állami iskola a kanyarulat közvetlen közelében van. E sorok Írója már e helyi vasút építésékor vakmerőségnek jellemezte, úgy ezt a kanyarulatot, mint a Kossuth-kertnél való fordulást is. Felelősséget is emlegetett ... de hát a vakmerőségnek mi az emberi élet ? Ezeken az ember pusztító kanyarulatokon végre is segíteni kell. S ha a mostani idő erre nem alkalmas: úgy felelősségnek terhe alatt kötelezni keli a részvénytársaságot, hogyha nem mindennapra, de legalább vásárok alkalmával oda őröket állítson. Ezek a helyek még jobban követelik az őrt, mint a közforgalmú városi híd. Ott egyenes a közlekedés, a szem tekintete jobban előre láthat. A véres eseménynek valószínűleg egy felelős közege lesz. A mozdony-vezető. Hát ez igazságtalanság lenne. Hisszük, hogy még más és reálisabb oldaláról is Ítélkeznek majd e véres szerencsétlenségről. Se kenyér, <§e Hast. Három-három nap után -városunkban se kenyér, se lisz- ujra, talán nem napokig, de egy hót után so’ kapható. Mit is mondott Tisza miniszterelnök a nála járt küldöttségnek. Gondoskodom, hogy a Hsditermóny kellő időben és mennyiségben lássa el a városokat a szükséges gabonával, liszttel. A gondoskodás — igazán — félemletea jövőre szoktat. A Hadi- termény-központ — igy beszélnek ma városunkban — gondoskodott arról, hogy alkalmazottai dús fizetéssel rendben legyenek. A városokat azonban kétségbeejtő helyzetbe hozza, hiszen még kenyerünk sincs. Est a megnyilatkozást közérdek szempontjából kötetességünknek tartjuk leszögezni. Halálozás. Baudisz Jenő, Szatmár- vármegye tiszti ügyésze hosszas betegség után szerdán hajnalban elhunyt. A vármegyének kiváló becsülésben álló tisztviselője volt a boldogult — éppen azért halála széles körben őszinte és mély részvétet váltott ki. Mi ltsz a nullás hiszttel ? Most a háború és lisztellátás harmadik évének kezdetén leszűrve az élelmezés terén szerzett értékes, de nem kellemes tapasztalokat és számbavéve a rendelkezést, amely csak barna és főzőlisztből enged kenyeret sütni: önkéntelenül is felmerül az a kérdés, hogy mi történik az idén a nullásliszttel ? Az hogy nem engednek nulláslisztből kenyeret sütni, mivel az igazán a legnagyobb fényűzés lenne és azonkívül visszaélésekre is vezetne, amelyekben bőven volt már részünk. A nullásliszt legtermészetesebb felhasználása az lenne, ha megengednék ismét a zsemlye és kifli sütését. Ez nemcsak hogy nem fényűzés, hanem egyenesen gazdaságos, mivel ha 6 fillérbe is kerül darabja, olcsóbb és megfelelőbb reggelire meg uzsonnára a kenyérnél, de különösen a gyerekekeknek. A mostani kenyerek már nem egy embernek a gyomrát tették tönkre, akikre ráférne napjában legalább egyszer két zsemlye. Hogy a zsemlye csakugyan nélkülözhetetlen, legjobban az bizonyítja, hogy a katonai kórházak részére mindig készítették és most is készítik. Miért ne szabadna a polgári betegeken is segiteni vele. Szerintünk az még azért is helyes lenne, mivel máskülönben ismét tarhonyaesempé- szésr» fogják felhasználni a lakosságnak szánt nullásiisztet. A hadiárvák táj alapja kezelősége kéri a közönséget, hogy ne hagyják el az alapnak megsegítését. Akár tejben, akár pénzbeli adományban. A lelkesen felkarolt tejakció mintha megcsappant volna. Pedig a szükség, a hadiárvák létszáma növekedik. Julius hóban pl. 750 liter tejet osztottak ki. Az adományokat juttassa közönség: a polgármesteri hivatalba. Vas 2 filléresek. A vas SO filléresek már kezdenek forgalomba jönni s nemsokára forgalomba kerülnek a vas 2 filléresek is. Az erre vonatkozó tárgyalást már megkezdte a magyar és az osztrák kormány. A vas két- filléresek verésének czélja az, hogy az igy nyert bronzot a hadsereg számára értékesítsék. Ez idő szerint Ausztriában 182 millió korona értékű, Magyarországon 78 millió K értékű bronz kótfillóres van forgalomban. Milyaa a termés Némstországb&n? Khuen Hódervári Károly volt miniszterelnök minap érkezett haza Berlinből. Kijelentette, hogy az ellenség offenzivája meghiúsult, kiéhez- tetésről beszélni naivitás ; Németország termése brilliáns. A német külügyi államtitkár pedig egy hírlapíróval folytatott beszélgetés kapcsán azt mondotta „Németország termése megtanítja Angliát arra, hogy a kióheztetési blokád sem ér eemmit.“ A mi hŐB©ink halála. Winkler Bence, a cs. és kir. 65. gyalogezred tartalékos had- aprődja, a polgári életben az Első Magyar Általános Biztoöitó Társaság szatmári főügy- nökségánek tisztviselője az oroszokkal vívott csaták során julius 30-án egy előnyomulás alkalmával 22 éves korában hősi halált halt. Az elhunyt hadapród 4 évig volt buzgó hivatalnoka az Első Magyarnak és szép karriér előtt állott. Századának pedig bátor, sőt vakmerő katonája volt. A vörös kereszt egylet úja kérelemmel fordult az általa fenntartott üdítő állomás rássóre természetben való adományokért Szatmár és vidéke áldozatra kész közönségéhez és ezen kérelemnek örvendetes eredményként máris folytak be adományok. Julius hóban adakozni szívesek voltak : Kulcsár Lajosné 60 liter tej, Koos Kálmán 10 kgr. kockacukor, fél kgr. tea, özv, Helmecy Józsefnó egy mázsa búza, különféle zöld főzeléknek való, özv. Dege- randó Atilláné Pálfalva 8 liter tej, 50 drb. tojás, 2 kgr. zsir, 4 kgr. liszt, 13 kgr. zöld bab, 4 drb. tök, Szabó Sándorné Ombod 1 pár csirke, 10 tojás, Tamás Károly né Ombod 6 tojás, 1 liter tejfel, 1 kgr. túró, Szabó Mihályné Ombod, zöldség és ugorka, bér. Kováts Miklóané, Homok, 1 zsák karalábé, 3 zsák sárgarépa, 4 tök, Á. Károly Mihályné Ombod 18 liter tej, 8 és fél kgr. liszt, 60
